dugványozás , szaporítás , ültetés ,

A füge szaporítása – mikor gyűjtsük be a füge dugványozásához szükséges vesszőket?

A füge szaporítási módjairól már nagyon sokszor írtam a Fügés ember oldalain, és az olvasói visszajelzések alapján még mindig a dugványozás a leginkább kedvelt szaporítási mód. Ebben talán közre játszik a természet azon csodája, hogy egy darabka botból teljesen önálló, új növényt hozhatunk létre, amely már-már a teremtés érzetét adja az embernek. Pesze ez enyhe túlzás, de saját magam is rendkívüli csodálattal figyelem minden évben az újabb és újabb dugványaim fejlődését.

Írtam már korábban magáról a dugványozásról önálló cikket, de posztoltam már az ültetőközegekről is. A mostani cikk két dologra lesz kihegyezve: mikor érdemes gyűjteni a dugványokat, és milyen közegben a legsikeresebb a dugványozás. Ezen írásomhoz felhasználtam két tanulmányt, amelyeket a cikk végén (is) linkelni is fogok.

Mikor érdemes begyűjetni a dugványokat?

Azt már leírtam korábban, hogy az év bármely szakában gyűjtött fügedugvány képes meggyökeresedni, de a tavaszi dugványok a legéletképsebbek. Egy Brazíliában végzett kutatás során egy adott fügéről április és augusztus között kéthetente vágtak dugványokat, amelyek egymástól elkülönítve egy részüket gyökereztető hormonnal, egy részüket anélkül dugványoztak kerti talaj, és homok 3:2 arányú keverékében, majd üvegházba helyezték. Minden dugvány esetében 90 nap elteltével vizsgálatokat végeztek több szempont alapján is. Én most csak a sikerességi rátára térek ki, akit érdekel a konkrét eredmény, olvassa el a tanulmányt (csak az összefoglalója érhető el ingyenesen, a teljes cikk megtekintése csak előfizetéssel lehetséges).

Azt tapasztalták, hogy a begyűjtési idő előrehaladtával egyenesen arányosan csökkent a sikerességi ráta is. A legsikeresebbek az április-májusban vágott dugványok voltak. Ezeknél a sikeresség gyökereztető hormonkezelés nélkül 92.5% volt, míg gyökereztető hormon használatával 100%. Elmondható tehát, hogy a tavaszi dugványok a legsikeresebben gyökereztethető dugványok, de ennek ellenére valóban lehet sikereket elérni az év bármely szakában begyűjtött dugványokkal.

Milyen gyökereztető közegben a legnagyonn az esély a sikerre?

Míg a fenti tanulmány arra a kérdésre adott választ, hogy mikor érdemes a dugványokat begyűjteni, addig az alábbiakban ismertetett kutatás arra irányult, hogy melyik lehet az a közeg, ami egyaránt alkalmas arra, hogy gyökereztessünk benne, és utána abban neveljük tövább a megeredt fügéket átültetés nélkül. Erről már én is írtam korábban, most leginkább az ott leírtakat szeretném részletesebben kifejteni, és kutatási anyagokkal alátámasztani.

A kísérletet a malajziai Nemzetközi Iszlám Egyetemen végezték el, és a vizsgált szaporítóközegek homok-termőtalaj 1:3, termőtalaj-tőzeg-fűrészpor 1:1:1 és tőzeg-perlit 1:1 arányú keverékei voltak. A vizsgálatot félfás, és fás dugványokkal mindegyik közegben végrehajtották (a kísérlet során összesen 540 dugványt használtak fel). Az eredmények azt bizonyították, hogy a legjobb gyökeresedési, és kihajtási arány a tőzeg-perlit keverékben volt. Ez volt az a közeg, amelyik elegendően szellős, jól megtartja a vizet, valamit pont megfelelő mennyiségű szervesanyagot, és tápanyagot biztosított a már kihajtott fügék további fejlődéséhez is.

Ez a tőzeg bőséges nedvesség- és tápanyagtartalmának, valamint a perlit kiváló levegőztető tulajdonságainak tudható be, hiszen a megfelelő szaporítóközegnek képesnek kell lennie a víz, és a tápanyag megtartására, ugyanakkor nagy porozitásúnak kell lennie a gyökér növekedéséhez, és fejlődéséhez. A szaporítóközegben elegendő nedvességnek kell rendelkezésre állnia, hogy elősegítse a dugvány gyorsabb gyökeresedését, mert a dugványok elhervadhatnak, és elpusztulhatnak, ha a párologtatás sebessége nagyobb, mint a vízfelvétel sebessége. A tőzeg elegendő mennyiségű nedvességet, és szerves anyagot szolgáltathat, így hozzájárulhat a dugvány korai növekedéséhez. Ezenkívül a perlit kimondottan alkalmas a szaporítóközeg levegőztetésének javítására, amely így kellő mennyiségű oxigénhez juttatja a gyökeresedő dugványt, illetve a fiatal gyökereket. Ez segít elkerülni a káros folyamatokat, amelyeknek a vége általában a dugvány és/vagy a gyökerek rohadása.

Fás, vagy inkább félfás dugvány a jobb választás?

A fás, és félfás dugványok között jelentős különbségeket nem mértek. Hajszálnyival, de a fás dugványok voltak az életképesebbek. Amiért mégis inkább a fás dugvány a jobb választás az az, hogy ezekben több tartalék tápanyag raktározódik, és a vastagabb kéreg miatt a kiszáradási folyamatai is lassabbak. De amenyiben a megfelelő párás környezetet tudjuk biztosítani a dugványok számára amíg meg nem gyökeresedtek, addig nagyjából mindegy, milyet választunk.

Források:

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. Hello! Profin megírt cikk! Köszönöm szépen a fontos infókat. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm szépen. Igyekszem csak minőségi tartalmakat előállítani. :)

      Törlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu