Translate

A füge téli védelme, avagy a füge helyes takarása...

Az ősszel azt jósolták a meteorológusok, hogy összességében enyhe telünk lesz, de időnként sarkvidéki hideg betörésekre kell számítani. Januárban már volt egy pár nap, amikor a Börzsöny környékén -20 fok körüli hidegek is voltak, de akkor még az ország középső és déli részein nem nem volt az az igazi hideg. Most viszont a hétvégére az ország déli részeinek kivételével rendkívüli hideget jósoltak, ezért gondoltam, itt az ideje megírni ezt az ősz óta halogatott blogbejegyzést, aminek a fő témája a füge téli védelme.

A füge általánosságban nem a mi éghajlatunkra való. Annyira nem, hogy hazánk nagyjából a határa annak a zónának, ahol a füge még biztonsággal megél. Az ország déli részein jobb a helyzet, de ezt leszámítva a legtöbb helyen átlagban négy-öt évente jön egy egy olyan hideg, ami a fügében részleges, vagy akár teljes fagykárt okozhat. A fügéről ugyanis tudni kell, hogy teljesen beérett (befásodott) vesszői a téli mélynyugalmi állapotban fajtától függően -13 és -17 fok között képes elviselni a hideget. Az ennél erősebb fagy végzetes lehet a füge számára. A fiatalabb növények, vagy az őszre nem kellően beérett ágak (ezek általában zöldek még) viszont ennél sokkal kisebb hidegben is elfagyhatnak. Persze ettől még szép számmal élnek az országban igen öregnek számító fügematuzsálemek, de jóllehet, ezek is többször fagytak már el.

De akkor hogyan lehetséges, hogy hallani olyan történeteket, hogy bizonyos helyeken akár -20 vagy -22 fokos hideget is átvészeltek? Ha közvetlenül ez a hideg akár csak egy órán keresztül is éri a fügét, akkor az biztosan elfagy. Azonban tudni kell, hogy lehetnek olyan tényezők, amik a füge környezetében a hőmérőn mértnél pár fokkal kisebb hideget okoz. Ilyen például a ház fal mellé ültetett füge, vagy a domboldalon álló, vagy amelyiket viszonylag szorosan vesznek körbe más növények. Ezek a tényezők mind-mind befolyásolhatják a hőmérsékletet éppen úgy, ahogy egy huzatos, szeles területen ez akár hidegebbet is jelenthet, mint amit a hőmérő mutat. Egy azonban biztos, hogy -15 fok alatt veszélyben van a fügénk. 

Ugyanakkor köztudott, hogy a talaj alatti részei a fügének kevésbé szenvednek fagykárt, vagy legalábbis hidegebb kell hozzá, mint a koronának. Ezért ha a füge tövig el is fagy, jó az esély rá, hogy tavasszal gyökérről ismét kihajt, és megújul, mint a hamvaiból újjáéledő főnix madár. De akkor minek aggódni? Kérdezhetnénk. Hiszen, ha újra kihajt, akkor nem veszett el semmi. De igen. Szinte biztos, hogy abban az évben már nem lesz termésünk, és a rá következőben is éppen csak alig. Ezért, amikor a meteorológusok -15 fok körüli fagyot jeleznek előre, érdemes elgondolkodnunk a füge téli védelmén.

Hogyan védjük a kertbe ültetett fügét a fagytól?

Míg a konténerben nevelt füge esetében elég csak egy fagytól mentes helyiségbe bevinni a növényt, addig a kertbe ültetett növénnyel már sokkal másabb a helyzet. A kiültetett fügénél a mérete alapján kell döntenünk arról, hogyan tudjuk megvédeni a zord téltől. A kisebb, nagyjából két méter körüli bokrokat könnyű még akár egészében is takarni, ezért ezzel kezdeném.

A füge takarása.

Az interneten rengeteg leírást és képet is lehet látni a füge téli takarásáról, de sajnos ezek többsége teljes egészében mellőzi az átgondoltságot. Az ilyen szakmaiatlan és hozzá nem értő takarások szülik sok esetben azt a véleményt, hogy hiába takarjuk a fügét, az úgy is el fog fagyni. De mit csinálnak ők rosszul? Ahhoz, hogy ezt megértsük, azt kell először kifejtenem, hogy hogyan kell helyesen takarni a fügét, és mitől működik a jól átgondolt takarás. A kulcsszó: TALAJHŐ! Igen, jól olvastad. A talajból folyamatosan áramlik felfelé a talajhő, ami ugyan önmagában nem szab gátat a fagynak, de ha ezt a hőt, meg tudjuk tartani, az már segíthet. Ezért a füge takarásánál a cél a talajhő megtartása a füge körül.

Erre a legjobb módszer, egy sátor alakú vázrendszer a növény körül, aminek az alapja széles (a sátor alak a legideálisabb, de nem feltétel. A lényeg, hogy a talajjal viszonylag nagyobb felületen érintkezzen a takarás alapi része). Ezt a vázat kell bevonni valami szigetelő anyaggal, majd erre valami vízhatlan, de légáteresztő anyag. Erre több módszer is létezik. Van, aki szalmával veszi körül a növényt, majd azt takarja be valami vízlepergető anyaggal. Van, aki felkupacolja száraz avarral, majd azt tekeri körbe. Van, aki csomagolási buborékfóliával veszi körül, mert az hőszigetel is, meg vízleperget is (megjegyzem, ez esetben valahogyan szellőzést kell azért biztosítani a növénynek, hogy be ne dohosodjon). Én ha takarom a növényeimet, akkor a vázra kőzetgyapot paplant terítek, majd arra geotextilt, vagy páraáteresztő tetőfóliát terítek, mert ezek lepergetik a vizet, de engedik a szellőzést. Megjegyzem, hogy egy 5cm vastag kőzetgyapot paplannal akár -20 fokban is biztosan megvédhetjük a fügénket. Ez a macera mind azért kell, hogy a talajhőt összegyűjtsük a füge körül, és ezáltal védjük meg a fagytól. Ha pedig extrém hideg jönne, akkor a takarás alá betett fűtéssel még hatékonyabbá tehető a védelem. Hogy mi lehet fűtés? Ha nem tűzveszélyes anyaggal takartunk, akkor akár egy temetői mécsest is betehetünk alá meggyújtva. Ha ettől félnénk, akkor esetleg egy 40W-os lámpaizzót (ez esetben természetesen ügyeljünk az érintésvédelemre, és a kellő szigetelésre).

Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a takarást el kell távolítani, amikor a hőmérséklet már tartósan fagypont felett van, mert ekkor már kárt tehet a fügében. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy olyan hőmérséklet alakul ki a takarás alatt, amelytől idejekorán felébred a fügénk, és kipattannak a rügyek. Ha ez megtörténik, és felébredt a növény, onnantól sajnos már mínusz néhány fok is fagykárt okozhat.

És akkor most térnék vissza a nem jó módszerekre.

Mint fentebb írtam, a lényeg a talajhő. A füge önmaga nem termel hőt. Ezért akármivel tekerjük be, akármilyen vastagon tekerjük be, ha a takarás alja nem érintkezik nagyobb felületen a talajjal, akkor a füge pontosan úgy fog elfagyni, mintha semmit sem csináltunk volna. Vagy ha mégsem fagy el, akkor az nem a takarás miatt van. Ezért nagyon rossz módszer a füge ágait szorosan összefogni, majd a törzset és az ágakat szorosan körbetekerni akármivel is. Így van ez a mi esetünkben a meleg ruhákkal. A pulóver önmagában nem melegít. Ha így lenne, forrón vennénk ki már a szekrényből is. A pulóver csak segít megtartani a testünk hőjét. Így van ez a téli növény takarással is. 

Rendben, de akkor mi a helyzet a nagyobb, két méter feletti bokrokkal?

Azokat hogyan takarjam be? Nos, van az a méret, ami felett már nem tudjuk hatékonyan megvédeni az egész növényt. Ilyenkor nekünk kell eldöntenünk, hogy hagyjuk az egészet, és a sorsra bízzuk, vagy legalább a kezelhető magasságig betakarjuk a fügénket, hogy legalább az biztosan túléljen. 

Eddig volt a szakmai leírás. Most elmondom, én mit gondolok erről személyesen.

Én azt gondolom, hogy nekem, nincs időm arra, hogy az összes fügémet takarjam minden alkalommal, amikor közeleg a fagy. Én egyszerűen a sorsra bízom. Figyelem az előrejelzéseket, és egészen addig, míg nem jósolnak a mi térségünkbe -15 foknál hidegebbet, addig csak a nagyon friss, egy évnél fiatalabb fügéimet takarom.

Az idén is csak az egyetlen, tavaly nyár végén kiültetett, mindössze 30 cm magas Michurinska-10 fügémet takartam be. Arra viszont egy nagyon egyszerű módszert dolgoztam ki. Két nagy méretű műanyag cserép kell hozzá. Az egyik férjen bele úgy a másikba, hogy a két cserép fala közt legyen legalább 4 cm. Ezt a hézagot töltöttem ki kőzetgyapot paplannal, majd egyszerűen ráborítottam a kis fügére. Amikor kint -9.4 fokot mértem, a cserép alatt mindössze -2.5 fok volt. Ez a különbség bőven megmentheti egy ilyen fiatal füge életét.

A fügésember logó nélküli fotók forrása: www.bbg.org (ezen fotók az egyik módszert mutatják meg lépésről lépésre. A hozzájuk tartozó szöveg a forrásoldalon megtalálható angolul).

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Kell-e a fügét locsolni, avagy mennyi a füge vízigénye?

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy kell-e locsolni a fügét, vagy sem. És ha kell öntözni, akkor milyen időközönként, és milyen mennyiségben. A felmerülő kérdésre a válaszok rendre két csoportra oszthatók. A válaszadók egyik fele megesküszik rá, hogy a fügét rendszeresen, akár napi szinten bőségesen locsolni kell, mert csak akkor várható biztos termés. A válaszadók másik fele pedig azt állítja, a fügét nem nagyon kell a mi éghajlatunkon öntözni, mert szubtrópusi  (de ezen belül inkább mediterrán, tehát a továbbiakban csak mediterránként említem)  növény lévén jól bírja a száraz nyarakat. De kinek van akkor igaza? Ahhoz hogy ezt meg tudjam válaszolni, előbb megosztanék néhány gondolatot a fügéről. A füge egy mediterrán növény. Mint köztudott, a mediterrán éghajlat jellemzője a csapadékos, de enyhe tél, amelyet rendszerint egy meleg, száraz, csapadékban nagyon szegény nyár. A füge pontosan ezt az éghajlatot szereti. Jeszenszky Árpád leírásából tudhatjuk, hogy:  "A talaj iránt a füge

A fügével kapcsolatos tavaszi tennivalók

Eljött a tavasz, a napközbeni hőmérséklet tartósan 10 celsius fok felett van. A tavaszi napsugarakban fürdőzve a füge már lassacskán ébredezni kezd téli álmából. A nedvkeringés megindul, a rügyek duzzadni kezdenek, majd lassan kipattannak. Amikor az első jeleit látjuk a füge ébredezésének, eljött az ideje szeretett növényük körüli tavaszi munkálatoknak. Ha kedvencünk kapott téli takarást , és eddig még nem tettük volna meg, akkor most takarjuk ki. Ne féljünk kitakarni, mert bár jöhetnek még áprilisban fagyok, de a mi éghajlatunkon addigra már a takarás alatt felébred a füge, és onnantól a takarás csak kárt okoz neki, mert elzárja a fénytől, a friss levegőtől. Ettől alulfejlett lehet, és könnyen befülledhet, berohadhat. Szóval a takarás biztosan kárt okoz, ha már a napközbeni hőmérséklet átlagban 10 celsius fok felett van, míg az áprilisi fagy csak esetleges. Miután tehát eltávolítottuk a takarást, lazítsuk fel körülötte a talajt, és ha ősszel nem tettük volna meg, akkor érett komposztt