Translate

A füge szaporítása – porbujtás vagy légbujtás a hatékonyabb?

A füge szaporításáról már nagyon sokszor esett szó a blogon, mert sokakat érdeklő téma. A vegetációs időszakban csak olyan szaporítási mód jöhet szóba, amikor a szaporított füge növényt már csak azután válasszuk le az anyanövényről, hogy kellő mennyiségű gyökeret fejlesztett az önálló élethez.

Ezen módszerek pedig a porbujtás, a légbujtás, és gyökérsarjak felszedése. Én leginkább a légbujtást részesítem előnyben, de természetesen a másik kettőnek is megvan a létjogosultsága. De nem mindegy, mikor melyiket válasszuk.

Miért nem a porbujtás a legjobb?

A porbujtás lényege az, hogy lehajtunk egy ágat a bokor külső hajtásai közül, befedjük egy részét földdel, lerögzítjük, hogy úgy is maradjon, majd megvárjuk, amíg az ott gyökeret ereszt. Ezt követően leválasztjuk, és elültetjük önállóan. Ez így nagyon egyszerűnek hangzik, de ahhoz, hogy az a fügeág meggyökeresedjen a földdel befedett részen, az kell, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a környezetében a földet. Jelenleg történelmi léptékben is az egyik legaszályosabb nyarat éljük, ami azt jelenti, hogy jelentős munkaigénye van a porbujtásnak, ha azt szeretnénk, hogy sikeres legyen a projekt, hiszen napjában többször is meg kell látogatni a porbujtott részt, hogy megöntözzük.

Ha nem tartjuk folyamatosan nedvesen, akkor nem fog gyökeret ereszteni.

Márpedig a jelenlegi aszályos nyáron ez tényleg napi legalább három-négyszeri öntözést jelent a porbujtott részen, legalább egy-másfél hónapon keresztül (mert ha csak egyetlen napra is kiszárad a föld a porbujtott részen, az egész addigi munka kárba megy, mert leszáradnak az addig fejlődött gyökerek), míg kellően meggyökeresedik. És ha sikerült, akkor jön a következő kihívás: gyökérlabdával együtt felszedni, ami azt jelenti, hogy úgy kell felszedni, hogy a lehető legtöbb föld maradjon a gyökerek között, és a lehető legtöbb hajszálgyökér maradjon sértetlen. Aki szedett már fel növényt a kertben gyökerestül, az tudja, hogy ez nem is annyira egyszerű. 

Ha pedig a gyökerekről leszakadnak a hajszálgyökerek, akkor hiába minden, mert vegetációs időben az így ültetett növény könnyen kiszárad még azelőtt, hogy új hajszálgyökereket növesztene. A porbujtás módszerrel végzett gyökereztetésnél ezért inkább ősszel, a lombhullás után érdemes leválasztani az anyanövényről, mert úgy kisebb a sokk a fügének.

A képen látható vajmi kevés gyökérrel felszedett porbujtványt nyár legvégén szedtem fel, és ennél több gyökérrel sehogyan sem sikerült (szerencsére élni akart, és ültetést követően elkezdett új gyökereket növeszteni). Nem én bujtottam, egy séta alkalmával talált füge bokorról származik. Természetesen életben maradt, köszöni, jól van. De máig nem sikerült fejlődésben utolérnie a vele egy időben légbujtással szaporított, közel ugyanakkora méretű társát.

Jobb a légbujtás?

Nem mondom, hogy a légbujtás jobb. Azt mondom, hogy a légbujtás hatékonyabb, biztonságosabb, és ha jól csináljuk, akkor teljesen gondozásmentes, ami azt jelenti, hogy onnantól, hogy felhelyeztük a fügére, semmi dolgunk sincs vele, míg le nem választjuk.

légbujtás lényege ugyanis, hogy valamilyen edényt, vagy nylon zacskót helyezünk fel a füge egyik ágára, az edényt/zacskót az ághoz rögzítjük szorosan, majd az ág körül feltöltjük földdel, beöntözzük, hogy jó vizes legyen, és végül felül is rögzítjük az ághoz a lehető legszorosabban.

Három-hat hét alatt begyökeresedik a folyamatos nedves környezetben, és eközben nekünk semmit sem kell vele csinálnunk. Nem kell naponta három-négy alkalommal öntözni. Ha a rögzítési pontokon nem tud elfolyni a víz, és az edény/zacskó nem is lyukas, akkor kiszáradni sem tud. Amikor pedig kellően meggyökeresedett, akkor leválasztás után csak levesszük róla az edényt/zacskót, és ott van egyben a teljes gyökérlabda hajszálgyökerekkel, virágfölddel együtt. Szinte nulla sérüléssel, a növények a lehető legkisebb sokkot okozva ültethetjük el, hogy a következő képen láthatóhoz hasonló életerős új füge növényt kapjuk.

És ami a legjobb ebben a módszerben, hogy egy ágra egymástól megfelelő távolságra több is felhelyezhető, illetve míg a porbujtás csak bokorral működik (hiszen egy fa ágát nehezebb a földre húzni), addig ez fa formára nevelt füge esetében is működik. Ezért én nagy magabiztossággal merem kijelenteni, hogy a légbujtás sokkal hatékonyabb, mint a porbujtás.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Címkék

adriai amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszalt füge aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beporzás beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Botanikus kert Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Crna Cu de Burro csapadék csíkos füge csíráztatás Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii Drostophila suzukii dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség Erdőkertesi Dalmát fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe Fekete fügelégy feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kapri füge kártevő Kátai aszalódó Kátai sárga óriás keszthelyi barna Keszthelyi fekete kísérletezés klímaváltozás kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság lexikon Little Miss Figgy® madarak Madeleine des Deux Saisons magnélküli Martinsfeige Mary Lane Meg Lowman megtermékenyítés Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Miljska Morena Naha Harbour Diner Napolitana Napolitana negra növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok panache Panino Paradiso Pécsi lila Pedro Petrovača bileja Petrovka Pettyesszárnyú muslica Pingo de Mel porbujtás Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sankt Martin Šaraguja Sárga Óriás Silba adipata Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szirnai szüret takarás talajtakarás talajtakatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača típusok törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu