Fügés ember

Sok témában írtam már cikkeket a fügével kapcsolatban, de a minap egy olyan kérdést tett fel nekem egy olvasó, amire eddig nem is gondoltam, hogy felmerülhet. A kérdés az volt, hogy jó ötlet lehet-e fügefát magaságyásba ültetni. Gondoltam, a válaszomat egy részletes és alapos cikkben írom meg. 🤠 Manapság egyre népszerűbbek a házikertészek körében a magaságyások. Ezek lehetnek a talaj szintjétől mindössze néhány centiméterrel megemelve, vagy akár méteres magasságban is attól függően, hogy milyen célból készülnek. Néhány dolog azonban közös a magaságyásokban, ezek pedig a következők: Télen a talaj hamarabb, és jobban lehűl benne, mert kevésbé tud érvényesülni a talajból felfelé sugárzó talajhő. Tavasszal hamarabb indul melegedésnek a talaja, mert jobban érvényesül benne a napsugárzás melegítő ereje. Ugyanakkor a hideg tavaszi éjszakákon vissza is hűl, így a nappali/éjjeli hőmérsékletváltozások kevésbé kiegyenlítettek benne. Hamarabb kiszárad benne a talaj a nyári hőség

Rendszeresen visszatérő téma a közösségi platformokon, hogy a fügét érdemes-e fának nevelni. Vannak, akik szerint ez a legjobb módja a füge termesztésének, de valóban így van ez? Bár már korábban is írtam cikket arról, hogy a fügebokor vagy a fügefa a jobb választás , ebben a cikkben is ezt a témát fogom boncolgatni részletekbe menően pro és kontra érvekkel megtűzdelve. Miért akarják egyesek fának nevelni a fügét? A legtöbbet hallott érv az, hogy mert így szebb, vagy hogy mert így nem kell bujkálni alatta, és kisebb helyet foglal. Van, aki szerint emellett még többet is terem, de ugye ez eleve paradoxon, mert ha kisebb helyet foglal, az azt jelenti, hogy kisebb a koronája, azaz a termőfelülete, így nem teremhet többet. Azon kívül tehát, hogy valójában a fának nevelt füge eltekintve néhány kivételtől nem teremhet többet, mint a bokor, a többi érv még igaz is lehet szubjektív szempontok alapján. Én mégsem ajánlanám a füge fának nevelését! Ez azért van így, mert a fa nem más, mint

Terméket hív vissza a Spar. Tájékoztatásuk szerint a „Kalifa fügekoszorú 200 g” nevű termék megadott tételével van gond . A szárított fügét a Gilan Trading Kft. forgalmazza. A cég által  kiadott tájékoztató szerint  az alábbi terméket kell visszavinni az üzletekbe: Megnevezés: Kalifa napon szárított füge 200g Tételazonosító: LOT: 090048474/3-11-1878 A visszahívás oka: a hatósági ellenőrzés szerint érzékszervileg kifogásolható, azaz állítólag vegyszeres íze van. Amennyiben a fenti termékből vásároltak, azt a vásárlás helyére történő visszahozatal esetén visszavásároljuk, a termék vételárát visszatérítik – áll a cég tájékoztatójában. A termékvisszahívás kizárólag a fenti LOT számmal ellátott termékeket érinti, más LOT számmal ellátott tételekre nem vonatkozik. Kérdés esetén a forgalmazó a következő e-mail címen áll rendelkezésre: info@gilan.hu

FRISSÍTÉS (2024.03.17): ELFOGYOTT AZ ÖSSZES DUGVÁNY! Nem tudok több megrendelést felvenni. Akik eddig megrendelték, azoknak a holnapi napon postára adom, de több nincsen! 😕 Ne adjatok le több rendelést! Köszönöm a megértést! Idén tavasszal metszésből származó JÉGFÜGE (Györöki lapos) dugványok korlátozott mennyiségben eladók. A dugványok nagyon szépek, egészségesek, és kihajtás előtti állapotban vannak. Ilyenkor sokkal könnyebben gyökeresednek. Minden dugvány legalább három nódusszal (rügy) rendelkezik, de általában többel. A dugványok ára 500 Ft / db. Minimum rendelés 3 db. Csomagolási- és postaköltség 1600 Ft ajánlottan feladva. Egy levélben 12 dugvány fér el. 12 db felett két levélben tudom feladni (2 x 1600 Ft lesz akkor a postaköltség). Még így is olcsóbb, mintha csomagban küldeném, mert az 3400 Ft lenne. Csomagolás: nem bolyhosodó, nem szétfoszló nedves törlőkendőbe tekerem a dugványokat, majd így teszem nylon zacskóba. Végül ezt teszem buborékfóliás borítékba, hogy biztos

Fogalmam sincsen, hogy milyen üzletpolitikai terv mentén, de minden évben nyár elején megjelenik a hazai Lidl boltokban a Napolitana negra füge (Ficus Carica) a polcokon. Aztán később ezekről a legtöbbször kiderül, hogy nem is azok, amiknek eladják. A szép lilás fekete termékfotó mögött ugyanis a dobozokban a legtöbb esetben inkább a Napolitana világos változata, a jelen poszt alanyát képező Napolitana bianco füge rejtőzik. De ezt a fajtát hosszú évek óta minden nyár elején rendületlenül kiteszik a polcokra. Soha nem mást, mindig pont a Napolitana fügét. Ez több ok miatt is érthetetlen számomra. Az egyik ilyen ok, hogy a Napolitana a legkevésbé fagytűrő fügefajták közé tartozik, ami azt jelenti, hogy már akár -12 fokon is végzetes fagykárt szenvedhet, ami azért valljuk be, majdnem minden télen előfordul hazánkban hosszabb-rövidebb ideig még így, a melegedő éghajlati viszonyok mellett is. A másik ok, amiért nem nagyon értem, az említett áruházlánc miért pont ezt vette fel a termék

Régóta készülök ennek a cikknek a megírására, mert fontosnak tartom tisztázni a füge növényvédelme témát. Az elmúlt évtizedekben egyre melegebbek a telek, szárazabbak és forróbbak a nyarak. Hogy ez most tartós éghajlatváltozás eredménye, vagy csak átmeneti melegebb időszaka a Földnek, az teljesen mindegy a cikk témájának viszonylatában. Az eredmény mindenképpen ugyanaz, egyre több inváziós rovarfaj jelenik meg hazánkban, és ezek között akadnak olyanok is, amelyek legalább annyira szeretik a fügét, mint mi magunk. Írtam már cikket a füge-levélmolyról , vagy a füge-levélbolháról , de bármelyik pillanatban megjelenhet hazánkban akár a fekete fügelégy is. Előre szólok, hogy kicsit csapongani fogok a cikk során, és lesznek benne látszólag a témától eltérő elkanyarodások, de ígérem, a végére kerek egésszé fog összeállni. Itt ajánlanék egy nagyszerű kiadványt a témában: Rovarinváziók Magyarországon (Kontschán Jenő – Kiss Balázs) , amely pont ezzel a témával foglalkozik. Akit érdekel, a l

Két éve már, hogy először olvastam a Sankt Martin (Martinsfeige) fügéről, ami annyira megtetszett, hogy még azon az őszön vásároltam belőle dugványokat Németországból. Sajnos azonban a dugványok úgy érkeztek meg, hogy penészesek voltak. Letisztítottam őket, és megpróbáltam gyökereztetni, de már hiába, tönkrementek. Szomorú voltam miatta, de gondoltam, sebaj, majd jövőre újra megpróbáljuk. Aztán eltelt a tavalyi év, és valahogy elfelejtődött ez a fajta, míg aztán úgy hozta a sors, hogy idén újra sikerült szereznem Sankt Martin dugványokat egy másik kapcsolaton keresztül, méghozzá grátisz! Igen, én ajánlottam, hogy kifizetem, de azt mondta nem kell, szívesen küldi ajándékba. 😊 Amikor a csomag megérkezett, akkor láttam, hogy van benne egy másik fajta is, ami az Obersöllbach nevet viselte. Megkérdeztem a forrásomat, hogy mi is ez, és mondta, hogy ezt a fügét ő nevezte el így, mert ő találta a bokrot még 2015-ben. Azóta már sok embernek adott belőle, és most nekem is volt szer

A most bemutatásra kerülő Osborne Prolific füge egy ritka füge abban a tekintetben véve, hogy nem túl gyakori az előfordulása azoknak a fügefajtáknak, aminek a bőre sötét színű, de a pépje sárga vagy már-már majdnem fehér. Az Osborne Prolific pont egy ilyen fajta, és mivel én nagyon szeretem a sárga bélű fügéket, így rendkívüli módon örülök, hogy a gyűjteményemben tudhatom annak ellenére, hogy ő azért egy kicsit kakukktojás, mert annyira nagyon nem is sötét a bőre. 😀 Az Osborn Prolific fügéről megállapították, hogy genetikailag hasonlít a Kaszpi-tenger medencéjében található Türkmenisztánból származó fügecsoporthoz, amelyek génállománya némileg különböznek a Földközi-tenger térségéből származó legtöbb fügétől. Különleges fajta tehát, amelynek vékony bőre alatt kimondottan krémes állagú, leginkább cukros-karamelles-mézes ízvilágú krémfehér pép bújuk meg. Növekedési eréje közepes, végső magassága négy méter körül van. Alakja inkább kicsit felfelé törő, mint szétterülő, de azért mégs