Fügés ember

Még karácsony előtt kaptam néhány szép nagy példány fügét egy kedves ismerősömtől, aki a postaköltségek csökkentése érdekében a gyökerek közül kimosta a földet, és úgymond szabadgyökerű fügeként postázta nekem azokat. Gondosan becsomagolta őket nedves környezetbe, nehogy kiszáradjanak a gyökerek. Terveim szerint még akkor el akartam ültetni őket, de úgy jött ki a lépés a munka, és a családi karácsonyi készülődés okán, hogy abszolút nem maradt idő a fügékre. Beleraktam őket egy-egy műanyag vödörbe, a gyökereket bebugyoláltam alaposan rongyokba, újságpapírokba, majd alaposan beöntöztem vízzel őket, nehogy kiszáradjanak. Beraktam mindet a melléképületbe, az ott telelő nagyjából 60-65 füge mellé, ugyanis ott a hőmérséklet pont ideális (nem haladja meg a +8 fokot, de nem is nagyon csökken -2 fok alá) . Ott hagytam őket pihenni, hogy majd a két ünnep között szakítok időt a kiültetésükre... Erre a mai napon (2022.12.28.) került sor. Amint a hajnali gyenge fagy után előbújó nap felolvasztotta

A különböző online kereskedési platformokon, ahol leginkább magánszemélyek árulnak, szép számmal akadnak olyanok, akik a leendő vásárló szakmai tájékozatlanságára alapozva tesznek olyan hangzatos kijelentéseket, amelyeknek semmi valóságalapjuk nincsen. Ellenben ezeknek a hangzatos frázisoknak köszönhetően jó drágán hirdetik a fügefákat, csemetéket, vagy éppen a dugványokat. A legtöbb megkérdőjelezhető szándékú eladó azt használja ki, hogy az adott növényi szaporítóanyagból mire termőképes növény fejlődik, és a vásárló rájön, hogy őt becsapták, évek telhetnek el. És bár a füge viszonylag hamar megmutatja első néhány termését, akkor is legalább másfél év telik el a dugványozástól az első füge megkóstolásáig. Ekkor azonban már hiába reklamálnánk, mert az eladó jóllehet, már fel is számolta az online kereskedelmi platformon a eladói fiókját, és új név alatt folytatja tovább káros tevékenységét. Míg a hétköznapi magyar vásárló leginkább amiatt szokott aggódni, hogy ki merjen-e fizetni valam

Van egy fügefa az Olaszországi Bacoliban, amely dacol mind a természet, mind pedig a fizika egyes szabályaival, ugyanis fejjel lefelé növekszik... Az Olaszországi Bacoliban található ókori római romvárosban – a Baiae résgészeti parkban – egy fügefa az egyik ősrégi épületrész omladozó téglaboltívéből növekszik a mennyezetről fejjel lefelé. A lépcsőkkel, oszlopsorokkal, boltívekkel és teraszokkal tarkított ókori római Baia városban Kr.e. 100-tól i.sz. 500-ig számos császárnak (Julius Caesar, Caligula, Nero és még sok másiknak is) volt villája, hiszen ez a hely volt az akkori római arisztokrácia kedvelt pihenőhelye. A fügefa eredetéről, és hogy hogyan került oda nem sokat tudni, a képek azonban bejárták már az internetet, és igazi turisztikai látványosság lett a fejjel lefelé növő fügefa. Én azért írok róla egy rövidke összefoglalót, mert ez a jelenség is azt bizonyítja, hogy a közönséges füge (Ficus carica) mennyire ellenálló, és milyem hihetetlen módon alkalmazkodó növény. Egyes vélem

Hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örved a füge (Ficus Carica) , mint gyümölcstermő mediterrán növény, hiszen az éghajlatunk a füge igényeit tekintve pozitív irányú változást mutat az elmúlt évtizedben. Ennek ellenére, azért még rendszeresen előfordulnak telente a füge számára kritikus hidegek, amelyek kedvét szeghetik annak, akinek egy, több éves fügebokra tövig fagyott. Részben emiatt alakult ki az az igény az emberekben, hogy a legfagytűrőbb fügéket keressék. Ha pedig valamire igény mutatkozik, megjelenik rá a kínálat még abban az esetben is, ha igazából nincs is mit kínálni valójában az adott igényre. Rendszeresen olvasom azt a fügével foglalkozó közösségi platformokon, hogy az emberek keresik a leginkább fagytűrő fügét. Azt a csodát, ami biztosan nem fagy majd el egy fagyzugos helyen sem. És mivel sokan keresnek ilyen fügét, megjelentek azok az eladók (sajnos kertészetek is vannak közöttük) , amelyek úgy kínálnak fügéket, hogy „ez a fajta renkívül télálló” , vagy „ez a fajta a

Amikor legutóbb írtam a Farmosi füfe-fajtagyűjteményről, ott hagytam aba, hogy kimérem az első két sor füge helyét, majd nekiálltam fűkaszával lekaszálni. Ekkor jöttem rá, hogy ebben a jócskán térd fölé érő réti növényzetben nem lehet túl hatékonyan dolgozni egy fűkaszával. Lekaszáltam nagyjából 300 négyzetmétert, és úgy döntöttem, ehhez valami hatékonyabb megoldás kell, mert van még 6400 négyzetméternyi terület, aminek a nagy részén ráadásul ennél durvább a helyzet, mivel renkívüli módon el van szaporodva a leendő fügeföldemen a selyemkoró, aminek a szára igen vastag tud lenni. Kerestem hát egy embert, aki jártas a mezőgazdasági munkákban, és gépei is vannak. Azt mondta, a terület egyenetlensége miatt kaszálni nem nagyon tudja, de szárzúzóval végig tud menni rajta. Leegyeztettünk egy napot, majd elköszöntünk. Pár nappal később, jött is az ember, és nagyjából másfél-két óra alatt az egész területet megtisztította. Még a szélén lévő akácos-nyárfás egy részét is ledarálta a géppel, mert

A fügén élő füge-levélbolha (Homotoma ficus) jól ismert kártevője a mediterrán területeken élő és tenyésző fügéknek. A Homotomidae család, ahová ez a levélbolha is tartozik, egy kimondottan a fügefélékre specializálódott levélbolha család, amely tagjai elsődlegesen fügéken élnek. Fotó: Fazekas Imre A füge-levélbolha megjelenése várható volt hazánkból, folyamatosan terjedt észak irányában, tíz évvel ezelőtt már Újvidéket is elérte, így hazai megjelenésére számítani lehetett. Az elmúlt években számos monitoring vizsgálat zajlott a faj hazai felkutatására, de csak 2022-ben jelent meg először hazánkban, ráadásul nem csak a várható déli határ menti területeken, hanem attól jelentős távolságra is felbukkant. Maga a füge-levélbolha más hazai levélbolhákkal nem téveszthető össze, a csápja robusztus, erős és hosszú szőrökkel borított. Szintén erős szőröket figyelhetünk meg az enyhén hajlított alakú elülső szárnyak erei mentén. Ráadásul a szárny szélein, az erek végein sötét, barnás foltok is l

A füge szaporítási módjairól már nagyon sokszor írtam a Fügés ember oldalain, és az olvasói visszajelzések alapján még mindig a dugványozás a leginkább kedvelt szaporítási mód. Ebben talán közre játszik a természet azon csodája, hogy egy darabka botból teljesen önálló, új növényt hozhatunk létre, amely már-már a teremtés érzetét adja az embernek. Pesze ez enyhe túlzás, de saját magam is rendkívüli csodálattal figyelem minden évben az újabb és újabb dugványaim fejlődését. Írtam már korábban magáról a dugványozásról önálló cikket , de posztoltam már az ültetőközegekről is. A mostani cikk két dologra lesz kihegyezve: mikor érdemes gyűjteni a dugványokat, és milyen közegben a legsikeresebb a dugványozás. Ezen írásomhoz felhasználtam két tanulmányt, amelyeket a cikk végén (is) linkelni is fogok. Mikor érdemes begyűjetni a dugványokat? Azt már leírtam korábban, hogy az év bármely szakában gyűjtött fügedugvány képes meggyökeresedni, de a tavaszi dugványok a legéletképsebbek. Egy Brazíliáb

Sokat írtam már a füge föld feletti részeiről, ellenben a gyökérzetéről még nem esett eddig túl sok szó. Pedig ahhoz, hogy megfelelően tudjuk gondozni a fügénket , és a számára legideálisabb helyre  ültessük , elengedhetetlen a gyökérrendszerének az ismerete is. A közösségi platformokon többször merül fel a füge gyökérzetével kapcsolatos kérdés, és sajnos az arra érkező – jobbára laikusoktól származó – válaszokból az derül ki, hogy az emberek többsége azt gondolja, a füge gyökérzete is olyan, mint a többi gyümölcsfáé. Pedig ez nem így van. Milyen a füge gyökérzete? A füge egy sekélyen gyökerező növény, amelynek teljes gyökérzete a talaj felső egy méterében helyezkedik el, ezen belül is a gyökérzet 90%-a a felső 60 centiméterben, és csupan a maradék 10% hatol le a fentebb már említett, maximum egy méteres mélységig. És még ez sem minden esetben van így. Tudni kell ugyanis, hogy míg a magról kelt fügének van főgyökere, ami le tud hatolni arra a bizonyos egy, vagy akár másfél méteres mély

Az eredeti angol nyelvű cikk az  Under The Banyan blgon jelennt meg  Mike Shanahan  tollából. Az eredeti címe pedig:  Why one fig tree in the middle of nowhere has a 24-hour armed guard Amikor Parmeshwar Tiwari önként jelentkezett az indiai honvédséghez, nem tudta, hogy öt évet tölt majd a semmi közepén egy fügefa védelmével. A cikk írásának pillanatában azonban pontosan ezt teszi; egy négyfős csapat tagja, akik védenek egy fügefát – Salamatpurban, Madhya Pradesh államban – a nap 24 órájában, a hét minden napján. Menedékük mindössze egy sátor. A kényelem hiányán és az unalom folyton jelenlévő szorításán kívül kígyókkal, skorpiókkal és a folyamatos hőséggel kell megküzdeniük minden áldott nap. Most ehhez jön még hozzá, hogy szembe kell nézniük az állami kormányzatot sújtó ellenérzés hullámával... Amikor Anurag Dwary az NDTV-től arról számolt be, hogy az állam évente 1,2 millió rúpiát (18 600 USD) költ a fügefa őrzésére és öntözésére , a kritikusok gyorsan rámutattak, hogy ez az összeg

