Translate

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét (Ficus Carica), és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell...

Kell-e metszeni a fügét?
A válasz összetett, mert igen és nem. Igen, az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejlesztésére fordítani a növény. A másik ok, amiért érdemes az ültetést követően a fügét visszametszeni, hogy már a talajhoz közel elágazásra kényszerítsük a növényt. Mivel a füge egy fagyérzékeny növény, és a mi éghajlatunkon bármelyik télen szenvedhet részleges, vagy akár teljes fagykárt, érdemesebb bokor formára nevelni. Így, ha egy-egy ág, ágrész el is fagy, nagy rá az esély, hogy a bokor többi része még abban az évben terem is. Ezért érdemes a fügét bokornak nevelni. Ehhez pedig az ültetés után érdemes a kétharmadára visszavágni. Ha ezt megtesszük, akkor a növény a vágás alatt több irányba is új ágakat fog növeszteni. Ennyi az első év metszése, ezt követően hagyjuk a fügénket kedvére növekedni.

Egy újabb igen, ha folyamatosan szabályozni szeretnénk a fügénk koronaformáját. Azt azonban érdemes tudni, hogy ha egyszer elkezdjük alakítani, metszeni a fügét, akkor nem nagyon lehet abbahagyni, mert erős vegetatív növekedésbe kezd, és teljesen elburjánzhat. Ha viszont van időnk, és kedvünk is formálgatni, akkor azt a következők mentén érdemes elvégezni. Mivel a füge az egy éves vagy annál idősebb ágakon hozza a terméseit, ezért figyelni kell, hogy milyen ágrészeket metszünk le, mert könnyen az évi termést vághatjuk le ideje korán. Ha mindenképpen szabályozni akarjuk a fügénk növekedését, akkor a fő ágakból eredő, negyvenöt foknál hegyesebb szögben, erősen felfelé növő ágakat, valamint a korona belsejében egymásnak keresztbe növő ágakat vágjuk ki. Ezen felül ritkíthatunk a koronán, hogy több fény jusson a belsejébe. Ha nagyon kicsi a helyünk a kertben, akkor, a kívánt magasságig folyamatosan visszavághatjuk a fügét, de ez rendszeresen sok elágazódáshoz fog vezetni, amitől tömörödik, sűrűsödik a bokor. Ilyenkor szinte biztosan folyamatosan kell majd ritkítani is, ami ahhoz vezet, hogy a füge levél és termő rügyeinek aránya irreális mértékben eltolódik a levélrügyek irányába, és nagyon erős vegetatív növekedéssel és a várhatónál kevesebb terméssel fog a füge reagálni a folyamatos metszésre.

Ezen okok miatt én mindenkit óva intek a füge metszésétől. És el is érkeztünk az én álláspontomhoz, azaz, hogy nem kell metszeni a fügét. A füge szerencsére tudja, mi jó neki. A fajtájának megfelelő genetikai kód szerint van egy rá jellemző méret, forma, aminek elérésére törekszik. Ha eléri azt, akkor a növekedése lelassul. Olyan ez, mint az ember gyermeke. Nő, nő, növekszik, aztán egyszer csak eléri a genetikája szerinti magasságot, és nem nő tovább. Én tehát azt tanácsolom, hogy jól válasszunk fajtát (vannak fél törpe fajták, amelyek 3 méter magasságúak nagyjából, vannak egészen törpe fajták, amik maximum 2 méter magasságúak, de vannak hatalmas, akár 8-9 m magasra növő fajták is éppen úgy, ahogy vannak erősen felfelé törő fajták, és vannak inkább oldalra terebélyesedő szétterülő fajták is) a rendelkezésre álló helyünk alapján, majd a megfelelő helyre ültessük el fügénket. Az ültetés évében, és esetleg még a következő évben vágjuk vissza kicsit, hogy a gyökerei megerősödjenek, azután ne bántsuk. A metszést korlátozzuk kimondottan a fagykárok nyomainak eltüntetésére, azaz minden tél végén, amikor már az erősebb fagyok biztosan elmúltak, vágjuk le az elfagyott ágrészeket.

A későbbi évek során már nem kell metszeni a fügét. Ha békén hagyjuk, hogy saját genetikája szerint növekedhessen, meg fogja hálálni. Ahogy telnek az évek, úgy fog egyre lassabban növekedni, és egyre többet teremni. De ha mégis azt látnánk, hogy túlnőtte az általunk gondolt, vagy kezelhető méretet, akkor se kezdjük el mindenhol vagdosni, mert csúnyán megbosszulja ezt a füge a követező évek csökkenő termésmenyiségével. Inkább csináljuk azt, hogy egész ágakat vágunk ki a talajszinten. Így nem többszörös elágazásokra kényszerül a füge, hanem legfeljebb talajszintről, gyökérről fog újabb hajtásokat hozni, amelyekkel felválthatjuk a régebbi, elöregedett, túlnőtt ágakat. Ilyenből viszont egyszerre sose vágjunk vissza túl sokat, mert az sokkot okozhat szegény fügénknek. Legfeljebb a teljes bokor egyharmadát vághatjuk így vissza egy évben, azután hagyjuk visszaerősödni a fügénket. Ha megfogadod ezeket a tanácsokat, akkor a fügéd rendszeresen és nagyon sokat fog teremni.

Mikor kell metszeni a fügét?

Mindenképpen a téli időszak végén, amikor már erős fagyok nem várhatóak, de még az előtt, hogy a növény nedvkeringése beindulna. Nyáron, vegetációs időszakban semmiképp sem javasolt a füge metszése, mert olyankor nagyon erős a keringése, és a vágások felületén tejnedvet fog ereszteni, ami a bőrt irritálhatja, tehát nekünk sem jó, valamint a növényre nézve is káros. Ha nyáron egyszerre sok felületen van friss vágás, akkor a növény rengeteg nedvet veszíthet, ami a fejlődésben visszavetheti, vagy akár kritikus esetben el is pusztulhat. Gondoljuk csak el, ha minket egyszerre 30-40 helyen megvágnak, és igaz, hogy mindegyik sebből, éppen csak folyik a vér, de a sebeink együttesen okozhatnak olyan mennyiségű vérzést, melytől elájulhatunk, vagy akár meg is halhatunk.

Ezért azt tanácsolom mindenkinek, hogy amennyiben csak teheti, nyáron ne vagdossa a fügét, mert bár a füge igen szívós növény, - mondhatnánk azt is, hogy a füge a növényvilág egyik Chuck Norrisa, aki azt is túléli, ha belehal valamibe - de azért meghálálja, ha nem feszegetjük a határit. Az őszi metszést pedig azért nem javaslom, mert a füge a mi éghajlatunkon sokszor szenved rélszeges fagykárt, és lehet pont olyan ágakat vágunk le ősszel, amelyek amúgy túlélnék a telet, és olyanokat hagyunk meg, amelyek a tél végére elfagynak. Ezért saját magunk érdekében kerüljük el az őszi metszést is.

Végszónak...

A legvégére már csak annyit mondanék, hogy az itt leírtak kizárólag házikerti körülmények közötti szabadföldi ültetésre érvényesek. Abban az amúgy hazánkban ritka esetben, ha nagyüzemi termesztésben akarsz fügéket nevelni, mások a szabályok, hiszen ültetvényi formában a növény genetika szerinti "akarata" másodlagos szempont a mi gazdasági érdekünkhöz képest, de ebbe ennél jobban nem mennék bele. Legyen annyi elég, hogy szőlőt is másként termelünk nagyüzemi gazdaságban, mint otthon a kiskertben. A konténeres fügékre is más szabályok vonatkoznak, hiszen ott a konténeres nevelés egyik alapvetően kötelező igénye a folyamatos metszés, de most ezt sem keverném ide, talán majd máskor írok róla részletesebben.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdon

A füge gondozása és környezeti igényei

A füge (Ficus Carica) egy szubtrópusi (azon belül pedig mediterrán) növény, amely mindezek ellenére mára már egész Európában elterjedt, így megél hazánkban is. Az alapvető igényei a mediterráneumra jellemző környezet biztosította feltételekkel egyezik meg. Nagyon szereti a meleget, a sok napfényt és a nem túl sok csapadékot. A füge évi csapadékigénye nagyjából évi 500 mm körüli (hazánkban az évi csapadékmennyiség nagyjából 500-750 mm között mozog tájegységektől függően) . Nem kevés helyen olvasom azt, hogy a fügét bőségesen kell öntözni, de ez nem teljességgel igaz. De akkor most kell locsolni a fügét vagy sem? A füge annyira szárazságtűrő növény, hogy van ahol a homok megkötésére használják. Nyilván van szüksége vízre, de a mi éghajlatunkon a nyarak esetlegesen extrém száraz időszakait leszámítva nem kíván külön öntözést. Olyannyira nem, hogy a túl sok víz hatására túlzott vegetatív növekedésbe kezdhet, amire csökkenő terméshozammal reagálhat. Egyes fajtáinak gyümölcse felrepedezhe

Címkék

amerikai lepkekabóca Arany mézfüge aszalódó aszály átültetés azonosítatlan fajta Babits Bacorinho beszerzés betakarítás betegség Blanche d'Argenteuil Budai barna aszalódó Budai barna bőtermő Budai zöld óriás bujtás Cachopeira Ceglédi óriás Christian Ziegler Cu de Burro csak másodtermő Dalmatie deformálódott levelek Della Monaca Della Signora Desert King dézsás füge Dottato Dr. Nanthinee Jevanandam dugványozás egészség élet előrejelzés Emma Marris érdekesség fagykár fajtabemutató Farmosi barna Farmosi bőtermő Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi Törpe feldolgozás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus grossu-larioides Ficus microcarpa Ficus punctata Ficus religiosa Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus variegata Ficus watkinsiana Firoma® fojtogató füge fordítás füge füge a lakásban füge antraknózis füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélmoly fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügehullás fügekávé fügelevél fügerozsda fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gold Orphan gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj Györöki Lapos hangya Hardy Yellow háromszor termő időjárás Jégfüge Jin Ao Fen Kadota kártevő Kátai aszalódó keszthelyi barna Keszthelyi fekete kórokozó Krakatoa látványosság légbujtás levélfoltosság Little Miss Figgy® Madeleine des Deux Saisons magnélküli Mary Lane Meg Lowman Mei Li Ya metszés mézfüge Michurinska-10 Mike Shanahan Morena Naha Harbour Diner Napolitana növényvédelem Orphan öntözés őszi munkálatok Panino Paradiso Pedro Petrovača bileja Petrovka Pingo de Mel Ronde de Bordeaux Ross Raddi San Pedro Sárga Óriás Sinkó lila óriás Steve Bradt szaporítás szüret takarás talajtakarás tápanyag utánpótlás táplálkozás tartósítás tavaszi munkálatok teleltetés téli munkálatok téli védelem Termenjača törpe füge tősarj trágyázás tudomány Turca unifera utazás ültetés védjegyzett fajta videó Violette de Sollies Zamojcica Zamorčica

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2022 fugesember.hu