egyéb fikusz , epifita , Ficus benghalensis , fojtogató füge ,

Banyánfa (Ficus benghalensis), avagy a Bengáli fikusz

A banyánfa, vagy indiai füge (Ficus benghalensis) az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó faj. Eredeti előfordulási területe Ázsia déli és délkeleti részei, például: India, Banglades, Srí Lanka, Nepál, a Himalája keleti oldalai, Pakisztán, az Andamán-szigetek, a Laccadive-szigetek, és a Maldív-szigetek. Floridába, Jamaicára, Mexikóba és az ausztráliai Queensland államba, valamint sok más szigetre betelepítette az ember, de az kétséget kizáró, hogy az indiai példányok a világ legnagyobb fái közé tartoznak a lombkorona mérete alapján.

A banyánfa a fojtogató fügék egyike, hiszen életét epifitaként kezdi meg, ami annyit tesz, hogy a madarak által elhullajtot magok más fák lombkorának ágai között csíráznak, majd léggyökereket eresztenek le a talajig. Ott rendes gyökereket növesztenek a földbe, majd léggyökerei megvastagodnak, mígnem teljesen körülölelik, majd lassan elfojtják a gazdafát.

A banyánfa (Ficus benghalensis) bemutatása

A Ficus benghalensis egy örökzöld, gyorsan növő fa, főleg monszun- és esőerdőkben, és akár 30 méteres magasságot is elérhet. Viszonylag jól tűri a szárazságot és az enyhe fagyokat. Lombkoronája több száz négyzetméternyire terebélyesedhet, amelyet a talajig leérő, ott megkapaszkodó és megfásodó, merev törzsekké alakuló léggyökereivel támaszt alá. Egymaga képes egy egész erdő látszatát kelteni. 😊

Levele bőrtapintású, elliptikusan ovális, és 20-40 centiméter hosszúak. A banyánfa fügéi egy-két centiméter átmérőjűek, szár nélküliek, és párosával nőnek a levélélhónaljakban. Megérve rikító vörös színűvé válnak. Egylaki növény, tehát a hím- és a nőivarú virágok ugyanazon fán fordulnak elő. Természetes élőhelyén az Eupristina masoni fügedarázs végzi a megporzását; emiatt a betelepített helyein ivartalanok a magjai (ugyanezen ok miatt hazai körülmények között sem érnek be fügéi).

A banyánfa (Ficus benghalensis) kultúrális jelentősége

A Ficus benghalensis India nemzeti fája. A fát Indiában szentnek tartják, és ilyen fák közelében gyakran építenek templomokat. A fa lombkoronájának nagy mérete miatt meleg éghajlaton nagy jelentőségű árnyékot adó fa. A théraváda buddhizmusban azt mondják, hogy ezt a fát az elért megvilágosodás fájaként, vagy Bodhiként használta a huszonnegyedik buddha, „Kassapa - කස්සප”. A szent növényt „Nuga - නුග” vagy „Maha nuga - මහ නුග” néven ismerik Srí Lankán. Ez az a fa, amely alatt Adhinath, az első Jain Tirthankara elérte a Kewal Gyan-t vagy a spirituális megvilágosodást. Az indiai óriásbanyánok egyébként a világ legnagyobb fái a lombkorona által lefedett terület alapján. A nevezetes fák közé tartoznak például: Thimmamma Marrimanu, Kabirvad, A Nagy Banyán

A lombkorona által lefedett kétdimenziós területet tekintve a világon a legnagyobb ismert példány az Andhra Pradesh államban, Indiában található Thimmamma Marrimanu, amely 19 107 négyzetméteren terül el. Ez a fa egyben a legnagyobb ismert fa a világon a kerületének hosszát tekintve, amely 846 méter. Nearchus, Nagy Sándor admirálisa leírt egy hatalmas banyánfát a Narmada folyó partján, az indiai Gujarat állambeli Bharuchban; ő írta le a jelenleg „Kabirvad” névre keresztelt példányt. A Nearchus által leírt banyánfa lombkoronája olyan hatalmas kiterjedésű volt, hogy 7000 embernek adott menedéket az árnyéka (erről egyébként már írtam korábban). James Forbes később Keleti emlékirataiban (1813) úgy írta le, hogy csaknem 610 m kerülete, és több mint 3000 törzse van. Jelenleg lombkorona területe 17 520 négyzetméter, kerülete pedig 641 méter.

További figyelemre méltó indiai példányok közé tartozik a 18 918 négyzetméter lombkorona területű és körülbelül 250 éves Dodda Aladha Mara a Jagadish Chandra Bose Botanikus Kertben Shibpurban, Howrah államban, valamint a Dodda Aladha Mara a Kettohalliban, Karnataka államban, amelynek lombkorona területe 12 000 négyzetméter és körülbelül 400 éves.

Források: www.nparks.gov.sg, en.wikipedia.org, hu.wikipedia.org

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu