Fügés ember

Nagyon sokszor találkozom azzal a kérdéssel, hogy miért, mi okból savanyodik, ecetesedik, cefrésedik, azaz miért rohad meg a fán a füge. Erre a kérdésre fogok választ adni ebben a cikkemben, mert rendkívül elszomorító tud lenni, amikor az ember érett fügék helyett cefre szagú, ecetesen savanyú gyümölcsöket talál a fügefán. Talán nem mindenki tudja, de minden gyümölcsnek, így a fügének a külső felszínén (bőrén, héján) rengeteg élesztőgomba van jelen természetes körülmények között is. Részben ennek köszönhető, hogy a gyümölcsökből olyan jó bor vagy éppen pálinka készíthető. Ezek az élesztőgombák felelősek például az asztalon felejtett érett szilva gyors erjedésnek indulásáért is. Ugyanígy a füge külső felülete is telis-tele van élesztőgombákkal. Ahhoz azonban, hogy működésbe tudjanak lépni, szükség van megfelelő nedvességtartalomra és cukorra, hiszen az élesztőgombák cukrokkal táplálkoznak. Ezért egészen addig, amíg ezek a gombák nem jutnak be a füge belsejébe, addig nem is okoznak ...

Mostanában nagyon sok olyan kérdés fut be hozzám, hogy segítsek, mert a füge levelei elkezdtek sárgulni, hullani, vagy végzetesebb esetben akár teljes lombvesztés is történt. Ilyenkor jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mi történik a növénnyel, hiszen az ősz még messze van. Ilyenkor kapom a következő kérdéseket: miért hullik a füge levele? miért sárgulnak el a füge levelei? miért fonnyadnak és hullanak le a fügék? Az ehhez és hasonló kérdések teljesen jogosak, főleg, ha öntözni is szokta a kerttulajdonos a szeretett növényét. A füge leveleinek sárgulásával kapcsolatban korábban is írtam már cikket , ha esetleg úgy érzed, ez a poszt nem ad választ a problémádra, akkor olvass bele abba is, mert abban más oldalról közelítettem meg a témát. Légköri aszály... A füge leveleinek idő előtti hullása, a fügelevelek sárgulása mögött több ok is állhat, de ha csak nincs valamilyen komoly baja a növénynek, akkor valószínűleg a hosszú ideje fennálló kánikula és az ehhez társuló tartó...

A következő napokban végre jelentős változás áll be Európában. A kontinensre vonatkozó időjárás-előrejelzés szerint északon egy erős mélypont alakul ki, amely a hétvégén és a jövő hét elején a kontinens nyugati és középső részein felszabadítja az első sarkvidéki hideglökést. – írja a Severe Weather Europe A szeptembertől október közepéig tartó történelmi hőhullám és a példátlan meleg után az időjárási mintázat a hétvégén megfordul. A hőmérsékletváltozás az előrejelzések szerint meglehetősen éles lesz a mozgó hidegfront mentén, amely a jövő hét elejére a kontinens nagy részén elterjed. Nyugat- és Közép-Európa alföldi területein a szezon első fagyaira lehet számítani. Az Európában az ősz közepi hidegbetörést elindító frontrendszer Skandinávia egyes részein is elég sok friss havat fog hullatni. Az Egyesült Királyság északi részén és esetleg Dánia északi részén is téli záporok várhatóak. Európa számos részén szerdán ismét megdőlt néhány magas hőmérsékleti rekord: Franciaország dél-...

Amint tapasztalhattuk az eddigiekből, a 2023-as év már indulása pillanatában is jelentősen melegebb volt, mint a tavalyi. Ebben a cikkben mepróbálom elmagyarázni ennek okait a theguardian.com cikkére hivatkozva. De hogy ne a száraz indoklás legvégére kerüljön a hazánkban fügét nevelgetők számára fontos és releváns információ, a saját mondandómmal kezdem a posztot. Mire készüljön a 2023-as nyáron, aki fügét nevel? Az alábbiakban leírtak alapján én azt mondanám, hogy a nyár nagyon meleg lesz, ami kedvez majd természetesen a fügének. Azonban a tavalyi nyár tapasztalatival felvértezve azt kell mondjam, nem árt készülni arra, hogy a forróság könnyedén párosulhat majd megint aszállyal . A füge pedig nem viseli túl jól az aszályt , így mindenképpen számítani kell arra, hogy valamilyen módon biztosítsuk a fügéink számára megfelelő mennyiségű vizet. Aki megteheti, de nem tette, itt az ideje kutat fúratni, amit jelenleg a jogszabály is támogat, ugyanis az első vízrétegig történű fúrásokat megin...

A hírportálok cikkei között rendszerint elő-elő bukkanó agrár témájú híreket olvasgató emberben időnként felordít a gondolat, hogy ezeknek a gazdáknak soha semmi nem jó, mert ha nem esik, akkor az a baj, hogyha aszály van. Ha esik, az a baj, hogy túl sokat, nem eleget, nem jókor, ha túl meleg van, az se jó, ha nincs elég meleg, az sem jó. Időközben azonban rájöttem, hogy nincs ez így velünk, füge kedvelőkkel sem, nekünk sem jó soha semmi. Nem is olyan régen még arról cikkeztem én is a Fügés ember hasábjain, hogy történelmi mértékű aszály sújtja az Alföldet , és az ország keleti részét. Nagyon hiányzik a csapadék, mert már az amúgy nem túl sok vizet igényló füge is szenved az aszálytól , és rengeteget kell öntözni, különben baj lesz... Aztán végre úgy három-négy napja (országrésztől függően) megérkezett a lehűlést kísérő várva várt csapadék is. Nálunk (a Tápió-vidéken) konkrétan három napja esik kisebb-nagyobb megszakításokkal. Az összes lehullott csapadékmennyiség eddig megközelí...

Egy korábbi cikkemben már írtam az aszályról , de akkor csak érintőlegesen, hiszen inkább a fügét sújtó aszálykárról, és mérséklésének lehetőségeiről ejtettem szót. Már azon cikk írása közben világossá vált számomra, hogy ennek a témának érdemes lenne egy önálló posztot szánni, és ennek most jött el az ideje. Ha visszatekintünk a történelmi időkre, akkor feltűnik, hogy aszályos évek mindig is voltak. Az időjárás is folyton változik, ahogy az életben is egyetlen dolog állandó, és az nem más, mint a változás. Ha közel ezer éves mintából dolgozunk, kiderül, hogy ciklikusan működik a bolygónk klímája, és nem feltétlenül a szén-dioxid, vagy legalábbis nem csak az önmagában az oka a globális felmelegedésnek, és az éghajlat változásoknak. Igen, tudom! Az elmúlt évtizedekben egyre nagyobb „divat” a klímaváltozás elleni harc, de vajon valóban annyira változik a klíma, vagy csupán egy normális jelenségről van szó, amelyet most eszközként használnak bizonyos érdekeltségi körök? Ígérem, nem fogok ...

Az elmúlt másfél évtizedben egyre többször esik szó a klímaváltozásról. Én most a klimatikus mélységekbe, és az ok-okozat közötti összefüggésekbe nem mennék bele. "Maga az aszály ugyanis közvetlenül nem kötődik a klímakatasztrófához, ám az egyre sűrűsödő hőhullámok, illetve az egyre és egyre forróbb nyarak sajnos az aszályhajlamot is jelentősen megnövelik, vagyis a két tényező (aszály - klímaváltozás) bár nem közvetlenül, de mégis összefügg." –  köpönyeg.hu   Én most az aszály, és a füge kapcsolatáról szeretnék írni néhány érdekes hivatalos adat, és pár saját tapasztalaton alapuló kijelentés köntösébe bújtatva, hiszen klímaváltozás ide vagy oda, az elmúlt évszázadok során is voltak melegebb, forróbb, hidegebb, fagyosabb, aszályosabb, és csapadékban bővelkedőbb periódusok (erről egyébként cikket is írtam Aszály – normális jelenség, vagy nyakunkon a klímakatasztrófa? címmel) .  Megosztottak egy erről szóló tanulmányt is, amely szerint a Dunától keletre általában a 200 mi...

Tavaly novemberben megjelentettem a Fügés emberen egy előrejelzést a várható 2021/2022 téli időjárásról , amelyet akkor sokan túlzónak és pánikkeltőnek tituláltak. Az előrejelzésben extrém hideg betörések, és enyhébb időszakok váltakozásairól volt szó, főképp a tél második felére, valamint csapadékos télről. A kép csak illusztráció, és nem fügefát ábrázol Annak ellenére, hogy nagyon extrém hidegek azért nem voltak, valóban egymást követték az enyhébb, és a hidegebb időszakok, méghozzá sajnos igen nagy hőmérséklet különbségekkel, mert bizony megesett többször, hogy egyik héten plusz tíz-tizenkét fok körül alakult a nappali csúcs, és hajnalban sem ment nulla fok alá a hőmérő, míg a következő héten hajnalban már akár mínusz tíz-tizenkét fokkal hidegebbek voltak, miközben a nappali csúcs alig emelkedett a pozitív tartományba. Mindehhez társult egy igen szeles, időnként erősebb viharokkal tarkított csapadékmentes, rekord szinten száraz időjárás, amely viszont ellentétben áll az előrejelzéss...

Ha lehet hinni a Severe Weather Europe előrejelzéseinek , akkor a 2021/2022-es európai tél jelentősen hidegebb lehet, mint az eddigi években megszokott telek. A hosszútávú időjáráselőrejelzést általában a poláris örvényre (Polar Vortex) szokták alapozni, így ahhoz, hogy megértsük, az miként befojásolja az időjárást, először pár szót érdemes ejteni arról, hogy mi  is az a poláris örvény?  A sarki örvény lényegében olyan, mint egy nagy ciklon, amely akkor jön létre, amikor az Északi-sark feletti sztratoszféra lehűl a beköszönő sarvidéki éjszaka - azaz a nap melegének hiánya - miatt. Az emiatt egyre inkább felhalmozódó hideg levegő örvényleni kezd. Ennek köszönhetően jön létre a sarkpont felett egy akár 10 km átmérőjű - az óra járásával ellentétes irányú - hideg ciklon hozzávetőlegesen 30 km magasságban. De hogyan befolyásolja ez az időjárásunkat? Ez a poláris örvény magába zárja a sarkvidéki hideg légtömeget, a peremén létrejövő nagy hőmérséklet-különbség pedig egy nagyon ...