dugványozás , szaporítás , ültetés ,

A füge szaporítása – mikor gyűjtsük be a füge dugványozásához szükséges vesszőket?

A füge szaporítási módjairól már nagyon sokszor írtam a Fügés ember oldalain, és az olvasói visszajelzések alapján még mindig a dugványozás a leginkább kedvelt szaporítási mód. Ebben talán közre játszik a természet azon csodája, hogy egy darabka botból teljesen önálló, új növényt hozhatunk létre, amely már-már a teremtés érzetét adja az embernek. Pesze ez enyhe túlzás, de saját magam is rendkívüli csodálattal figyelem minden évben az újabb és újabb dugványaim fejlődését.

Írtam már korábban magáról a dugványozásról önálló cikket, de posztoltam már az ültetőközegekről is. A mostani cikk két dologra lesz kihegyezve: mikor érdemes gyűjteni a dugványokat, és milyen közegben a legsikeresebb a dugványozás. Ezen írásomhoz felhasználtam két tanulmányt, amelyeket a cikk végén (is) linkelni is fogok.

Mikor érdemes begyűjetni a dugványokat?

Azt már leírtam korábban, hogy az év bármely szakában gyűjtött fügedugvány képes meggyökeresedni, de a tavaszi dugványok a legéletképsebbek. Egy Brazíliában végzett kutatás során egy adott fügéről április és augusztus között kéthetente vágtak dugványokat, amelyek egymástól elkülönítve egy részüket gyökereztető hormonnal, egy részüket anélkül dugványoztak kerti talaj, és homok 3:2 arányú keverékében, majd üvegházba helyezték. Minden dugvány esetében 90 nap elteltével vizsgálatokat végeztek több szempont alapján is. Én most csak a sikerességi rátára térek ki, akit érdekel a konkrét eredmény, olvassa el a tanulmányt (csak az összefoglalója érhető el ingyenesen, a teljes cikk megtekintése csak előfizetéssel lehetséges).

Azt tapasztalták, hogy a begyűjtési idő előrehaladtával egyenesen arányosan csökkent a sikerességi ráta is. A legsikeresebbek az április-májusban vágott dugványok voltak. Ezeknél a sikeresség gyökereztető hormonkezelés nélkül 92.5% volt, míg gyökereztető hormon használatával 100%. Elmondható tehát, hogy a tavaszi dugványok a legsikeresebben gyökereztethető dugványok, de ennek ellenére valóban lehet sikereket elérni az év bármely szakában begyűjtött dugványokkal.

Milyen gyökereztető közegben a legnagyonn az esély a sikerre?

Míg a fenti tanulmány arra a kérdésre adott választ, hogy mikor érdemes a dugványokat begyűjteni, addig az alábbiakban ismertetett kutatás arra irányult, hogy melyik lehet az a közeg, ami egyaránt alkalmas arra, hogy gyökereztessünk benne, és utána abban neveljük tövább a megeredt fügéket átültetés nélkül. Erről már én is írtam korábban, most leginkább az ott leírtakat szeretném részletesebben kifejteni, és kutatási anyagokkal alátámasztani.

A kísérletet a malajziai Nemzetközi Iszlám Egyetemen végezték el, és a vizsgált szaporítóközegek homok-termőtalaj 1:3, termőtalaj-tőzeg-fűrészpor 1:1:1 és tőzeg-perlit 1:1 arányú keverékei voltak. A vizsgálatot félfás, és fás dugványokkal mindegyik közegben végrehajtották (a kísérlet során összesen 540 dugványt használtak fel). Az eredmények azt bizonyították, hogy a legjobb gyökeresedési, és kihajtási arány a tőzeg-perlit keverékben volt. Ez volt az a közeg, amelyik elegendően szellős, jól megtartja a vizet, valamit pont megfelelő mennyiségű szervesanyagot, és tápanyagot biztosított a már kihajtott fügék további fejlődéséhez is.

Ez a tőzeg bőséges nedvesség- és tápanyagtartalmának, valamint a perlit kiváló levegőztető tulajdonságainak tudható be, hiszen a megfelelő szaporítóközegnek képesnek kell lennie a víz, és a tápanyag megtartására, ugyanakkor nagy porozitásúnak kell lennie a gyökér növekedéséhez, és fejlődéséhez. A szaporítóközegben elegendő nedvességnek kell rendelkezésre állnia, hogy elősegítse a dugvány gyorsabb gyökeresedését, mert a dugványok elhervadhatnak, és elpusztulhatnak, ha a párologtatás sebessége nagyobb, mint a vízfelvétel sebessége. A tőzeg elegendő mennyiségű nedvességet, és szerves anyagot szolgáltathat, így hozzájárulhat a dugvány korai növekedéséhez. Ezenkívül a perlit kimondottan alkalmas a szaporítóközeg levegőztetésének javítására, amely így kellő mennyiségű oxigénhez juttatja a gyökeresedő dugványt, illetve a fiatal gyökereket. Ez segít elkerülni a káros folyamatokat, amelyeknek a vége általában a dugvány és/vagy a gyökerek rohadása.

Fás, vagy inkább félfás dugvány a jobb választás?

A fás, és félfás dugványok között jelentős különbségeket nem mértek. Hajszálnyival, de a fás dugványok voltak az életképesebbek. Amiért mégis inkább a fás dugvány a jobb választás az az, hogy ezekben több tartalék tápanyag raktározódik, és a vastagabb kéreg miatt a kiszáradási folyamatai is lassabbak. De amenyiben a megfelelő párás környezetet tudjuk biztosítani a dugványok számára amíg meg nem gyökeresedtek, addig nagyjából mindegy, milyet választunk.

Források:

Megjegyzések

  1. Hello! Profin megírt cikk! Köszönöm szépen a fontos infókat. :)

    VálaszTörlés

Megjegyzés küldése

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu