gondozás , metszés , viharkár ,

Így előzheted meg a fügéken a viharok okozta károkat

Az utóbbi egy-másfél évtizedben jelentős átalakuláson ment keresztül Magyarország éghajlata. Teleink egyre enyhébbek és szárazabbak, nyaraink forróbbak és aszályosabbak lettek. Mindezekhez társulnak a komoly viharok, amelyek néha szinte a semmiből jönnek, és több tíz éves fákat tekernek ki a helyükről. Ez a változás több őshonos gyümölcstermőnkre is káros hatással van, ugyanakkor kedvez újabb, eddig hazánkban nem mindenhol jól teljesítő növényeknek, mint például a közönséges füge (Ficus carica).

A füge kimondottan szereti az enyhe teleket, a forró, napsütésben gazdag nyarakat, és bár fiatal korában még vízigényes, de egy kifejlett fügebokor könnyedén vészeli át az aszályos időszakokat is. Nem így van sajnos a viharokkal. A füge nem nagyon szereti még csak az enyhén huzatos helyeket sem, nem még hogy a viharokat. Ágai könnyen törnek, főleg ha tele vannak már fügékkel is.

Korábban írtam már cikket arról, hogyan nevelhetünk fügét szeles területeken, most ez a cikk annak a kiegészítése lesz azzal, hogy leírom, hogyan lehet a minimumra csökkenteni a viharkárok esélyeit. Ennek a preventív jellegű védekezésnek a legerősebb bástyája a megfelelő lombkorona kialakítása. Ez magában foglalja azt is, hogy ha tudjuk a kertünkről, hogy viharok idején erős szelek söpörnek rajta végig, akkor a fügét ne fának, hanem bokornak neveljük. A fának nevelt füge sokkal inkább ki van téve az időjárás szeszélyeinek.

Ahogy a fügebokor vagy fügefa cikkemben is írtam már: a téli hideg is nagyobb károkat tud tenni egy fa formára nevelt fügében, mint egy bokorban. Fokozottan igaz ez a viharokra is. A füge szeret a szezon elején hirtelen nagyot nőni. Évi növekedése fajtától függően akár másfél méter is lehet. Ezért nagyon kell figyelni a növekedés kontrollálására. Ha sosem metszünk egy fügét, akkor ő maga igyekszik az optimális koronát kinevelni magának. Ám, ha ebbe beleavatkozunk (mondjuk mert ki akarjuk kényszeríteni egy alapvetően bokorforma növényből a fa formát), akkor onnantól nagyon oda kell figyelünk a növekedésére.

Egy szépen, magától növekedő füge esetében ritkán fordulnak elő olyan esetek, hogy növekszik fél-egy métert, majd ott jól elágazik, és az elágazásból is növeszt méter feletti hajtást, ami fentebb még elágazik, aztán jól tele lesz levelekkel, meg berakódik fügékkel. Az ilyen elágazások feletti ágaknak rendkívül nagy a súlya, és a sok levél miatt nagy felületen tud belekapaszkodni a szél. A fizika meg már csak olyan, hogy megmutatja nekünk, mit hibáztunk. Az elágazások mentén letépi a szél az ilyen ágakat, és már készen is van a kár. 😕

De akkor milyen a jó korona kialakítás?

A legjobb, ha nem nyúlunk a fügénkhez. Ha nem értünk hozzá, tegyük el a metszőollót egy zárható szekrénybe, és dobjuk el annak a kulcsát. A füge tudni fogja, mi a dolga. Hagyjuk, hogy fajtájára jellemző alakot öltsön. Maximum tavaszonként vágjunk ki egy-egy nagyon elöregedett, felkopaszodott törzset tőből. Újabbak fognak a helyébe nőni. Az alábbi képen egy szépen metszett fügebokor ágrendszere látható. Sűrűn elágazó, jól megvastagodott ágakkal. Ha ez tele van levéllel, kevés helyen tudna a szél csak egy ágba belekapaszkodni. Egyben mozgatná az egész bokrot.

Ha mégis azt gondoljuk, hogy mi vagyunk a metszőolló Paganinije, akkor a következő szabályokat tartsuk be mindenképpen. Soha ne engedjük meg, hogy elágazás felett másfél méternél hoszabb ágak alakuljanak ki, és ezek az ágak újabb elágazásokat képezzenek újabb hosszú hajtásokkal. Nem fogja bírni a füge. A füge nem alkalmas a hazánkban megszokott klasszikus fa formára. Ha törzses fügét szeretnénk nevelni, akkor neveljük ki az egy törzset, képezzünk néhány fő kart, majd azokból rövid hajtásokat hagyjunk csak. Ügyeljünk rá, hogy az ágaknak legyen idejük vastagodni, mielőtt magasba törnének. Ez több év gondos munkája, de megéri a befektetett energiát.

Ez a két kép Budapesten készült egy társasház kertjében. Így néz ki egy szépen kialakított fa forma központi elágazása. Látszik, hogy többszöri metszéssel engedték csak az ágakat nőni, így nem tudott az ág hosszabbra nőni, mint amekkorát elbít az elágazásnál a csomópont. Ha tehát mindenféleképpen fa formára szeretnénk a fügefánkat alakítani, akkor annak koronáját több év fáradtságos munkával kell kialakítani. 😊

Ha nem vagyunk egészen biztosak a dolgunkban, akkor pedig egyszerűbb körkörösen pár erősebb kart kinevelni, és azokon termő csapokat kiképezni, amelyeket minden évben pár rügyre metszünk vissza. Igaz, ebben az esetben nem lesz első termés, csak második, de amikor levélruháját felölti a fa az adott év fiatal vesszőin, igazi fa formája lesz annak ellenére, hogy a váz szerkezete metszés után csak egy csonka torzóra emlékeztet. Az alábbi képek forrását sajnos nem ismerem, de nem hazánkban készült, az biztos.

A három fotó sorban. Első kép: tavaszi metszés után, amikor az összes tavalyi vesszőt visszavágtuk két-három rügyre. Második kép (igazából ez lenne a harmadik kép őszi lombhullás után, de fordítva szemléletesebb): az azévi vesszők, amik a tavaszi metszés helyén növekedtek. Harmadik kép (tehát időrendben ez a második kép): a lombkorona, amelyet a tavaszi metszés után növesztett a fügefa ugyanabban az évben. Látható, hogy így gyönyörű fácskának látszik, egészen biztosan nem kell hat méteres magasságokba másznunk a gyümölcsökért, és még szinte teljesen viharbiztos is, mert vázágat nem tud letörni a vihar, csak egy-két azévi vesszőt.

De hogyan tudom kialakítani a koronát?

A korona kialakításának kezdeti éveiben nem árt az ágakat megtámasztani. Karóhoz erősíteni, kötözni, míg meg nem erősödnek. Egy fügefa megfelelő tápanyagellátottság mellett három év alatt akár tíz-tizenöt centiméter átmérőjű törzset is képes növeszteni. Nyilván ez függ a talaj szerkezetétől, a helyi mikroklímától is, de azért nem évtizedek munkája egy fügefa koronavázának kialakítása. Megéri energiát fektetni bele, mert később bőven kifizetődik ez a munka. 😎

De van-e mindennek értelme a mi éghajlatunkon?

Az én véleményem, hogy nincsen. Mint a fent leírtakból kiderülhetett, hosszú évek munkája egy igazán viharáló koronát kinevelni a fügén. Eközben elég egyetlen téli nap, amikor -15-16 celsius alá süllyed a hőmérőben a higanyszál, és oda a sok éves munka. Ha talajig fagy a fügénk, akkor kezdhetjük előlről, ráadásul két-három évig fügét sem igazán eszünk róla. Ezért én mindig azt javaslom, ne akarjunk a fügéből fát nevelni, mert egyrészt ő igazából bokor szeret lenni, másrészt biztonságosabb is a hazai viszonylatok között a fügét bokornak nevelni. Nem elhanyagolható tény, hogy a fügebokor jobban árnyékolja maga alatt a talajt, mint a fügefa, így locsolni is sokkal ritkábban kell.

Mit tehetünk, ha már megtörtént a baj?

Ilyenkor már sajnos csak a kármentésre lehet koncentrálni. A letört ágakból, ha arra alkalmasak, vághatunk dugványokat továbbszaporítás céljából. A fügefán vagy fügebokron lévő törött csonkokat a törés alatt (ha ez lehetséges) vágjuk el a törzsre merőlegesen fűrésszel vagy ágvágóval, hogy egy sima felületet kapjunk. Ezt követően fagéllel kezeljük le, hogy elkerüljök a seb elfertőződését. Amenyiben a talajhoz közeli a sérülés, jobb talajszinten elvágni, hogy mélyről hajtson majd ki újra.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. Köszönöm a hasznos infókat és a megerősítést, hogy jól döntöttem, amikor bokornak kezdtem nevelni a fügémet. Azóta hatalmasra nőtt, és egészen biztos vagyok benne, hogy nagyságrendekkel többet is terem, mintha fának neveltem volna. És így mulcsolnom sem kell az alját, mert annyira leárnyékolja magának a talajt, hogy aljnövényzete is alig van. :) Nagyon jó cikk volt egyébként ez is, mint a többi is. Szeretem olvasgatni a Fügés ember írásait. Csak így tovább!

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a bokrokon jelentősen több szokott lenni a termés, mint a fákon. Illetve egy fügefán is tud lenni annyi termés, mint egy bokron, csak sok-sok évvel később, mire lesz akkora a lombkorona. Ha lesz akkora. Örülök, hogy tetszett a cikk, és találtál benne hasznos infókat. 😊

      Törlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu