aszalt füge , gasztro ,

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk...

Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, mikor meglátjuk. 😋 Ilyen aszalt füge pedig sajnos kevés helyen kapható itthon, hiszen nálunk (még) nincs akkora kultúrája, mint mondjuk Törökországban. De semmi pánik! Ha rendelkezünk olyan füge fajtával, amely alkalmas az aszalásra, akkor mi magunk is készíthetünk otthon istenien finom, jó minőségű aszalt fügét. Ennek a módját fogom most veletek megosztani.

Minden fügét lehet aszalni, nem?

Bár ilyen-olyan trükkökkel ki lehet szárítani bármilyen élő szövetet, így bármelyik fügét is anélkül, hogy az romlásnak indulna, mégis azt kell mondjam, hogy nem! Nem minden füge alkalmas az aszalásra. Ahhoz, hogy tökéletesen aszalódjon a füge, tökéletes harmóniában kell lennie a cukor -, víz - és savtartalmának. Ebből azonnal adódik, hogy bizony nem minden füge alkalmas az aszalásra. Onnan lehet tudni, hogy egy füge alkalmas-e, hogyha a fán felejtjük (és nem falják fel a hangyák, darazsak vagy madarak), akkor nem megcefrésedik, nem megpenészedik, nem megrohad, hanem nemes egyszerűséggel megaszalódik. Amelyik füge tehát a fán felejtve nem aszalódik meg, abból sosem lesz igazi aszalt füge, csak valami trükkökkel meghackelt szárított izé... 😕

Nem akarok senkit sem megbántani ezzel, tudom, hogy sokan szeletelik, karikázzák (nehogy megrohadjon, mire kiszárad), és napon vagy aszalógépben szárítgatják a kertből szedett fügéiket, de ha egyszer megkóstolnának egy igazi aszalt fügét, egyből megéreznék a különbséget. Olyan ez, mint a Lidl-ben kapható „friss füge”, és a fáról leszakított, valóban érett, friss füge közötti differencia, amelyben természetesen nem a Lidl-ös ehetetlen vacak kerül ki győztesen. Na de ennyi kitérő után térjünk rá arra, amiről a cikk igazából szól...

Hogyan kell házilag fügét aszalni?

A füge aszalása házilag nem nagy ördöngősség, hiszen a lényegi részt a nap elvégzi helyettünk. Ami nagyon fontos, hogy a megfelelő időpontban végezzük. A füge aszalódásához a napon nagyjából 7-12 nap szükséges a hőmérséklettől, a légmozgástól, valamint a páratartalomtól függetlenül. A mostani forró, aszályos időszakban egy hét bőven elegendő, hiszen a rendkívül alacsony páratartalom okán minden nagyon hamar szárad. Tehát egy olyan időpontot kell kiválasztani, amikor nagyjából 7-12 napig nem várható csapadék. Ha aszalás közben mégis úgy adódna, hogy csapadék várható, akkor gondoskodnunk kell róla, hogy védve legyen az épp aszalódó füge (letakarjuk, vagy bevisszük száraz helyre). Ez a macera elkerülhető persze, ha sütőben vagy aszalógépben készítjük, de ha a lehető legtöbbet szeretnénk megtartani a füge beltartalmi értékeiből, akkor a legjobb megoldás a napon aszalás.

A hely...

Az aszaláshoz először is kell valamilyen tálca, ami alkalmas erre. Ha megfelelő fügénk van, ami hajlamosabb az aszalódásra, mint a romlásra, akkor bőven elegendő egy egyszerű fa gyümölcsös rekesz. Olyan, amilyen a zöldségeseknél is lenni szokott (vannak egyszer használatos változatok, amiket a zöldségestől akár el is kérhetünk, úgy is kidobná). Ha nem épp aszalásra alkalmas fügénk van, akkor olyan kell, ami alul is átereszti a levegőt (ez lehet egy léckeretre erősített szúnyogháló, vagy valamilyen rácsos szerkezet). A továbbiakban csak szárító tálcaként fogok rá hivatkozni.

A füge...

Aszalni éppen úgy, mint befőzni is csak a legszebb, legjobb minőségű füge alkalmas. Téves elképzelés, hogy ami már nem elég szép ahhoz, hogy megegyük, az majd jó lesz feldolgozni. Így tehát a fáról a lehető legérettebb, és legegészségesebb fügéket szedjük le aszalni. Ami már sérült (megcsípte a madár, darázs, hangya, stb) azt inkább alapos mosás után fogyasszuk el, ha még arra alkalmas, de aszalni már ne rakjuk oda.

A módszer...

És itt jön a lényeg! 😊 A leszedett fügéket rakjuk szellősen a szárító tálcára, hogy ne érjenek egymáshoz, majd tegyük ki egy olyan helyre, ahol egész nap közvetlen napfény éri, és szabadon mozog a levegő. Fontos a levegő szabad áramlása, mert az elősegít az aszalódást. Ezt követően (ha nem hálós/rácsos a szárítótálca) naponta forgassuk át a fügéket, hogy minden oldaluk egyformán aszalódjon. Ha a környékünkön sok a darázs és hangya, akkor érdemes hálóval lezárni a szárító tálcát, hogy ne férjenek hozzá a potya falatokra vágyók. Éjszakánként érdemes vagy letakarni, vagy fedett helyre vinni a tálcákat, hogy a száradó füge ne érintkezzen az éjszaka kicsapódó páratartalommal – bár ilyen a mostani aszályos időkben pont nincsen –, majd másnap ismét tegyük a napra. Nagyjából egy hét aszalás után a fügénk készen áll a fogyasztásra, vagy a későbbiekbe való elraktározásra.

Akkor van egyébként kész az aszalt füge, ha összenyomva még puha, de már nem folyik a belsejéből lé. Kettévágva belül nincs látható nedvesség, de ha beleharapunk, akkor lágy, és puha. Ne szárítsuk túl, mert akkor kemény lesz, és rágós. Ha ezt az állapotot elértük, akkor kész.. Igen, ezzel valóban készen is vagyunk! Ugye, hogy nem is volt bonyolult?

Hogyan tárolhatom az aszalt fügét?

Az aszalt füge tárolásáról – mivel az több módon is történhet – egy önálló cikket írtam így tárold az aszalt fügét, hogy sokáig elálljon címmel. Akit érdekel, ott tájékozódhat az általam javasolt módszerekről. Mindenkinek kellemes füge aszalást kívánok! 😎

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu