Translate

A füge szaporítása - 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek. 

A magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulajdonságokkal bíró utód (klón) létrehozása a cél, akkor mindenképpen valamilyen vegetatív szaporítási módot kell választani. Ennek egyik fajtája a jelen poszt témáját képező dugványozás.


Mi is az a dugványozás?

A dugványozás tulajdonképpen nem más, mint egy növény lemásolása (klónozása). A dugványozással az utód az alannyal teljesen megegyező genetikával rendelkezik, mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem a növény egy részét (a füge esetében szárrészt) nedves közegbe dugva arra ösztönözzük, hogy járulékos gyökereket képezzen. Röviden így foglalnám össze a dugványozás lényegi részét. Különböző növények különböző mértékű hajlamosságot mutatnak a járulékos gyökerek fejlesztésére. Szerencsénkre a füge rendkívül jól gyökeresedő növény. Gyakorlatilag el sem lehet rontani a gyökereztetését ha csak egy picit is odafigyelünk.

Füge dugványozása

A dugványozásnak több technikája is létezik. Ezek szerint beszélhetünk szárdugványról (ezen belül: fás dugványról, félfás dugványról, zölddugványról), levéldugványról valamint gyökérdugványról. Mivel ez egy fügés blog, és nem kertészmérnöki szakfolyóirat (meg hát ugye én sem vagyok kertészmérnök), nem részletezném az összes fajtát, csak amelyet a füge esetében alkalmazunk, az pedig a szárdugványozás.

Az interneten olvasgatva látom, hogy nagy az érdeklődés a füge szaporítása iránt, ami jó dolog, hiszen ez egy csodálatos növény. Azonban folyton ugyanazokba a kérdésekbe futok bele: melyik évszakban kell a fügét dugványozni? Milyen dugvány a jobb (fás, zöld, csúcshajtásos vagy anélküli, stb)? Milyen közegbe dugványozzuk a fügét? Milyen környezet az ideális a dugványozáshoz? Mennyi idő mire a dugvány kiültethető? Mekkora legyen egy dugvány? Ha kapok egy dugványt, honnan tudom, melyik az alja és melyik a teteje? Földben vagy vízben jobb a fügét gyökereztetni? Ezeket a kérdéseket igyekszem ebben a posztban körbejárni.

Melyik évszakban lehet a fügét dugványozni?

Erre a válasz nagyon egyszerű, mert szinte bármelyikben. A füge nagyon szeret gyökeresedni, ha a környezet megfelelő ehhez számára, ezért igazából bármikor a téli mélynyugalmi (amikor a növények nedvkeringése szünetel) időszakot leszámítva. Azt azonban tudni kell, hogy a gyökeresedési és kihajtási folyamathoz szükséges idő változó az év különböző időszakaiban. A gyökeresedést az eredendő hajlamosságon felül befolyásolják a növény által termelt hormonok is. A legfőbb befolyásoló hormon az auxin, amely egy növekedést szabályozó hormon. Ez a csúcsrügyekben termelődik a legnagyobb mennyiségben, azaz a csúcsrügyek legfiatalabb leveleiben, és onnan áramlik lefelé a szárban. Amikor a növény szárán sebet ejtünk - dugványozásnál ilyen seb a szár teljes keresztmetszetének átvágása metszőollóval -, ez a hormon a seb körül elkezd koncentrálódni, és gyorsítja a gyökérképződést. Mivel - mint írtam - ez a hormon a csúcsrügyek legfiatalabb leveleiben termelődik leginkább, értelemszerű, hogy a növény vegetatív fejlődése szempontjából a legaktívabb időszakában levágott dugványok tartalmazzák az auxin nevű hormont a legnagyobb mennyiségben. Ezért a nyáreleji dugványok gyorsabban gyökeresedhetnek.

Természetesen nem lehet azt mondani, hogy az auxin az egyetlen gyökeresedést befolyásoló hormon, hiszen az túl egyszerű lenne. A folyamat ennél sokkal komplexebb. És persze nem csak a nyáreleji dugványozás lehet sikeres, hiszen ez a hormon máskor is jelen van a növényben, de tény, hogy az én tapasztalataim is azt igazolják, hogy a tavaszi-nyáreleji dugványok eredtek meg a leghamarabb (és ez nem csak a fügére igaz). Azért is jó még a tavaszi-nyáreleji dugványozás, mert őszre egy kellően megeredt, begyökeresedett, kihajtott növényünk lesz, ami elégé megerősödött ahhoz, hogy fagymentes, de hűvös helyen történő átteleltetést követően tavasszal kiültethető legyen. Az őszi dugványok esetében ez már másként alakul. Az én szeptember eleji füge dugványaim például szeptember végére mutattak értékelhető mennyiségű gyökérzetet, és most, október közepén túl kezdenek begyökeresedni, hajtani rendesen. Ezeket már vagy nem fogom télire hűvös, sötét helyre vinni, vagy csak nagyon későn, november vége felé. Így talán tavaszra lesznek olyan erősek, hogy kiültethetőek legyenek. Ezért én azt tanácsolom, hogy ha lehetőségünk van magunknak begyűjteni a dugványokat, akkor azt nyár elején tegyük.

Nyilván vannak esetek, amikor nem mi döntjük ezt el. Sokszor adódhat olyan eset, hogy külföldi fórumokról, webáruházakból rendelnénk egy ott meglátott füge különlegességből dugványokat. Ezeken a helyeken az esetek túlnyomó részében magánszemélyek árulnak, és a legtöbbször a mediterráneumból kerülnek eladásra ezek a dugványok, ahol még akkor is nyár van, amikor nálunk már nyár vége, ősz eleje. Így megeshet, hogy az ott levágott vegetatív szempontból erős dugványt mi már csak a nálunk éppen akkor mélynyugalmi időszak kezdetének számító ősszel tudjuk beszerezni, dugványozni. Ekkor sincsen semmi baj, csak mint fentebb írtam, türelmesebben, gondoskodóbban kell bánni a fejlődő füge növénnyel, mert nem elég, hogy egy sokk neki a hosszú postai út, még alkalmazkodnia is kell a hirtelen megváltozott körülményekhez.


Milyen füge dugvány jobb?

A növény sok részéről lehet dugványt vágni, és sok más növénytől eltérően a fügének szinte bármely részéről vágott dugvánnyal sikereket érhetünk el. Mégis van néhány alapvetés, amelyek saját kísérleteim és tapasztalataim alapján is igaznak bizonyultak. Ezek a következők:
- az egy-két éves fás ágrész a legerősebb, és a legjobban gyökeresedő. Ebből következik, hogy bár a zöld dugványok is képesek gyökeresedni, nem az a legjobb választás.
- vastagság tekintetében az ujjnyi vastag a legjobb, mert azon még nem túl vastag a kéreg, amin át kell hatolnia a gyökérnek, de elég vastag ahhoz, hogy ne száradjon ki túl hamar, még mielőtt megeredne.
- a dugvány minél közelebbről származik a talajszinthez képest, annál jobban gyökeresedik. Ez azt is jelenti, hogy a felső ágvégek nem a legmegfelelőbbek. Ezek is gyökeresedni fognak, de sok idő kell nekik általában.

- minél több a csomópont (továbiakban nódusz) a dugványon, és minél kisebb a nóduszok közötti távolság, annál gyorsabban és biztosabban ered meg, és később rövidebb idő alatt fejleszt több zöld részt (hajtást), amelyek táplálni tudják a fejlődő gyökérzetet, hiszen a hajtások a nóduszokban lévő - lehet nem is nagyon látható - rügykezdeményekből serkennek majd. Ez egybevág az előző ponttal, mert a fügéről általánosságban elmondható, hogy a szár alsó és felső részén rövidebbek, míg a középső részén hosszabbak az ízközök (nóduszok közötti távolság).
- a csúcsrüggyel rendelkező ágvégi dugványok később hajtanak ki, mint amelyek ezzel nem rendelkeznek. Ennek fő oka, a csúcsrügyben termelődő auxin hormon, amely bár a gyökérképződést előnyösen befolyásolja, azonban a csúcsrügy alatti rügyek kipattanását hátráltatja, ezért az én javaslatom az, hogy ha valaki ilyen csúcsrügyes dugvánnyal kísérletezik, az az első látható gyökerek megjelenése után csípje le a csúcsrügyet, mert akkor több ponton is megindul a rügyek kipattanása, és előbb fejleszt lombot a dugvány.
- a +1 pont pedig egy érdekesség: ha a dugványozást megelőző időszakban tápanyagokkal, nyomelemekkel fel volt táplálva az anyanövény, akkor erősebbek lesznek a vágott dugványok, mert több felhalmozott ásványi anyaggal, nyomelemmel fognak rendelkezni. A dugvány ugyanis a gyökeresedésig nem tud tápanyagot felvenni az őt körülvevő közegből. A dugványban felhalmozódott tápanyagkészlet viszont előnyösen befolyásolja a gyökeresedést. Ezért elengedhetetlenül fontos, hogy az anyanövény egészséges legyen, és tápanyagokban, nyomelemekben ne szenvedjen hiányt, különben nem fog tudni megfelelő minőségű dugványokat szolgáltatni.

Fontos, hogy ha akkor vágjuk a dugványt, amikor azon még lomb van, akkor dugványozás előtt el kell távolítani az összes levelet róla a levélnyelekkel együtt. Ha csak ollóval vágjuk le a leveleket, akkor törjük le az ott maradt levélnyél darabkákat is, mert azok a párás közegben szinte egészen biztos, hogy penészedést fognak okozni. Azt is fontosnak tartom megemlíteni még, hogy egy dugványnak legalább három nóduszból kell állnia. Ha nagyon kicsi a nóduszok közötti távolság, akkor állhat többől is. Én is dugványoztam már öt és hat nóduszos dugványt is. Ezekből több hajtás fog fejlődni, és már fiatalon bokrosabb lesz.

Milyen közegbe dugványozzuk a fügét?

Az interneten nagyon sokszor olvasom azt, hogy a legjobb közeg a virágföld, mert az tápanyagokban gazdag, és akkor majd jobban gyökeresedik a füge. De ez nem igaz, sőt! Ez egy nagyon káros tanács. Tudni kell ugyanis, hogy a gyökeresedés megindulásához nem kell tápanyag, mert azt akkor még a növény nem tudja felvenni. Ugyanakkor a tápanyagban gazdag földben sok a nitrogén, ami segíthet előidézni a dugvány rohadását, az pedig nem éppen a kívánt cél. A virágföld túl tömör, nem kellően szellőző közeg, ami szintén a rohadást segíti. A gyökerek kifejlődéséhez nedves, de nem lucskos közeg, és oxigén szükséges. Ezért mindenképpen olyan közeg az ideális, ami megtartja a vizet, de jól szellőzik. A legjobb közeg a kókuszrost keverve perlittel. Ez kellően szellőzik és megtartja a vizet. Ebből viszont amint megjelentek, és megerősödtek a gyökerek, át is kell ültetni, mert onnantól már igényli a tápanyagot is a füge növény. Jómagam a gyökeresedés után még nem szeretem bolygatni a növényt, ezért én nem használok nagy tálcákat amikben egyszerre több dugvány is van. Közegnek is egy köztes megoldást használok. Általános virágföld és perlit vagy kvarchomok (én marosi homokot használok) 1:2 arányú keveréke. Azaz, egy rész virágföldhöz két rész marosi homokot (az a szemcsés szürke homok, amit vakoláshoz használ a kőműves, bármelyik tüzép telepen beszerezhető) keverek. Nekem ez bevált a dugványozáshoz. Így tartja a vizet, szellőzik is, és valamennyi tápanyag is van benne, hogy már csak akkor kelljen átültetnem a fügét, ha jól begyökeresedett. Nálam minden dugvány külön edénybe kerül emiatt.

Milyen környezet az ideális a füge dugványozásához?

Ahhoz, hogy a füge dugványozását siker koronázza, fontos a megfelelő környezet. Ez elsősorban két dolgot jelent a fentieken felül: a megfelelő hőmérsékletet és a megfelelő páratartalmat. A füge életfolyamatai 10 celsius fok alatt jelentősen lelassulnak és elkezd a növény a téli mélynyugalomra készülni. 10 celsius fok felett képes a folyamatos fejlődését fenntartani, de ha jelentősen nem mozdítjuk el a hőmérsékleti tényezőt a pozitív irányba, akkor ez a fejlődés nagyon lassú lesz, akár hónapokig is tarthat. Az ideális hőmérséklet 20 és 26 celsius fok között van, tehát egy átlagos szoba hőmérséklete (21-24 celsius fok) bőven megfelelő a számára. Ugyanakkor ehhez fontos a megfelelő páratartalom is. A páratartalom elsősorban nem közvetlenül a gyökeresedéshez szükséges, hanem ahhoz, hogy megóvjuk a dugványt a kiszáradástól. A dugvány ugyanis - hiába van nedves közegbe dugva - nem képes gyökérzet híján felvenni a vizet, ugyanakkor a föld feletti részein folyamatosan veszít víztartalmából. Ezért fontos, hogy kellően párás legyen a dugvány körül a közeg, míg gyökeret nem fejleszt. Erre több módszer is létezik. építhetünk neki mini üvegházat, átlátszó nylon zacskót húzhatunk az edény köré, amiben a dugvány van, vagy akár azt is tehetjük, hogy egy zacskóba tesszük a közeget eleve, amibe a dugványt szeretnénk beletenni, és a száját beszűkítjük, hogy épp csak egy kis lyuk maradjon szellőzni. Egy biztos, kell hogy tudjon szellőzni, különben berohad.

Az én kedvenc módszerem a sokak által alkalmazott PET palackos inkubátor, vagy mini üvegház. Ennek lényege, hogy a PET palack felső harmadát levágjuk. A palack alja ekkor úgy néz ki, mint egy párhuzamos falú, átlátszó virágcserép. Ebbe tesszük az ültető közeget (virágföld + homok), és ebbe dugjuk a dugványt. A dugvány, mint fentebb írtam, legalább három nóduszból álljon, de ha több, az sem baj. Az ültető közegbe mindig az alja kerüljün, és olyan mélyre dugjuk, hogy csak egy, vagy maximum két nódusz látszódjon ki. Ez ugye függ attól, hogy összesen hány nóduszból áll a dugványunk, és mekkora a távolság a nóduszok között. Egy három nóduszú dugványból legalább két nódusz kerüljön a föld alá, és csak egy látszódjon ki. A fordítva ledugottt dugványokkal nem lesznek sikereink, ezért tényleg oda kell figyelni, hogy melyik a dugvány talpi része, és melyik a felső. Kevés vízzel megnedvesítjük a közeget, majd a palack felső részét (kupak nélkül) vissza helyezzük rá úgy, hogy a felső rész belecsusszanjon az alsó részbe. Ezzel kész is a mini üvegházunk, ami a palack száján keresztül tud szellőzni. A kipárolgó víz pedig lecsapódik a palack falán, és visszafolyik a dugvány köré. Így folyamatosan kellően magas a páratartalom a dugvány körül, hogy ki ne száradjon, de mégis tud szellőzni is. Amíg így egyben van a palack, csak akkor kell kevés vízzel öntözni a palack száján keresztül, ha azt látjuk, hogy már nem képződik lecsapódott pára a palack felső felének falán. Addig azonban felesleges, mert többet ártunk vele, mint amennyit nem.

Az átlátszóság előnye pedig egy cseréppel, tejfölös pohárral, stb. szemben, hogy folyamatosan figyelemmel tudjuk kísérni a gyökerek fejlődését. Ahhoz, hogy a palack szélén is látható legyen már a gyökér nagyjából 3-5 hétre lesz szükség Ez függhet sok mindentől, fentebb írtam erről már. Amikor már azt látjuk, hogy a palack falánál futnak a gyökerek, és esetleg az már elágazásokat, mellékgyökereket is képez, levehetjük a palack felső részét.

Könnyen előfordulhat, hogy előbb látunk zöld hajtásokat, mint gyökereket. De amíg nem látunk elég gyökeret a palack falánál, semmiképpen ne vegyük le a palack felső részét, mert könnyen tönkretehetjük vele a növényt. Ugyanis a párás közegben hamarabb is kipattanhatnak a rügyek, minthogy a gyökérzet kellő mennyiségű vizet tudjon felszívni a hajtások fenntartásához. De egy biztos: ha azt látjuk, hogy elkezd hajtani a dugvány, akkor már vannak gyökerek is, vagy legalább gyökér kezdemények, de mindenképpen legyünk türelmesek, és a palack felső részét csak akkor távolítsuk el, ha már elegendő gyökeret látunk. Különben a zöld részek elkezdenek kiszáradni, és lehullanak, ami ugyan nem biztos, hogy meg is öli a dugványt, de jelentősen visszaveti a fejlődésben.

Mennyi idő mire a dugványozott füge kiültethető lesz?

Ez attól függ, mennyire fejlett a füge. Általánosan elmondható, hogy a májusi fagyok után lehet fiatal fügét a szabadba ültetni. Ezt akkor érdemes megtenni, amikor már a növény legalább 30-40 centiméteres és van már neki egy vagy több legalább ceruza vastagságú ága. Ha ekkor óvatosan kiemeljük a cserépből/konténerből, és azt látjuk  hogy gyönyörűen be van gyökeresedve (ez azt jelenti, hogy teljesen átszőtték a gyökerek az ültető közeget), akkor készen áll a kiültetésre. A legjobb, ha ekkor még a rügyek nincsenek kipattanva. Ha 10 celsius fok alatt teletettük, akkor így lesz. Ha azonban ennél melegebb helyen sikerült teleltetnünk, akkor sincsen baj, csak előfordulhat, hogy kipattantak a rügyek. Ez annak a biztos jele, hogy a tavaszi ébredés fázisában van a növény. Konténeres lévén simán kiültethető ilyenkor is, viszont azt tudni kell, hogy ha beindult a növény nedvkeringése, akkor jelentősen csökken a füge növény faggyal szembeni toleranciája. Ha ilyenkor éri 0 celsius fok alatti hőmérséklet a növényt, biztosak lehetünk benne, hogy a rügyek károsodnak, ami akár egy egész hónappal, vagy akár még többel is visszavetheti a növényt a fejlődésben. Ezért, ha azt látjuk, hogy a fiatal füge növényünk ébredezik, akkor már csak akkor ültessük ki, amikor egésze biztosan nem várhatóak még csak gyenge fagyok sem.

Ami még nagyon fontos, hogy fiatal füge növényt ősszel csak akkor ültessünk ki, ha tudjuk biztosítani fügénk számára a téli fagyoktól védő takarást, mert ezeknek a fiatal füge növényeknek még szinte semmi ellenállásuk nincs a faggyal szemben.

Földben vagy vízben jobb a fügét gyökereztetni?

Én személy szerint egyiket sem ajánlom. Fentebb beszéltünk már a megfelelő gyökereztető közegről, ami sem nem föld, sem nem víz. Emlékeztetőül: a megfelelő közeg kellően tartja a nedvességet, és szellőzik. Nedves, de nem lucskos. A föld az esetek többségében nem elég szellőző. A víz pedig teljesen nem szellőző közeg, és éppen hogy kicsivel lucskosabb az épp nyirkosnál. De viccet félre. A vízbe tett dugványok is meg tudnak gyökeresedni, és meg is szoktak, csak másképp picit. Ugyanakkor hajlamosak benyálkásodni, megrohadni, ami elkerülhető, ha naponta cseréljük rajta a vizet. Viszont általános igazság, hogy a vízben fejlődött gyökerek sokkal törékenyebbek, sérülékenyebbek, mint amelyek a megfelelő közegben fejlődtek. És a vízben gyökereztetett dugványt, amint van pár milliméternyi gyökér, azonnal el kell ültetni, mert onnantól igényli a tápanyagokat is, amit a vízből átlagos körülmények között nem tud felvenni. Tudom, létezik hidropónikus termesztés, de az nem egyenlő a csapvízbe lógatott dugvánnyal, szóval maradjunk annál, hogy nem a víz az ideális közeg a füge gyökereztetéséhez. És tudom, sokan mondogatják, hogy ledugtak a kertben egy füge ágat paradicsom jelölő karónak, aztán nyár közepére kihajtott, akkor minek ennyit vacakolni a PET palackkal meg a párával meg az ültető közeggel? Nos, azt mondom, igaz. A simán kertbe ledugott füge "bot" is meggyökeresedhet. De azért kíváncsi lennék, hogy száz ilyen "hányavetin" ledugott füge "botból" mennyi hajt ki, és marad is életben?

Lehet kísérletezgetni ha már van egy saját élő, termő fügebokrunk. Érdekes eredményeket hozhatnak a különböző módszerek, de ugye ott nincs nagy kockázat. Ha nem jött be, fogom a metszőollót, kimegyek a kertbe, és vágok egy másik ágat "oszt jónapot!". De ha az ember az interneten tízezer forint feletti összegért rendel - mondjuk - Portugáliából dugványokat egy helyi füge fajtából, akkor nem biztos, hogy ennyire szeretné a véletlenre bízni a dolgot.

Hogyan teleltessem át a dugványozott füge növényemet?

A teleltetés minden esetben 10 celsius fok alatti hőmérsékleten, de mindenképp fagymentes helyen történjen, ha szeretnénk mélynyugalmi állapotban teleltetni a füge növényünket. Ha ez már egy megeredt, kihajtott, cserépbe ültetett növény, amit ha ki nem is ültettünk, de már kint volt például a teraszon folyamatosan, akkor meg kell várni, míg a kinti hőmérséklet tartós csökkenése miatt lehullajtja a leveleit. Ha ez megtörtént, akkor egyszerűen vigyük a megfelelő helyre, ahol telelni fog. Ha azonban egy őszi dugványról van szó, ami már nagyon későn érte el azt a fázist, hogy lombja legyen, akkor óvatosabban kell vele eljárni. Ugyanis lehet, hogy a kinti átlaghőmérséklet jelentősen kisebb a szobainál. A szobából nem lehet azonnal a pincébe vinni, mert sokkot kaphat a növény a hirtelen megváltozott viszonyok miatt. ha nem tudjuk folyamatosan csökkenteni a hőmérsékletet körülötte, akkor az is jobb, ha a szobában telelnek át.. Ha tudjuk szoktatni az egyre hűvösebb hőmérséklethez, akkor nagyjából két hét alatt elérhetjük, hogy a növény nyugalmi állapotba kerüljön (ennek a folyamatnak a részeként ugye elveszíti a lomját természetes módon), és már nyugodtan levihetjük a pincébe, vagy ahol éppen teleltetni szeretnénk.

Ha fent leírtakat - még ha nem merültem a téma legnagyobb mélységeibe - figyelembe vesszük a füge dugványozással történő szaporításakor, akkor azt gondolom, hogy túl nagy meglepetések és csalódások nem fogják érni a leendő fügetulajdonost. Sok sikert kívánok mindenkinek a füge dugványozásához. :-)

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle