Fügés ember

A füge igen közkedvelt és felkapott növény lett az utóbbi évtizedben. Ez nem csoda, hiszen hazánk éghajlata folyamatosan melegszik, így egyre nagyobb az a terület, amelyen egyre kisebb eséllyel éri komolyabb fagykár a fügét. Olvastam mostanában olyan állítást is, miszerint a füge hazai termeszthetőségéhez nem sok köze van az éghajlatunk változásának. Ebben van is egy kevéske igazság, hiszen már a török idők óta van Magyarországon füge, és azóta azért akadt pár igen hideg tél. A Magyarországi fügekörkép cikksorozatomban be is mutattam már néhány igazán említésre méltó magyar fügét. Igaz, hogy fontos a jó fekvésű termőhely megválasztása is, én mégis azt mondom, hogy igenis számít az éghajlatunk melegedése. Ennek köszönhető – meg persze az én kitartó fügét népszerűsítő kampányomnak a médiákban, amely már több éve tart –, hogy az embereknél felkerült a horizontra a füge. 😊 Elmondhatjuk tehát, hogy a jelenlegi magyarországi klimatikus viszonyok kimondottan kedvezőek a füge számára

Nagyon szeretjük a feleségemmel a friss fügét és a finom, friss salátákat is, így evidens volt, hogy fogunk fügés salátákat készíteni. Kimondottan finomak tudnak lenni ezek a mediterrán jellegű ételek, így mindenkinek bátran ajánlom még akkor is, ha elsőre kicsit idegennek tűnnek az alkotóelem párosítások. Eleinte nekem is furcsa volt például kakukkfüvet szórni a fügére, vagy menta levelekkel meghinteni a mozzarella sajtot, de mivel alapvetően kísérletező típus vagyok a gasztronómia terén, így kipróbáltam. És nem bántam meg, nem bántuk meg, mert istenien finomak ezek a saláták. 😊 Az egyik saláta egy mediterrán saláta fügével, mozzarellával és áfonyalekvárral , amelyben olyan finomságok vannak a friss füge mellett, mint a pörkölt török mogyoró, a mozzarella, a rukkola, a balzsamecet, a zöldbab, és persze az elengedhetetlen áfonyalekvár. Már ránézni is egy gasztro élmény, de amikor az ember megkóstolja, akkor valahogy összeállnak azok az első ránézésre markánsan különböző ízek, és e

Vannak bizonyos állítások, amelyek rendszeresen előkerülnek a fügével kapcsolatban. Ezek közül sajnos több is hibás berögződés, amelyek olyan makacsul tudják magukat tartani, hogy csak kitartó munkával lehet őket száműzni. Ebben a posztban is nem kevesebbre vállalkozok, minthogy hozzájáruljak a fügével kapcsolatban a tisztánlátáshoz. Fel fogok sorolni néhány állítást, amelyek a közbeszédben rendszeresen előfordulnak, elmondom, hogy az igaz-e, és indoklást is írok hozzájuk. Azután természetesen mindenki azt csinál a fügéjével, amit akar, de remélem, ha sokáig mondogatom, hogy a vízen járni nem lehet, akkor egyre kevesebben próbálják majd meg. 😁 A füge nagyon vízigényes növény (nem igaz) A füge nem túl vízigényes növény. Évi csapadékigénye 500 mm körül van, hazánkban pedig az éves cspadékmenyiség nagyjából 500-750 mm körüli szokott lenni tájegységtől függően. E szerint a hazai csapadékmennyiség akár fedezhetné is a füge éves vízigényét, de sajnos a helyzet ennél árnyaltabb kicsit. A

A Col de Dame blanc fügét már egy ideje terveztem beszerezni, de valahogy mindig elmaradt, mert más fajtákat fontosabbnak ítéltem. Végül tavaly mégis sikerült belőle hozzájutnom egy szép és egészséges példányhoz, így már lett saját Col de Dame blanc fügém. Nem is gondoltam volna, hogy már a beszerzést követő évben meg is örvendeztet fügével. Pedig de! Termett, méghozzá nem is egyet, hanem hármat is, így alkalmam nyílt megkóstolni (előtte ezt a fajtát még sosem kóstoltam) , és rá kellett jönnöm, hogy bizony nagy hiba volt eddig halogatni a beszerzését, mert ez egy prémium kategóriás füge. 😍 A nagy sietségben nem is fotóztam le mindenféle szögből, így egyelőre csak ez az egy képem van róla, de jövőre majd kibővítem a posztot egyéb fotókkal is. A Col de Dame blanc fajta bemutatása Ez a fajta füge nagyon kedvelt Franciaországban, és a déli részeken igen nagy számban termesztik is. Fontos tudni, hogy unifera fajta , ami azt jelenti, hogy első termése nincs, vagy csak nagyon kevés, jellemző

Nem titok, hogy a fügét nem csak a kertben nevelgetni szeretem, hanem imádom enni is. Nem csak frissen a fáról, hanem feldolgozott formában is, így rendszeresen készülnek különböző fügés finomságok (is) a konyhánkban, amelyeket fotókkal illusztrált receptek formájában közzé szoktunk tenni a gasztroblogunkban is. 😊 A gyerekek éppen a minap emlegették, hogy milyen finomak is voltak azok a mézzel készült datolyás-mandulás-müzlis fügegolyók, meg azok az istenien finom és omlós, fahéjjal fűszerezett diós-mézes fügegolyók. A beszélgetés vége az lett, hogy igény támadt az újbóli elkészítésre, és ha már olyan finom volt, hogy visszatapsot váltott ki, gondoltam megosztom veletek is az élményt. 😍 Mivel azonban a Fügés ember weboldal nem receptek közzétételére van optimalizálva, meg hát jobban is szeretem az azonos témákat egy helyen kezelni, így aki szeretné elkészíteni, annak tudom ajánlani az Ezt fald fel! gasztroblogot, ahol is az alábbi linkeken érhetőek el a borítóképen látható finomsá

A minap sikerült egy német nyelvű fügés csoportban belefutnom néhány érdekes fotóba, amelyeken méhek lepnek el érésben lévő fügéket. Azt már idehaza is megszoktuk, hogy a túlérett fügéket ha nem szedjük le időben, akkor megdézsmálhatják a madarak , de a darazsak és a hangyák is előszeretettel dézsmálják az érett fügéket. Az ellenük való védekezésről már írtam cikket, hiszen ezekben a potyázókban közös volt, hogy annyira nem mindenki szereti őket. Bár a madarakat sokan szeretik, de azért mégsem annyira, hogy átengedjék nekik a fügéiket... Fotó: Markus Krupp A méhek azonban egy másik kategória. Őket szinte mindenki szereti, hiszen szorgos kis munkások, akik amellett, hogy hatalmas szerepük van a gyümölcstermők (meg persze minden más növénynél) a beporzásban, még isteni finom csemegét is állítanak elő. Ez az egyébként nagyon egészséges csemege a méz, amit szinte mindenki szeret. A méheket éppen ezért ha nem is mindenki, de a kertészkedők biztosan nagy becsben tartják. Ezek a kis rovaro

Nagyon sok olyan levelet kapok az olvasóktól, amiben azt kérdezik tőlem, mit tehetnének, mert sárgulnak a fügebokrukon a levelek. A válasz azonban nem is annyira egyszerű és kézenfekvő, mert a növények – közöttük a füge is – többféle környezeti hatásra is reagálhatnak a levelek sárgulásával. Ezért ilyenkor nem szabad csupán a füge leveleinek elszíneződéséből kiindulni, egyéb tüneteket is meg kell vizsgálni. Másként néz ki ugyanis, ha a füge levelei túlöntözés következtében sárgulnak, és megint másként néz ki, ha vízhiány miatt sárgulnak. De sárgulhatnak a levelek szimplán csak az ősz beállta miatt is. Ebben a cikkben megpróbálom a lehetséges okokat sorra venni, és megmagyarázni őket. A túlöntözött füge esete, avagy jóból is megárt a sok(k)! Általánosan igaz – főleg a fiatal fügékre –, hogy szeretik, ha a számukra szükséges vízhez kiegyenlítetten jutnak hozzá. Sajnos a mi éghajlatunkon ez általában nem így történik, ezért vannak időszakok, amikor öntözni kell a fügét, és vannak olya

Május második felében jártam a Budai várban, az ott található legendás fügefát megtekinteni, fotózni . Akkor kísérletet tettem, hogy kiderítsem az eredetüket, fajtájukat, de sajnos nem jártam teljes sikerrel. Minden esetre az biztos, hogy impozáns méretű fügékről van szó. Mezős Balázs, a Budai vár várkertészeti irodavezetője elárulta akkor, hogy ők sem tudták beazonosíttatni a fajtát, pedig több irányba elindulva is megkísérelték azt. Akkori látogatásom alkalmával már tele voltak a bokrok fügékkel, de sajnos még messze voltak az éréstől. Megbeszéltük Balázzsal, hogy a fő érési időben majd vissztérek a várba, és akkor kóstolhatok a T9 fügéből, valamint készíthetek pár új fotót. Ennek az ideje most augusztus végén jött el, így felkerekedtünk a családdal, és nekiindultunk a Budai várnak. 😊 Az időjárás kellemes volt, mert pont a hatalmas kánikula utáni lehűlés első napjára esett a túránk. Kissé borongós volt az idő, így nem perzselt fel minket a nap tüze, de azért mégis jó idő volt. Nem e

Régóta készítek mindenféle gyümölcsökből és bogyókból házi borokat , amelyek receptjeit évek óta meg is osztom mindig az Ezt fald fel! nevet viselő gasztroblogunkban. Hosszú, részletes, amolyan step by step tipusú leírások ezek, amelyek nyomán bárki könnyedén utánunk csinálhatja bármelyik bort, ha érez rá némi késztetést. Nincs ez másként a legújabb finomságunkkal, a friss fügéből készült fügeborral sem, mert hát hogy is hagyhattuk volna ki pont a fügebort, mikor fügével foglalkozunk... 🤠 Lehet fügebort készíteni aszalt fügéből is, de minek, ha van friss a ház körül? Mi ezen okból csak friss fügéből készítjük a fügebort minden évben, aminek hatalmas sikere van. Finom, zamatos csemegebort szoktunk készíteni belőle, amely akár desszertek mellé is fogasztható. Persze csak ízlés kérdése az egész, ha valaki a szárazabb borokat szereti, úgy is elkészítheti a fügebort. Mivel a Fügés ember  weboldal nem receptekre van optimalizálva, így itt nem is szoktunk recepteket közzé te

A füge körüli munka után nyaranta sokan tapasztalnak vágásos, körszerű, vagy szabálytalan alakú, piros színű, égési sérülésre emlékeztető foltokat, amik égnek, esetleg fel is hólyagosodnak. A füge latexes tejnedve az arra érzékenyeknél ilyen reakciókat válthat ki. Dr. Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani- és Onkodermatológiai Klinikájának igazgatóhelyettese szerint a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Forrás: www.e-ijd.org Kép magyarázata:  (a) Foltteszt fügefalevelekkel. (b) A vizsgálati terület a paszta eltávolítása után normális megjelenésű volt. (c) Hólyagképződés a 2. napon. (d) Másodfokú égés jelent meg a hólyagok eltávolítása után az 5. napon. Ezt a növény (hiszen nem csak a füge váthat ki ilyen reakciókat) leve, nedve tartalmazza, és a napfény UV-A sugarainak hatására bomlik, aktiválódik, gyulladást okozva a bőrben. Mértéke többnyire attól függ, mekkora mennyiségű növénynedvve

Akinek van fügéje, és nem szokta féléretten leszedni (a Tudtad, hogy valószínűleg te is éretlenül eszed a fügét?  című cikkemben írtam erről bővebben) , mint sokan, azok tudják, mekkora problémát tudnak okozni a darazsak a fügén. Konkrétan a hangya okozta károk után a darázs a második számú legfőbb potyaleső a fügén, ráadásul még veszélyes is. A darazsak mindennél jobban szeretik a kellően érett gyümölcsöket, főként ha azok esetleg már erjedésnek is indultak. Számukra egy fügebokor, amin ott lóg a sok gyönyörű, édes-mézes érett füge, maga a Kánaán. Ha felfedeznek egy ilyen fügebokrot, hamarosan csoportosan járnak oda táplálékért, amelyekkel utódaikat és a királynőt táplálják. Ehhez megkezdik az érett füge bőrét, majd szép lassan kirágják a belsejét, mígnem már csak egy fügebőr lóg majd a fán. Ez nagyon veszélyes tud lenni, mert a gyanútlan füge-gazda ha megfog egy túlérett fügét, és nem veszi észre, hogy annak a belsejében ott van egy, vagy akár több darázs is, bizony kellemetlen élmé

A minap egy nagyon érdekes kérdést tett fel valaki a közösségi hálón. A kérdés lényege az volt, hogy diófák alatt, vagy legalábbis azok gyökérzónájában lehet-e fügefákat ültetni, illetve sikeresen nevelni. Elsőre azt mondhatná az ember, hogy miért is ne lehetne? De ha kicsit tudományosabb oldalról is megvizsgáljuk, mindjárt értelmet nyer a kérdés. 😊 A diófák gyökere (is) ugyanis termel egy juglon nevet viselő vegyletet, amely gátló hatással van a növények többségére. Ezért tapasztalhatjuk azt, hogy a difák alatt sokkal kevesebb növény él meg tartósan. Persze jogosnak tűnhet a kérdés, hogy minek akarna valaki a diófa árnyékába ültetni egy olyan napfény- és melegigényes növényt, mint a füge? De mielőtt ilyet kérdezünk vegyük figyelembe, hogy a fák gyökérzónája akár kétszer is nagyobb lehet, mint amekkora a lombkorona... De mi is az a juglon? A joglon egy, a diófafélék által termelt alleopátiás (olyan vegyület, amely igyekszik más növények fejlődését befolyásolni) és fitotoxikus (más n