Fügés ember

Az ember azt hinné, hogy hazánkban nincs nagy múltja a fügének, hiszen pár évtizeddel ezelőtt is még brutális hidegek tudtak lenni télen. Nem volt szokatlan egyáltalán az akár -20 foknál is erősebb fagy hazánkban. Ennek ellenére szép számmal akadnak rá példák, hogy igenis van múltja Magyarországon a fügének. A fügekörkép cikksorozatom eme legújabb tagja is egy ilyen történetről fog szólni, bár a végkicsengése sajnos nem lesz túl pozitív. 😕 Egy idézettel kezdeném a történetmesélést. Jókai Mór: Kertészgazdászati Jegyzetek – A fügefa Az alábbi sorok olvasása közben tartsuk szem előtt, hogy Jókai Mór e sorait 1896-ban adták nyomdába. Azóta nyilván ennél sokkal többet tudunk a fügéről, annak igényeiről és termesztési körülményeiről, de nem is ez a lényeg most. „Ennek a gyümölcsfának külön fejezetet kell hogy szenteljek. A fügefa az a gyümölcsfa-fejedelmek között, a mi a velenczei dózse a világi uralkodók között. Ezt nem lehet magrul nevelni. Ezt ugy kell megválasztani. S ha az

A Ficus dammaropsis a tányér méretű (emiatt angol nyelven hívják még The Dinner Plate Fig-nek is) , nagy, redőzött leveleivel az egyik legkülönlegesebb fikuszfaj a világon. Az Új-Guineai Felföldön 800-2700 méteres magasságban őshonos. Fiatal levelei bronzos árnyalatúak, amelyek a növekedés során kizöldülnek. Bár ez egy trópusi faj, jól növekszik a hűvösebb éghajlaton akár szabadban is, de természetesen a fagyokat egyáltalán nem tolerálja. Ez egy örökzöld fikuszfaj, amely akár tíz méteres magasságot is elérhet. Nagy, texturált levelei miatt szobanövényként is igen dekoratív tud lenni, bár ha nem kap elég fényt, levelei elhalványulhatnak. Érdekessége, hogy őshazájában a leveleit főzéshez használták; leginkább húsokat csomagoltak bele, és úgy főzték meg, ahogyan mi a töltött káposztát. Toboz formára emlékeztető gyümölcse, a világ legnagyobb fügéje (akár 15 centiméter átmérőjűre is megnőhet) . 😲 A növekvő fügetermés gyümölcs sárgászöld, majd éretten vörösesre változtatja a színét. Ehe

Az LSU Purple füge az első fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy új, termeszthetőbb fajtákat kísérletezzenek ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind bemutatok a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Purple fügefajtát mutatom be. Az LSU Purple egy nagyon érdekes füge. Minősége kimondottan jó, mégis alulértékelt fajta, ami talán annak is köszönhető, nem egy kiegyensúlyozott, megbízható fajta. Szeszélyes, mert egyik évben bőven terem, míg a másikban meg lehet hogy nem. Ettől még nem rossz füge, csak hát kiszámíthatatlansága miatt nem azoknak ajánlott, akiknek egy, vagy maximum két fügebokornak van hely a kertjében. Gyűjtők számára azonban szerintem kötelező darab. Ross Raddi ( FigBoss ) így ír róla: „Valószínűleg a leginkább alulértékelt füge a hasonló fügék között. Bolond vagy, ha

Az LSU Gold füge a második fügefajta (Ficus carica) , amelyet a Louisiana Állami Egyetem Mezőgazdasági Központjának fügetenyésztési programjából bocsátottak ki. Az 1950-es években fügetenyésztési programot indítottak, hogy fajtákat kutassanak ki. Ennek a programnak a része több LSU fügefajta is, amelyeket szépen sorban mind be fogok mutatni a Fügés ember weboldalon. Most az LSU Gold fügefajtát írom le. Az LSU Gold nagyjából 45 grammos sárga, 37,5–50 mm átmérőjű, jó minőségű gyümölcsöket terem. Fügéi szélesebbek, mint amilyen magasak, így kissé lapított gömb alakú. Nyaka és szára rövid, ettől olyan kis dundinak tűnik. Színe eleinte zöld, majd az érés folyamán folyamatosan sárgul ki. Serlegnyílása részben nyitott, emiatt sajnos előfordulhat, hogy a rovarokkal kell majd versenyeznünk a fügékért. Pépjének színe éretten világospirostól rózsaszínig terjed. Az LSU Gold fügéi körülbelül 3–7 nappal a Celeste fajta előtt érik. Nagyon termékeny fajta, második terméshullámában több éves me

Szeretem az  öreg fügefák történeteit , és azok utáni olvasgatást, nyomozást, mert mindig magába szippant és elragad. Ennek köszönhetően már több  fügematuzsálemet  is bemutattam a Fügés ember honlapon, és most is egy ilyen történet következik. Véletlenül futottam bele a minap egy cikkbe, amely nem kevesebbet állít, minthogy a világ talán legöregebb fügefája nőtt a franciaországi Roscoffban található kolostor kertjében. Ez a fügefa állítólag 353 éves volt amikor kivágták, és évi 500 kilogramm fügét termett. Ha felkeltettem az érdeklődésedet, olvass tovább. 😉 A roscoffi kolostor kápolnájában őrzött archívum szerint ezt a fügefát 1634-ben ültették a misszionáriusok, akik a portugáliai sintrai kolostorból (Lisszabon közelében) érkeztek. A Roscoff füge egyébként minden tekintetben megfelel a portugáliai „São João Branco” fajtának, így akár igaz is lehet a történet. Alexandre Dumas  Dictionnaire de Cuisine (1873) című művében egy bretagnei, pontosabban roscoffi utazást ír le, ahol

Az USA-ban az LSU fügefajták az egyik legnagyobb értékkel bíró fajták a fügetermesztők és a fügefajtagyűjtők körében. Én is írtam már több LSU fügefajtáról is itt, a Fügés emberen, ezért gondoltam, itt az ideje, hogy írjak egy cikket arról, hogy pontosan mi fán is teremnek az LSU fügefajták . Minden az 1950-es évek közepén kezdődött az Egyessült Államokban, amikor Ed O'Rourke csatlakozott az LSU Kertészeti Tanszékéhez gyümölcsnemesítőként. Az nemesítési program a 60-as évek közepén ért véget. A louisianai éghajlaton való jó termeszthetősége miatt a Celeste fajtát választották az LSU-ban nemesített fügefajták elsődleges női szülőjének, valamint az 1929-ben Georgiában kifejlesztett Hunt fajtát is használták. Hím szülőként egy kaliforniai kaprifügét használtak, de erről ennél bővebb információt nem találtam sajnos. Amikor a fügetenyésztési program az 1960-as évek közepén megszűnt, O'Rourke több száz fügefát ültetett el Louisiana több pontján, beleértve a Hammond kutatóá

Megjelent a Rovarász Híradó 112. száma a Magyar Rovartani Társaság gondozásában. Ez a szám azért különösen fontos a számomra, mert a tavaly ősszel Farmoson megrendezett Kaszab Zoltán Emlékhét  [ Facebook event ] eseményeiről is beszámol. Büszke vagyok rá, hogy családommal együtt ezen rendezvénysorozat több eseményén is részt vettünk, és zárónapon lezajlott Kaszab Zoltán Rovartani Konferencián jómagam is tartottam egy előadást , majd ezt követően átadásra került a farmosi származású, világhírű rovarászról elnevezett Kaszab Zoltán Park. „Nem minden település mondhatja el magáról, hogy olyan nemzetközi hírű nagy rovarászt adott a világnak, mint Kaszab Zoltán (1915–1986). Farmos ilyen község, és az ott lakók nagyon is büszkék falujuk szülöttjére.” ― olvasható a lapban a 12. oldalon. És ez így is van, büszkék vagyunk rá! 😊 A böngésződ nem támogatja a PDF fájlok beágyazását! Kattints ide a PDF fájl letöltéséhez. 😊 * * * Kaszab Zoltán (1915. szeptember 23., Farmos – 198

„ Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! ” „ Itt a kehely, igyál, Uram, László király,             Enyhít... mikép a sír! ” E közismert sorokkal sugallta Arany János , hogy az 1457-ben, alig 18 esztendősen elhunyt uralkodó,  V. László inkább lett mérgezés áldozata, mintsem hogy természetes halált halt volna. Ezt a kortársak és az utókor által is széles körben elfogadott nézetet a történettudomány az elhunyt földi maradványainak vizsgálata alapján egyértelműen cáfolni tudta: az ifjú király leukémiához hasonlatos, rákos betegségben hunyt el. Ha egy uralkodó látszólag ereje teljében távozott a földi árnyékvilágból, gyakran kaptak lábra ilyen és ehhez hasonló vélekedések, ám ezek nagy részét soha nem sikerült bizonyítani. Az utókor szemében egyik legnépszerűbb magyar király, a Lászlót a magyar trónon követő I. (Hunyadi) Mátyás (1458-1490) esetében napjainkig tartja magát a nézet, hogy az életének 47. (más források szerint 50.) évében járó uralkodó nem természetes h

A japán füge (Ficus erecta) , a mit japánban itabinak hívnak az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozó lombhullató, széles levelű cserje. Japánban és a Jeju-szigeten (Korea) őshonos. Japánban természetes módon a hegyekben nő a Kanto régiótól délre Shikokuig, Kyushuig és a Ryukyu-félszigetig. A japán füge (Ficus erecta) bemutatása A japán füge (Ficus erecta) egy nagyjából három-öt méter magas lombhullató fa, vagy cserje. Mivel a ficus nemzetségbe tartozik, kérgének megsértésekor tejfehér, latexes nedvet ereszt. Levelei vékonyak, levélnyélesek, zöldek és elliptikusak. Hosszúkés, hegyesen végződő levelei 8-20 cm hosszúak és 4-8 cm szélesek és kisebb csoportokban nőnek az ágakon. Virágai, amelyek tulajdonképpen a fügék (ahogy a többi fügénél, úgy ennél is serlegvirágzatról beszélünk) áprilistól májusig jelennek meg a levélhónaljakban. Ezen fügécskék nagyjából egy centiméter átmérőjűek a virágzáskor. Fügéi szeptembertől novemberig érnek eredeti élőhelyén. Teljes érésben a ja

A minap írtam egy friss beszerzési csomagomról, amelyben bakancslistás fügefajták ( LSU Tiger , LSU Hollier, Calabcita, Perzsa törpefüge, Bécane) is szerepeltek. Ebben a csomagban érkezett a most bemutatásra kerülő LSU Hollier füge (Ficus carica) is. Az LSU Tigerrel szemben a Hollier nem csíkos füge. Még csak nem is sötét színű. Az LSU Hollier egy sárga bőrű füge borostyános péppel, és rendkívül jó minőségű füge hírében áll. Állítólag a két legjobb füge az LSU fügenemesítési programból a Tiger és a Hollier, így nagyon örülök, hogy mind a kettőt sikerült beszereznem. NA de ennyi ajnározós bevezető után rátérnék akkor a lényegre. 😁 LSU Hollier füge bemutatása Az LSU Hollier füge az LSU Tigerhez hasonlóan szintén egy közepes növekedési erélyű füge. Bokra gazdagon elágazó, és se nem elterülő, se nem felfelé törő. Levelei klasszikus fügelevél formájúak és leginkább három karéjosak. Megbízhatóan és bőven és egy szezonban kétszer is termő fajta. Ha egyszer termőre fordul, szinte