aszály , füge igényei , öntözés ,

Kell-e a fügét locsolni, avagy mennyi a füge vízigénye?

Rendszeresen felmerülő kérdés, hogy kell-e locsolni a fügét (Ficus Carica), vagy sem. És ha kell öntözni, akkor milyen időközönként, és milyen mennyiségben. A felmerülő kérdésre a válaszok rendre két csoportra oszthatók. A válaszadók egyik fele megesküszik rá, hogy a fügét rendszeresen, akár napi szinten bőségesen locsolni kell, mert csak akkor várható biztos termés.

A válaszadók másik fele pedig azt állítja, a fügét nem nagyon kell a mi éghajlatunkon öntözni, mert szubtrópusi (de ezen belül inkább mediterrán, tehát a továbbiakban csak mediterránként említem) növény lévén jól bírja a száraz nyarakat.

De kinek van akkor igaza?

Ahhoz hogy ezt meg tudjam válaszolni, előbb megosztanék néhány gondolatot a fügéről. A füge egy mediterrán növény. Mint köztudott, a mediterrán éghajlat jellemzője a csapadékos, de enyhe tél, amelyet rendszerint egy meleg, száraz, csapadékban nagyon szegény nyár követ. A füge pontosan ezt az éghajlatot szereti. Jeszenszky Árpád leírásából tudhatjuk, hogy: 

"A talaj iránt a füge nem igényes, tűri a meszes és a lúgos talajt egyaránt. Jól tenyészik a hazai dolomit-málladékon is. Asperon félszigetén (a Fekete-tenger partján) a homokdűnék megkötésére használják. Sztrebkova (1934) szerint öntéstalajon is jól tenyészik, sőt a sós talajokat is bírja. Apseronban a futóhomok néha betemeti. Ilyenkor az ágain gyökeret ver, és a homok fölé kitör. Ha viszont a homokot a szél ismét elfújja, akkor gyökeres ágain, törzsén ismét kihajt és termést hoz."

Gyökérzete tehát erős, agresszíven terjeszkedve kutatja a vizet, és bár a gyökerei legnagyobb rész (kb. a 90%-a) a talaj felsőbb 50-60 centiméteres rétegében helyezkedik el, egy része (a maradél 10%) akár az egy méteres mélységet is elérheti. Egyébiránt a füge megél köves, szikes, sziklás helyeken is. Csapadék igénye pedig nagyjából évi 500 mm körülire tehető.

De akkor most kell locsolni a fügét, vagy sem?

Hazánkban az évi csapadékmennyiség nagyjából 500-750 mm között mozog tájegységektől függően. Tehát a hazai évi cspadékmennyiség pontosan megfelelő a füge számára, ami azok véleményét igazolja, akik arra szavaznak, hogy nem kell locsolni a fügét. De teljesen még sincsen igazuk. A fiatal telepítésű fügét az első egy-két évben mindenképpen locsolni kell, főképp a szárazabb forró nyári napokon. De mire eléri a három éves kort a fügénk, már lesz olyan kiterjedt a gyökérzete, hogy az extrém száraz időszakokat leszámítva nem kell öntözni. Én sosem öntözöm a fügéimet. Kivétel persze az extrém száraz és forró időszak, amikor hetek, vagy akár több, mint egy hónapja nem hullott csapadék, mert olyankor azért hetente érdemes meglocsolni. Ezen locsolások alkalmával érdemes inkább esőztetően locsolni (és nem pedig a tövét elárasztani), hogy a lombkoronája kapja elsődlegesen a vizet, hiszen ami onnan lecsorog, lecsöpög, az úgyis a földre jut, onnan pedig a gyökerekhez. De ezeket az időszakokat leszámítva én sosem locsolom a füge bokraimat, mégis gyönyörű termésük van. Igaz, hogy - amint Jeszenszkí Árpád is írja - a füge nem bírja a talajszárazságot, mert ilyenkor érettebb gyümölcseit lerúgja magáról. De egy egészséges füge gyökérzete van olyan kiterjedésű, hogy a hazai csapadékviszonyok között bőven elegendő vízet tud begyűjteni. Természetesen ez a füge fajtájától, és a talaj minőségétől is függ, hiszen a különböző talajok különböző módon tartják meg a vizet, és ugyanígy a különböző talajokban különböző gyorsasággal növekszik a gyökérzet. Ahogy Jeszenszky Árpád is írja az A Füge című könyvében: 

"A fajták szárazságtűrése nem egyforma. Hazai megfigyelések szerint szárazságban csak gyenge terméshullás áll be, és talajaink nem száradnak ki annyira, hogy annak a fenti következményei lennénel. A mi 600 mm körüli csapadékunk teljesen elegendő a füge vegetációjához, viszont a hűvös és csapadékos ősz egyenesen káros a gyümölcs beérésére."

Ezért, jobb is ha nem locsoljuk, mert a füge a túl sok vízre erős vegetatív növekedéssel reagál, hiszen a a túl sok víz számára nem előnyös, nem is szereti, így arra törekszik, hogy minnél nagyobb lombozatot növesszen, amelyen keresztül hatékonyabban tudja a felesleges vizet elpárologtatni. Ilyenkor csökken a termés mennyisége és minősége is. Puhább, vizesebb lesz a gyümölcshús. Fajtától függően akár ehetetlenül ízetlen és puha is lehet a sok víztől. Vannak afajták, amelyek a sok öntözés hatására felrepedt gyümölcsökkel reagálnak, amelyekre aztán megjelennek a hangyák és a darazsak. Sajnos több füge növényt árusító weboldal is azt állítja tévesen, hogy a füge vízigénye a vegetációs időszakban kimondottan magas. De ez nem igaz, mert akkor nem teremne meg a mediterráneumban. Ha pedig mégis előáll az a helyzet, hogy több héten át szárazság van, aszály, és hőség, akkor előkerülhet a locsolótömlő, és lehet locsolni, de mint fentebb írtam már, akkor is inkább a lombozatot érintő esőztető locsolással, mint a talajának elárasztásával. De folyamatosan nagy mennyiségű vízzel elárasztani a fügéket teljesen felesleges, és inkább káros, mint hasznos, ahogy azt lentebb leírom.

"Én heti több száz liter vizet öntök rájuk, és gyönyörűek!"

Mondják ezt azok, akik arra esküsznek, hogy a fügét öntözni, mi több, elárasztani kell. Nem tisztem meggyőzni őket, de akkor is azt kell, hogy mondjam, hogy sokkal szebb, jobb termésük lenne, ha nem öntöznék annyit. A füge öntözését ténylegesen a száraz, csapadéktól teljesen mentes nyári kánikulára kell koncentrálni. Ha több, mint két-három hete nem hullott eső, de a hőmérő higanyszála tartósan 29 C fok felett van árnyékban, akkor bizony nem árt egy kis esőztető öntözés. De akkor is módjával. Ha a fügénket igényeinek megfelelően gondozzuk, akkor kisebb a lombkorna. Valamelyest kisebb és kevesebb levele van, de több és szebb, jobb minőségű füge terem rajta.

A sok és folyamatos öntözés még kárt is okoz!

Ha a fügét folyamatosan nagy mennyiségű vízzel látjuk el, akkor nem kényszerül arra, hogy szerteágazó gyökérzetet fejlesszen. Gyökerei a talaj felső néhány centiméterében, sekélyen fognak futni és nem növekszenek több méter hosszúra, ami miatt aztán tényleg rászorulnak majd a folyamatos öntözésre, mert amint kiszárad a talaj felső rétege, azonnal elkezdenek kókadozni a levelek, potyogni a fügék. Olyan ez, mint a madáretetőhöz szoktatott madarak. Ha a madarakat folyton etetik, hozzászonak, és akár képesek a vándorló madarak télen itt is maradni, mert megszokták, hogy van étel. Aztán, ha kimarad az etetés, elkezdenek pusztulni. Így van ez a fügével is, emiatt aztán aki éveken át folyamatosan elárasztotta fügéjét vízzel, mintha legalábbis rizst termesztene, azt fogja érezni, hogy szokása igazolást nyert, hiszen a füge kókad, ha nem kap vizet.. Ne szoktassuk a folyamatosan sok vízhez, mert kárt okozunk neki ezzel! Arról nem is beszélve, hogy ha nem megfelelően vízelvezető a talajunk, akkor a gyökerek rohadását is előidézhetjük, valamint a folyamatosan nedves talajban a gyökereket megbetegítő kártevők, kórokozók is konnyabben megtelepednek.

A cikkben leírtak kizárólag kiskerti füge termesztésre vonatkoznak. Aki ültetvényi szinten foglalkozik füge termesztéssel, az valószínűleg úgyis használ csepegtető öntözést az egyenlöbb vízellátás érdekében. De legjobb tudomásom szerint itthon ez sem annyira divatos. Japánban azonban például a füge termesztők többsége használ csepegtető öntözést. Itthon, kiskerti körülmények között azonban ez felesleges. Ugyanakkor a csepegtető öntözés és a talaj elárasztása között festeni lehetne a különbséget.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu