Translate

Hangyák a fügén - mit tehetünk, hogy ne dézsmálják meg a termést?

A hangyáknak általánosságban véve a kertben több hasznuk van, mint amennyi kárt okoznak, ezért alapesetben a hangyákat nem soroljuk a kártevők közé. Azonban vannak esetek, amikor igenis komoly károkat okoznak a termésekben. Ilyen eset a füge és a hangya esete. A hangyákról azt kell tudni, hogy nagyjából mindennél jobban szeretik a cukrot és az édes dolgokat. Ha csak egyetlen csepp cukros valamit is találnak, perceken belül több százával lepik az el a hangyák.

A füge pedig érés közeli és érett állapotában is rengeteg cukrot tartalmaz, hiszen édes, mint a méz. Ha a hangyák felfedeznek egy fügefát, amin éppen érik a füge, pillanatok alatt ellepik azt. Sőt, simán előfordulhat, hogy egyazon fügefán többféle hagngya is megjelenik egyszerre. Ez azért baj, mert nagyon nehéz ellene drasztikus és a hangyákra nézve élet ellenes módszerek bevetése nélkül védekezni. Az sem lehet megoldás, hogy idő előtt leszedjük a fügét, hogy majd az ablakpárkányon beérik, mert a füge nem utóérő. Amint leszakítjuk a fáról, az érési folyamata leáll. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy amikor a fügén az első érési jelek mutatkoznak, akkor már jelentős a cukortartalma, de még kell neki néhány nap a teljes érettséghez, hogy igazán élvezetes legyen a fogyasztása... nekünk...

A hangyáknak ugyanis ekkor már tökéletesen élvezhető, és ezt ki is fejezik azzal, hogy ellepik a fügéket. A legnagyobb veszélyben azok a fajták vannak, amelyeknek éréskor nyitott a serlegnyílása. Ezen fajtákon az érés előtti néhány napban már sok esetben egy kiz "mézcsepp" jelenik meg a serlegnyílásban, ami brutálisan erős és egyben visszautasíthatatlan meghívó a hangyák számára, akik a fára felmászva megkeresik az éppen érő fügéket, és a kis serlegnyíláson keresztül bele is másznak. Ezzel teljesen elértéktelenítik és fogyaszthatatlanná teszik a termést, amivel nem kis bosszúságot okoznak nekünk.

De akkor hogyan védhetem meg a fügét a hangyáktól?

Az interneten több teória is terjeng. Se hossza, se vége az oldalaknak és a videóknak, amelyek minden féle praktikát ajánlanak a hangya ellen: kávézacc, krétapor, kovaföld, sütőpor szétszórása a fa körül, levendula és más hangyariasztó növény ültetése a fügefa köré, de el kell keserítsem az olvasót, ezek mind időleges megoldások. A sütőport, kávézaccot, krétaport pillanatok alatt elmossa az eső vagy az öntözővíz, így minden alkalommal, mikor a füge alá víz került, újra ki kellene szórni. Ráadásul ettől még a fügefa körüli boly ott van, és elég egy pillanat, mikor gyengül a védelem, és már támadnak is újra. Ott van még a fügefa törzsére kent rágcsálóragasztó ötlete. Én kb. ettől szörnyedek el a legjobban. Nem ajánlanám senkinek sem, hogy ezt közvetlenül rákenje a fa törzsére, mert a kéreg nélkül többé le nem szedi onnan, már pedig egyszer az teljesen tele lesz porral, döglött rovarokkal, és minden mással. Van aki folpack fóliát teker a fa törzsére, és erre keni a ragasztót, de ezzel meg az a baj, hogy bepálik alá a fa kérge utat engedve a gombás fertőzéseknek. Ezt sem javasolnám.

Vannak a kereskedelmi forgalomban kapható rovarfogó csíkok, amit egy darab zsineggel kell a fügefánk kérgére rögzíteni. Ez talán működhet, de folyamatosan ellenőrizni kell, és amint megtelt döglött hangyákkal (amelyek szép lassan átjárhatóvá teszik azt a többiek számára), azonnal cserélni kell. Minden esetre, ha valaki vegyszermentesen szeretne próbálkozni, akkor nagyjából ezek a trükkök azok, amelyekkel ideig-óráig részleges sikert érhet el.

Mi a biztos módszer, hogy megvédjem a fügét a hangyáktól?

Sajnos a biztos módszer ez esetben is csak a vegyszer. A kereskedelmi forgalomban kaphatóak különböző hangya csapdák, vagy kiszórható hangya porok. A csapdákra most nem térnék ki, mert azok első sorban beltéri használatra készültek. Az én ajánlatom a BROS hangyaírtó por (hatóanyaga a permethrin), melynek leggazdaságosabb kiszerelése 1kg-os. Ez nagyjából 90 m2 terület lefedésére elegendő, így azt hiszem, elég sok fügefa védhető meg vele a hangyáktól. Ennek a szernek a működési mechanizmusa az, hogy késleltetett hatású mérget tartalmaz a hangyák számára vonzó adalékokkal keverve. A hangya élelemnek nézi, a porszemeket a bolyba cipeli. Ott megeteti vele a királynőt, amely elpusztul. Persze közben a többi hangya is elpusztul, így hosszú távra nyújt villámgyors megoldást a hangyák okozta problémára.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása - 3. rész: légbujtás, léggyökereztetés

A füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, mert az nem lenne igaz. Ugya

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód