Fügés ember

A Ficus 'Ruth Bancroft' egy különleges füge, mert két különálló ficus faj, a közönséges füge (Ficus carica) és a kúszófüge (Ficus pumila) keresztezéséből jött létre. A Ficus pumila önmagában nálunk körültekintő odafigyeléssel tartható, mert sajátos igényei vannak. Magas páratartalomra és árnyékos helyre van szüksége nagyjából szobahőmérséklet körüli hőfokon, és persze cseppet sem tolerálja a fagyot. Emiatt a hazai klímán maximum szobanövényként tartható. A Ficus caricát, azaz a közönséges ehető fügét pedig nem kell talán bemutatnom, hiszen első sorban erről a fajról szól a Fügés ember weboldal. A közönséges füge környezeti igényeiről már írtam cikket , a Ficus pumiláról pedig itt olvashatsz nálam bővebben: Kúszófüge (Ficus pumila), avagy ámpolnafikusz . Nagyon megtetszett nekem a Ficus 'Ruth Bancroft' hibrid, mert egyrészt azt írták róla egy cikkben , hogy gyökérzete ellenálló a  fonalférgekkel  szemben, másrész kimondottan érdekesnek tartom futó jellegét, amelytől

A közösségi hálón osztott meg pár hónapja valaki egy fényképet, amelyen egy igen termetes méretű fügebokor volt látható a Jászberényi Állat- és Növénykert ben a gyűrűsfarkú makik kifutójában. Szerettem volna közelebbről is szemügyre venni azt a hatalmas bokrot, és egy kicsit többet megtudni róla, mert sejthető volt, hogy nem egy pár esztendős növényről van szó. Írtam egy levelet az állatkert e-mail címére, hogy szívesen megtekinteném azt a fügebokrot, és lehetőség szerint a kifutóra is bemennék, hogy ne csak madártávlatból láthassam. A megkeresésemre igen hamar jött válasz Kovács Ágnestől, az állatkert gyűjteményvezető-helyettesétől, hogy nyitottak a felvetésre, így egyeztettünk egy időpontot. Az eredeti terv az volt, hogy feleségemmel és három gyermekünkkel együtt megyünk, de sajnos az autónkat szervízbe kellett vinni, és a tömegközlekedés pedig nem valami pazar errefelé. Így végül abban maradtunk, hogy a családi állatkerti sétát áttesszük máskorra, és most csak egyedül megyek. Itt je

Az utóbbi egy-másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül Magyarország éghajlata. Teleink egyre enyhébbek és szárazabbak, nyaraink forróbbak és aszályosabbak lettek. Mindezekhez társulnak a komoly viharok, amelyek néha szinte a semmiből jönnek, és több tíz éves fákat tekernek ki a helyükről. Ez a változás több őshonos gyümölcstermőnkre is káros hatással van, ugyanakkor kedvez újabb, eddig hazánkban nem mindenhol jól teljesítő növényeknek, mint például a közönséges füge (Ficus carica) . A füge kimondottan szereti az enyhe teleket, a forró, napsütésben gazdag nyarakat, és bár fiatal korában még vízigényes , de egy kifejlett fügebokor könnyedén vészeli át az aszályos időszakokat is. Nem így van sajnos a viharokkal. A füge nem nagyon szereti még csak az enyhén huzatos helyeket sem, nem még hogy a viharokat. Ágai könnyen törnek, főleg ha tele vannak már fügékkel is. Forrás:  Füge kedvelők Fb csoport Korábban írtam már cikket arról, hogyan nevelhetünk fügét szeles területeken , m

A most bemutatásra kerülő Bourjasotte Grise füge (Ficus carica) igen jó minőségű füge hírében álló, régi fajta (már 1872-ben említést tettek róla) , amely egyes leírások szerint a spanyolországi Burjassot településről származik. Angliában állítólag régóta termesztik Blanche néven ezt a fügét, ami jó hír, mert ha az ottani csapadékos környezetben jól teljesít, akkor magyarországi körümények között is reménykeltő fajta lehet. A Bourjasotte Grise fája erős növekedésű, ágrendszere gazdagon elágazó, így sűrű lomkoronát nevel metszés nélkül. Fényes, sötétzöld levelei közepes méretűek, többnyire háromkaréjosak. Inkább elterülő, mint felfelé törő, így igen terebélyes bokorrá képes nőni. Első terméshullámában kevés fügét érlel. Azok mérete közepes, alakja kissé lapított, bőrének színe zöldes-bronzos vagy barnás-lila és fehéren pöttyözött. Húsa (a bőr és a pép közötti rész) krémes színű és nem túl vastag, pépje pedig sötét piros, mint az érett eper. Kiváló minőségő, lédús és zamatos. A második