Fügés ember

Sok témában írtam már cikkeket a fügével kapcsolatban, de a minap egy olyan kérdést tett fel nekem egy olvasó, amire eddig nem is gondoltam, hogy felmerülhet. A kérdés az volt, hogy jó ötlet lehet-e fügefát magaságyásba ültetni. Gondoltam, a válaszomat egy részletes és alapos cikkben írom meg. 🤠

Manapság egyre népszerűbbek a házikertészek körében a magaságyások. Ezek lehetnek a talaj szintjétől mindössze néhány centiméterrel megemelve, vagy akár méteres magasságban is attól függően, hogy milyen célból készülnek. Néhány dolog azonban közös a magaságyásokban, ezek pedig a következők:

• Télen a talaj hamarabb, és jobban lehűl benne, mert kevésbé tud érvényesülni a talajból felfelé sugárzó talajhő.
• Tavasszal hamarabb indul melegedésnek a talaja, mert jobban érvényesül benne a napsugárzás melegítő ereje.
• Ugyanakkor a hideg tavaszi éjszakákon vissza is hűl, így a nappali/éjjeli hőmérsékletváltozások kevésbé kiegyenlítettek benne.
• Hamarabb kiszárad benne a talaj a nyári hőségben, így gyakoribb öntözést igényel.
• Folyamatosan szükséges bennük a tápanyagok utánpótlása

A fenti okok közül kb. mindegyik az ellen szól, hogy fügét ültessünk a magaságyásba. A füge remekül illik a változó éghajlatunkhoz. Tavasszal viszonylag későn indul be így kevésbé érzékeny a tavaszi fagyokra, ami jó, mert bár a füge viszonylag jó fagytűrő, de ha már beindult a nedvkeringése, akkor a kisebb fagyok is okozhatnak benne fagykárt és ezáltal terméskiesést. Azt is tudni érdemes, hogy bár a füge föld feletti részei általában -15 Celsius fokig tűrik a fagyokat, a talaj alatti része, azaz a gyökérrendszere nem feltétlenül bír ki ugyanennyit.

Ebből az következik, hogy a magaságyásban jobban lehűlő talajban nagyobb veszélyben van télen a füge, mint a rendes talajszinten fejlődő társaik, illetve a tavasszal hamarabb felmelegedő magaságyásban korábban indul be a nedvkeringése, ami miatt érzékenyebbé válik a tavaszi fagyokra. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a dézsás fügéim általában egy-két héttel előrébb járnak a szabadföldi társaikhoz képest, így ezeket folyamatosan figyelnem kell, és a tavaszi fagyok elől védeni őket. Ez nem kevés munka, ezért magaságyásba csak akkor ültessünk fügét, ha tudjuk vállalni, hogy tavasszal a fagyoktól védve lesz. Ez megoldható a fóliasátorrá alakítható magaságyásokkal például, vagy a védett helyen kialakított magaságyásban.

Arra is érdemes gondolni, hogy bár a füge szabadföldben nem feltétlenül igényli a rendszeres öntözést és a trágyázást, de magaságyásban mindkettőre szüksége lesz. Tudvalevő ugyanis, hogy a füge szabadföldben is rosszul viseli az erős nyári aszályokat, magaságyásban pedig fokozottan érzékenyebbé válik rá.

Ezért én általánosságban azt mondanám, hogy nem túl jó ötlet fügét magaságyásba ültetni, hacsak nincs ott védve a fent említett veszélyektől. Védelem lehet egy fűtött épület közelsége is, tehát nem muszáj rögtön üvegházat vagy télikertet építeni a magaságyás fölé. Azonban egészen biztos, hogy szabadföldben jobban fejlődne. A magaságyást pedig hagyjuk meg a zöldségeknek, vagy akár az epernek, hiszen az eper rendkívül jól tartható magaságyásban. 🤠