A terület megvásárlásától elég sok idő telt el odáig, hogy a mai napon eljutottunk a cselekvésig is. Benedek fiammal kimentünk a leendő fügeföldre, hogy elkezdjük annak megtisztítását, majd lekerítését. Mint ahogyan a legelső Farmosi füge-fajtagyűjteményről szóló posztomban már írtam, alapvetően tiszta területről van szó. A 6700 m2-es területnek csak a széleit kezdte el meghódítani a környező erdő, de így is azért legalább 200 m2-nyi akácostól kell majd szép lassan megszabadulnunk. Nem úgy kell ezt elképzelni, hogy komplett akácerdő van ott, a többsége leginkább két méter alatti, vagy azt csak kicsit meghaladó gyökérsarj, amelyek kellő elszántsággal és erővel akár egy ásóval is kiforgathatóak. De azért akadnak nagyobb, akár három méter feletti példányok is sajnos... Mivel még idén ősszel szeretném megkezdeni a fügecsemeték telepítését, a legfontosabb a lekerítés volt. Ehhez a területen keresztbe meg kellett tisztítani nagyjából egy öt-hat méter széles területet, hogy zavartalanul tudj

...avagy amikor a szezon, és a fazon összekeveredik! Komoly fába vágja a fejszéjét az, aki hazai forrásokból szeretne fajtaazonos fügéket beszerezni. Nyilván ez annak, aki csak szeretne egy szép, finom, ízes lila fügét, nem számít, és lehet pont erre építenek a hazai kertészetek is. De ha valaki egy bizonyos fajtát szeretne, mert csupa jót hallott, olvasott róla, akkor könnyebben vakvágányra futhat. Jó ideje fügézem, hiszen egy Farmosi füge-fajtagyűjtemény létrehozásán fáradozom itt, az Alföldön. Vettem már sok-sok forrásból fügéket, sok-sok formában. Kaptam magánszemélyektől dugványokat, gyökeres sarjakat, és cserepes növényeket is. Vásároltam Európa neves füge gyűjtőitől dugványokat. Vásároltam Európai kertészetekből cserepes növényeket, valamint vásároltam már az eBay-ről is. De a legtöbb csalódás nem ezen forrásokból ért (azért a külföldi felületeken sem biztos, hogy mindig azt kapja az ember, amit venni akart) , hanem a hazai kertészetektől. Mert igen, vásároltam már hazai kertés

A füge szaporításával már igen sokat foglalkoztam a blogon. A mostani bejegyzésemben a különböző közegekről szeretnék írni, amelyekben a gyökereztetést elvégezhetjük. Azt már a füge dugványozása cikkemben leírtam, hogy amíg a levágott füge vesszőn meg nem jelennek az első gyökerek, addig semmiféle tápanyagra nincsen szüksége a dugványnak. Addig mindössze kettő dologra van szüksége. Oxigénre, és vízre. Ennyi bőven elegendő a füge vesszők gyökereztetéséhez, a tápanyagokra akkor lesz szükség, amikor már a gyökerei révén fel tudja venni azokat a növény. Amíg a dugványunk gyökeret nem ereszt, addig a lehető legtisztább közegre van szüksége. Ugyanis a nem megfelelő közegben nem kaphat elég oxigént, és a szellőzés hiányában berohad, vagy éppen a közegben lévő szerves anyagok bomlását előidéző gombák, és baktériumok a dugványunkat is elkezdik lebontani, még mielőtt az gyökeret ereszthetne, és akkor szintén elkorhad a dugvány. Mindezek fényében akkor ejtsünk most pár szót a különböző közegekr

Ez a cikk egy lefordított interjú a Mongabay.com-tól Mike Shanahan-al a saját weboldaláról  fordítva. „A füge önmagukban erdőt építhet” – írta csaknem egy évszázaddal ezelőtt E.J.H. Corner ökológus. Most egy lenyűgöző könyv, Gods, Wasps, and Stranglers: the secret history and redemptive future of fig trees (az Egyesült Királyságban ' Ladders to Heaven ' címen jelent meg) újból elmélyül ennek a trópusi fajnak a biológiájában és kulcsfontosságú ökológiai szerepében. A szerző,  Mike Shanahan   ( szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált)  azt is részletesen leírja, hogy a füge és az őket beporzó darazsak egymásra támaszkodnak a túlélésben, és fejezeteket szentel a füge hihetetlen képességének, hogy gyakorlatilag bárhol képes megélni az extrém szélsőségek kivételével. Emellett szót ejt arról is, hogy számos állatfaj táplálkozásában rendkívül fontos szerepet tölt be a füge, ezáltal lehetőséget teremtve más kolonizáló növényeknek, a fáktól az epifiták