Translate

Hangyák a fügén – mit tehetünk, hogy ne dézsmálják meg a termést?

A hangyáknak általánosságban véve a kertben több hasznuk van, mint amennyi kárt okoznak, ezért alapesetben a hangyákat nem soroljuk a kártevők közé. Azonban vannak esetek, amikor igenis komoly károkat okoznak a termésekben. Ilyen eset a füge (Ficus Carica) és a hangya esete. A hangyákról azt kell tudni, hogy nagyjából mindennél jobban szeretik a cukrot és az édes dolgokat. Ha csak egyetlen csepp cukros valamit is találnak, perceken belül több százával lepik az el a hangyák.

A füge pedig érés közeli és érett állapotában is rengeteg cukrot tartalmaz, hiszen édes, mint a méz. Ha a hangyák felfedeznek egy fügefát, amin éppen érik a füge, pillanatok alatt ellepik azt. Sőt, simán előfordulhat, hogy egyazon fügefán többféle hagngya is megjelenik egyszerre. Ez azért baj, mert nagyon nehéz ellene drasztikus és a hangyákra nézve élet ellenes módszerek bevetése nélkül védekezni. Az sem lehet megoldás, hogy idő előtt leszedjük a fügét, hogy majd az ablakpárkányon beérik, mert a füge nem utóérő. Amint leszakítjuk a fáról, az érési folyamata leáll. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy amikor a fügén az első érési jelek mutatkoznak, akkor már jelentős a cukortartalma, de még kell neki néhány nap a teljes érettséghez, hogy igazán élvezetes legyen a fogyasztása... nekünk...

A hangyáknak ugyanis ekkor már tökéletesen élvezhető, és ezt ki is fejezik azzal, hogy ellepik a fügéket. A legnagyobb veszélyben azok a fajták vannak, amelyeknek éréskor nyitott a serlegnyílása. Ezen fajtákon az érés előtti néhány napban már sok esetben egy kiz "mézcsepp" jelenik meg a serlegnyílásban, ami brutálisan erős és egyben visszautasíthatatlan meghívó a hangyák számára, akik a fára felmászva megkeresik az éppen érő fügéket, és a kis serlegnyíláson keresztül bele is másznak. Ezzel teljesen elértéktelenítik és fogyaszthatatlanná teszik a termést, amivel nem kis bosszúságot okoznak nekünk.

De akkor hogyan védhetem meg a fügét a hangyáktól?

Az interneten több teória is terjeng. Se hossza, se vége az oldalaknak és a videóknak, amelyek minden féle praktikát ajánlanak a hangya ellen: kávézacc, krétapor, kovaföld, sütőpor szétszórása a fa körül, levendula és más hangyariasztó növény ültetése a fügefa köré, de el kell keserítsem az olvasót, ezek mind időleges megoldások. A sütőport, kávézaccot, krétaport pillanatok alatt elmossa az eső vagy az öntözővíz, így minden alkalommal, mikor a füge alá víz került, újra ki kellene szórni. Ráadásul ettől még a fügefa körüli boly ott van, és elég egy pillanat, mikor gyengül a védelem, és már támadnak is újra. Ott van még a fügefa törzsére kent rágcsálóragasztó ötlete. Én kb. ettől szörnyedek el a legjobban. Nem ajánlanám senkinek sem, hogy ezt közvetlenül rákenje a fa törzsére, mert a kéreg nélkül többé le nem szedi onnan, már pedig egyszer az teljesen tele lesz porral, döglött rovarokkal, és minden mással. Van aki folpack fóliát teker a fa törzsére, és erre keni a ragasztót, de ezzel meg az a baj, hogy bepálik alá a fa kérge utat engedve a gombás fertőzéseknek. Ezt sem javasolnám.

Vannak a kereskedelmi forgalomban kapható rovarfogó csíkok, amit egy darab zsineggel kell a fügefánk kérgére rögzíteni. Ez talán működhet, de folyamatosan ellenőrizni kell, és amint megtelt döglött hangyákkal (amelyek szép lassan átjárhatóvá teszik azt a többiek számára), azonnal cserélni kell. Minden esetre, ha valaki vegyszermentesen szeretne próbálkozni, akkor nagyjából ezek a trükkök azok, amelyekkel ideig-óráig részleges sikert érhet el.

Mi a biztos módszer, hogy megvédjem a fügét a hangyáktól?

Sajnos a biztos módszer ez esetben is csak a vegyszer. A kereskedelmi forgalomban kaphatóak különböző hangya csapdák, vagy kiszórható hangya porok. A csapdákra most nem térnék ki, mert azok első sorban beltéri használatra készültek. Az én ajánlatom a BROS hangyaírtó por (hatóanyaga a permethrin), melynek leggazdaságosabb kiszerelése 1kg-os. Ez nagyjából 90 m2 terület lefedésére elegendő, így azt hiszem, elég sok fügefa védhető meg vele a hangyáktól. Ennek a szernek a működési mechanizmusa az, hogy késleltetett hatású mérget tartalmaz a hangyák számára vonzó adalékokkal keverve. A hangya élelemnek nézi, a porszemeket a bolyba cipeli. Ott megeteti vele a királynőt, amely elpusztul. Persze közben a többi hangya is elpusztul, így hosszú távra nyújt villámgyors megoldást a hangyák okozta problémára.

Más módszer nincsen?

Természetesen van. A Füge kedvelők facebook csoportban olvastam egy bejegyzést, amiben a következő módszereket ajánlották: egy rész valamilyen jó cukros lekvár keverjünk el egy rész sertésmájkrémmel, majd ahhoz adjunk hozzá valamennyi - a mennyiség nem volt megjelölve - Decis biogazdálkodásban is engedélyezett permetszerrel, majd ezt a maszlagot tegyük ki a boly közelébe. A lényeg ennek ugyanaz, mint a Bros hangyaporosnak, hogy a hangyák behordják a bolyba, ahol megetetik vele a többieket, köztük a királynőt is, és ezzel vége is a bolynak. Nos, én a sertésmájkrémet biztosan kihagynám a buliból, mert a hús származékok vonzák a patkányat és az egyéb nem kívánatos kistestűeket. A hangyáknak elég a lekvár is, csak ne édesítőszeres legyen, hanem igazi jó kis cukorbomba. A másik módszer nagyjából ugyanez volt, csak nem Decis permetszerrel keverve, hanem a Spilan rovarölővel, amely azonban már nem engedélyezett biogazdálkodásban. Én azt gondolom, mindkettő jó módszer, és ha már lehet valami bio, akkor inkább azt részesítsük előnyben.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdon

A füge gondozása és környezeti igényei

A füge (Ficus Carica) egy szubtrópusi (azon belül pedig mediterrán) növény, amely mindezek ellenére mára már egész Európában elterjedt, így megél hazánkban is. Az alapvető igényei a mediterráneumra jellemző környezet biztosította feltételekkel egyezik meg. Nagyon szereti a meleget, a sok napfényt és a nem túl sok csapadékot. A füge évi csapadékigénye nagyjából évi 500 mm körüli (hazánkban az évi csapadékmennyiség nagyjából 500-750 mm között mozog tájegységektől függően) . Nem kevés helyen olvasom azt, hogy a fügét bőségesen kell öntözni, de ez nem teljességgel igaz. De akkor most kell locsolni a fügét vagy sem? A füge annyira szárazságtűrő növény, hogy van ahol a homok megkötésére használják. Nyilván van szüksége vízre, de a mi éghajlatunkon a nyarak esetlegesen extrém száraz időszakait leszámítva nem kíván külön öntözést. Olyannyira nem, hogy a túl sok víz hatására túlzott vegetatív növekedésbe kezdhet, amire csökkenő terméshozammal reagálhat. Egyes fajtáinak gyümölcse felrepedezhe

Címkék

amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Cu de Burro csak másodtermő Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kártevő Kátai aszalódó keszthelyi barna Keszthelyi fekete kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság Little Miss Figgy® Madeleine des Deux Saisons magnélküli Mary Lane Meg Lowman Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Morena Naha Harbour Diner Napolitana növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok Panino Paradiso Pedro Petrovača bileja Petrovka Pingo de Mel Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sárga Óriás Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szüret takarás talajtakarás tápanyag utánpótlás táplálkozás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu