Fügés ember

Ez a cikk egy lefordított interjú a Mongabay.com-tól Mike Shanahan-al a saját weboldaláról  fordítva. „A füge önmagukban erdőt építhet” – írta csaknem egy évszázaddal ezelőtt E.J.H. Corner ökológus. Most egy lenyűgöző könyv, Gods, Wasps, and Stranglers: the secret history and redemptive future of fig trees (az Egyesült Királyságban ' Ladders to Heaven ' címen jelent meg) újból elmélyül ennek a trópusi fajnak a biológiájában és kulcsfontosságú ökológiai szerepében. A szerző,  Mike Shanahan   ( szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált)  azt is részletesen leírja, hogy a füge és az őket beporzó darazsak egymásra támaszkodnak a túlélésben, és fejezeteket szentel a füge hihetetlen képességének, hogy gyakorlatilag bárhol képes megélni az extrém szélsőségek kivételével. Emellett szót ejt arról is, hogy számos állatfaj táplálkozásában rendkívül fontos szerepet tölt be a füge, ezáltal lehetőséget teremtve más kolonizáló növényeknek, a fáktól az epifiták

Már jó ideje nézegetem az internetes online kertészetek kínálatában a Botanikus kert füge (Ficus carica) névre hallgató fajtát, amiről a leírásokban azt állítják, hogy a PTE Botanikus Kertjének gyűjteményéből való. Ki ne vágyna egy olyan fügére, ami egy ilyen kvalitású helyről származtatható, igaz? Bennem is nemes érzéseket ébresztett, és mindenképpen be akartam szerezni, de nem volt ez olyan egyszerű, hogy csak kosárba teszem, és megnyomom a megrendelés gombot, mert ritkán kapható.  Aztán egyszer csak azt írják a kedvenc fügés online közösségemben, hogy most az egyik barkácsáruház kertészeti osztályán több fajta füge is kapható, közöttük a Botanikus kert füge is. Kaptam az alkalmon, és felkerestem egy ilyen barkácsáruházat, majd vásároltam belőle egy szép, egészséges példányt. Hazavittem, gondosan átültettem nagyobb edénybe, majd nekiláttam, hogy utána járjak, miféle füge is ez, és valóban a Pécsi Botanikus Kertből származik-e, és ha igen, mit lehet tudni azon a nagyjából négy-öt m

Pécsi óriás lila füge, az eperdzsem ízű álom... A most bemutatásra kerülő Pécsi óriás lila névre keresztelt füge (Ficus carica) az egyik kedvencem, mert amellett, hogy hatalmasra képes növeszteni a fügéit, még ráadásul rendkívül finom íze is van, de erről majd lentebb. A Pécsi óriás lilával való találkozás is egy véletlen műve, mert egy ismerősöm mutatott róla képeket, miután egy magyar termelőtől vásárolt friss fügék között volt belőle pár szem. Azt mondta az ismerősöm, hogy hatalmas füge volt, és ízre is nagyon, de nagyon finom volt. A fajtáját illető érdeklődésemre elmondta, hogy nem tudja, mert még a termelő sem tudta neki megmondani. Felvettem a kapcsolatot a termelővel és először azt az infót kaptam, hogy anno Olaszországból szerezték Madelein des Deux Saisons néven, de aztán mégsem az lett belőle. Majd később úgy azonosították a fajtát, mint Pécsi lila, amit valamikor talán Harcz Endre hozhatott Olaszországból. 😲 Itt volt nekem egy kis képzavar, hiszen, ha Olaszországból szár

A Németországi Sankt Martin településről származó Szent Márton füge (Ficus Carica), vagy másik nevén a Mártonfüge ( Martinsfeige ) beszerzése egy véletlennek köszönhető. Eredetileg ugyanis nem ezt a fügét kerestem, hanem a Franciaország hegyeiből származó Szent Martin (St. Martin) fügét, ami legendás télállóság hírében áll. Fotó: André de Saint-Paul A keresés során az egyik közösségi platform csoportjában találtam rá a Mártonfüge  ( Martinsfeige )  néven is elhíresült német Sankt Martin fügére, amelynek története annyira megtetszett, hogy úgy döntöttem, szerzek belőle pár dugványt, ezzel is gazdagítva gyűjteményemet. Erről a fügéről fogok most írni pár sort. A Sankt Martin füge a Németországi Pfalz tartományban található Sankt Martin településhez köthető. Itt található a Szent Márton katolikus templom, amelynek közelében van egy szőlőültetvény. A mellett egy birkalegelőn található egy igen öreg fügefa. Ez a fügefa a 'Martinsfeige' néven elhíresült füge, amelyet Sankt Ma

Néhány éve még azt hangoztattuk, hogy a füge mennyire jó, mert hazánkban nem nagyon van ismert kártevője. Na jó, a füge-levélmoly hosszú ideje jelen van, de azon kívül, hogy elrondítja rágásnyomaival a leveleket, sok más kárt nem tesz a fügében, így igazából sok vizet nem zavart. De aztán egyre több felől lehetett olyanokat hallani, hogy kukacos fügét találtak, meg hogy tele van a füge nyüvekkel, és hogy mit lehet tenni ellene? Ahhoz azonban, hogy tenni tudjunk ellene, fontos lenne tudni, hogy egyáltalán ki az ellenség, ki ellen kell egyáltalán tenni valamit. De sajnos a kártételt nem szokták lefotózni az emberek, ami egyrészt érthető is. Ki szeretne egy kukacokkal teli fügét fotózgatni? Pedig ez egy nagyon fontos lépés lenne a kártevő azonosítása felé, mert sajnos a fügének több olyan kártevője is van, amelyik ily módon károsít. Ezért ismételten megkérek mindenkit, aki a cikkeimet olvassa, hogyha ilyen kártétellel találkozik, akkor legyen szíves fényképet készíteni, és azokat eljutta

Időnként hajlamos vagyok arra, hogy egy-egy ország fügéi között elvesszek, és olyankor abban az időben leginkább azok érdekelnek. Egy ideje a horvát fügék iránt érdeklődöm, mert nagyon jó hírben állnak, így el is kezdtem a főbb fajták begyűjtését. Ezen fajták egyike a Šaraguja füge (egyéb elnevezései: crna, crnjaka, šipanka, crnka, crnjača, crnikula) , ami bár nem a legjobb horvát füge, de mindenképpen benne van a tájegység legjobbjaiban, hiszen Dalmácia teljes területén, valamint Bosznia-Hercegovinában, Trebinje környékén termesztik. Ezen kívül szerepel a Horvát Köztársaság Fajtalistáján is. Erről a fügéről írnék most pár szót. Kép forrása: figs4funforum.arghchive.com A Šaraguja füge növekedési eréje közepes. Habitusa a szétterülő, és a felfelé törő közötti arany középutat képviseli, lombkoronája pedig nyitott, nem túl gazdagon elágazódó. Sötétzöld leveleinek nyele rövid, alakja klasszikus fügelevél alakú, azaz nem túl mélyen szeldelt három- vagy öt karéjos. Mivel a Šaraguja füge unif

Több fajta fügém is van már Horvátországból, amelyek között több típus ( adriai füge, szmirnai füge, kaprifüge ) is képviselteti magát, de a Miljska füge (Ficus Carica) azóta listás volt, hogy olvastam róla egy fügés fórumon . Szerencsére sikerült szereznem néhány dugványt egy fügekedvelőtől, aki éppen Horvátországban járt, így ezt a fügét is lehúzhattam a füge-bakancslistámról. Külön köszönet érte, hogy nyaralása alatt szakított erre időt. 😊 A Miljska füge - mint a horvát fügék általában -, több néven is fut. Ismert elnevezései még: Mujžanka, Mivšca, Ravanka, Črnica, Plavica. Ezt a fajtát nagyon szeretik egyébként Horvátországon kívül még  Szlovéniában is, ahol a tengerparti területeken nagy számban termesztik. A Miljska füge fája közepesen erős növekedési eréllyel bír, és rendkívüli módon bőtermő. Levelei leginkább három-öt karéjosak, klasszikus fügelevél formával. Enyhén lapított gömb alakú termései nem túl nagyok, de annál finomabbak. Nyaka és szára annyira rövid, hogy szinte ni