Fügés ember

A közösségi hálón osztott meg pár hónapja valaki egy fényképet, amelyen egy igen termetes méretű fügebokor volt látható a Jászberényi Állat- és Növénykertben a gyűrűsfarkú makik kifutójában. Szerettem volna közelebbről is szemügyre venni azt a hatalmas bokrot, és egy kicsit többet megtudni róla, mert sejthető volt, hogy nem egy pár esztendős növényről van szó.

Írtam egy levelet az állatkert e-mail címére, hogy szívesen megtekinteném azt a fügebokrot, és lehetőség szerint a kifutóra is bemennék, hogy ne csak madártávlatból láthassam. A megkeresésemre igen hamar jött válasz Kovács Ágnestől, az állatkert gyűjteményvezető-helyettesétől, hogy nyitottak a felvetésre, így egyeztettünk egy időpontot.

Az eredeti terv az volt, hogy feleségemmel és három gyermekünkkel együtt megyünk, de sajnos az autónkat szervízbe kellett vinni, és a tömegközlekedés pedig nem valami pazar errefelé. Így végül abban maradtunk, hogy a családi állatkerti sétát áttesszük máskorra, és most csak egyedül megyek. Itt jegyezném meg, hogy jártunk már korábban több alkalommal is a Jászberényi Állat- és Növénykertben a gyerekekkel, és tisztán emlékszem, hogy a makikat is megnéztük. De valahogy a hatalmas fügebokor nem tűnt fel, pedig egészen biztosan ott volt. Ennyit hát a megfigyelő képességemről. 😁

Szóval amikor eljött a nap, bepakoltam a fényképezőgépemet, és egy üveg vizet a hátizsákba, majd útnek indultam. Már vártak rám. 😊 Kovács Ágnes, az állatkert gyűjteményvezető-helyettese, és a makik gondozójának kíséretében beléptem a makik kifutójára. Amikor közelebb mentem a fügebokorhoz, akkor érvényesült csak annak impozáns mérete. Erősen kellett felfelé néznem, hogy a tövéből lássam a tetejét. Mérőszalag ugyan nem került elő, de úgy saccolom, hogy legalább öt-hat méter magas, valamint hat-hét méter széles lehet. Több törzsű, bokor formájú. Egy-egy törzse a karomnál is vastagabb volt, ami annak a jele, hogy jól érzi itt magát, az elmúlt évtizedben melegedő tendenciát mutató éghajlatunk kedvező a számára.

Miközben a fügebokrot csodáltam, a gyűrűsfarkú makik körém sereglettek, leültek, és hatalmas érdeklődéssel arcukon azt figyelték, én mit figyelek. Mintha az járt volna a fejükben, hogy „ez az ember úgy néz, mint aki nem látott még fügebokrot”. De aztán a gondozó elővarázsolt egy kis aszalt gyümölcsöt, amire a makik aktivizálták magukat. Kaptam én is egy kis aszalt gyümölcsöt – na nem azért, mert annyira éhesnek tűntem, hanem hogy kínáljam meg vendéglátó kisemlőseimet. Az ember nem minden nap etet saját kezéből gyűrűs farkú makikat. Nagyon kedves és szelíd állatok amellett, hogy rendkívül kiváncsiak. Míg ott tartózkodtunk, folyamatosan körülöttünk mászkáltak, és minket figyeltek, miközben a fügéről beszélgettünk. És ha már a gyűrűsfarkú makik kifutójában van a füge a makik számára fenntartott épület mellett, gondoltam, valami erre utaló nevet adok ennek a fügének. Így született meg a 'Makilaki füge' elnevezés a fejemben. 😀 A továbbiakban így fogom nevezni ezt a fügét, és ha egyszer önálló fajtabemutatót írnék róla, ott is ezen a néven fog szerepelni.

Beérleli-e a terméseit a Makilaki füge?

Megtudtam, hogy sosem láttak még ezen a fügebokron érett fügét. A füge kezdemények megjelennek rajta, de aztán szép lassan el is tűnnek. Azt nem tudták nekem megmondani, hogy ez azért van-e, mert idő előtt lepotyognak, vagy azért, mert a makik éretlenül megeszik, de való igaz, magam sem láttam rajta egyetlen fügét sem. Egyébként nem meglepő, hogy a gyűrűsfarkú makik szeretik a fügét, hiszen a Ki eszik fügét? Mindenki! című cikkben már utaltam rá, hogy világszerte több mint 1280 madár-, emlős-, hüllő- és halfaj étrendjében szerepel a füge. Ezek között hivatalosan is feljegyzésre kerültek a gyűrűsfarkú makik (Lemur catta), mint fügével táplálkozó emlősök.

Azt is megtudtam az állatgondozótól, hogy a makik szeretik megcsipkedi a fiatal hajtások csúcsait, és fogyasztják is azokat, így ennyi erővel akár az is előfordulhat, hogy leeszik az éretlen termést. Vagy az is megeshet, hogy egyszerűen kaprifügéről van szó, amelyik csak pollenadó füge, és termést nem érlel. Vagy akár szmirnai tipusú füge is lehet, amelyik meg azért nem terem nálunk, mert nincs jelen a beporzó rovara – a fügedarázs –, és így lehullik egy bizonyos méret elérésekor. Szóval jelen percben nincs kielégítő válasz arra, hogy miért nem terem, ez egyelőre egy megoldásra váró rejtély.

Ugyanakkor kaptam egy szép gyökeres ágat, amelyet ezúton is hálásan köszönök. 😊 Ennek birtokában kinevelhetek egy fügét belőle, amelynek egészen biztosan nem lesznek a közelében gyűrűsfarkú makik, így egy-két éven belül ki fog derülni, hogy képes-e ehető fügét teremni ez a fajta.

De mit lehet tudni a Makilaki füge koráról?

Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy a Jászberényi Állat- és Növénykert megnyitása (1979) előtt a területen gazdasági erdő volt nyárfákkal. Ennek helyére került az állatkert, és akkor még ez a fügebokor nem volt ott. Valamikor az ezt követő egy-két évben lett tudatosan ültetve, és azóta ott is van. Nem tudnak róla, hogy valaha is érte volna jelentősebb fagykár. Az utóbbi néhány évben fejlődése nagyon látványos, ami korábban azért diszkrétebb volt még. Az elmúlt három-négy évet megelőzően néha elfagytak vékonyabb, nem kellően beérett ágvágei, de komoly károkat akkor sem szenvedett.

A bokor koronája sűrű, gazdagon elágazó, amely akár annak is tulajdonítható, hogy a makik lecsipkedik a friss hajtások végeit (tip pinching), ezzel akaratlanul is serkentve annak növekedését, fejlődését. A területet egyébként nem a makik vették birtokba elsőként, az állatkert korai éveiben itt más állatok voltak még néhány évig. Ezt követően lett átalakítva a gyűrűsfarkú makik számára, akik azóta is birtokolják a területet, és a rajta álló fügebokrot. Ezen információk alapján a Makilaki füge kora 40-42 év körülire tehető, ami nagyon szép kor egy fügének elfagyás nélkül hazánban, hiszen a korábbi évtizedekben azért jellemzőek voltak teleinkre a keményebb fagyok is.

Van több fügefa is a Jászberényi Állat- és Növénykertben?

Cikkem elsősorban a Makilaki fügéről szól, de akad még pár kisebb füge az állatkertben. A fehérkezű gibbonok kifutójában is van egy egészen fiatal bokor, amely az elmondások szerint az eledelük részét képező fügék magjairól kelt. Kísérőm úgy fogalmaztott, hogy azt a gibbonok ültették saját maguknak. 😀 Erről a fügéről azonban egyrészt semmit sem lehet tudni (sem korát, sem fajtáját, sem semmi mást), másrészt nagyon kicsi (egy méter alatti). Rossz helyen is van, mert majdnem teljes árnyékban nő, így ezt külön nem fotóztam le. De ha valakit érdekel, akkor látogasson el a Jászberényi Állat- és Növénykertbe, és nézze meg őket.

Egyéb látványosságok...

A gyűrűsfarkú makik kifutója mögött taláható egy jellemzően örökzöldekből álló botanikai gyűjtemény (leginkább tűlevelűekből áll a gyűjtemény), amelynek igen koros fák is részei.

Eme botanikai gyűjtemény mögötti tisztáson található a látógatóközpont épülete, mint a mesebeli erdőben a mézeskalács házikó, csak itt éppen nem akarják megsütni a betérő látogatókat, hanem akár rendezvények helyszínéül is használhatják azt. 😁 Viccel félre téve a látvány és a hangulat tényleg mesébe illő. Van itt tűzrakásra alkalmas hely, menedékház, sok-sok pad asztalokkal, ahol megoldható akár egy bográcsolás is, ha ezt előre egyeztetjük az állatkert munkatársaival.

Fentebb írtam, hogy az elmúlt évtizedben tapasztalható éghajlati változás mennyire kedvező volt a füge számára. Sajnos ugyanezen változás nagy vesztesei a tuják, ami az állatkertben is tapasztalható, akárcsak az ország bármely más részein. Hatalmas kiszáradt, vagy kiszáradóban lévő tuják ágaskodnak a magasba nyúlva. Látványuk elszomorító, de ez is mutatja, hogy mennyire folyton változó világban élünk, ahol az alkalmazkodás képessége mindennél fontosabb. Ettől eltekintve fantatsztikus a botanikai gyűjtemény is.

Legalább ennyire csodálatos a gyerekek nagy kedvence, a 2018-ban átadott hatalmas tematikus játszótér, amelynek szélén egy páfrányfenyő (Ginko biloba) terebélyesedik el. Onnan nem messze pedig egy több méteres bambusz sort csodálhatunk meg, miközben a játszótérről sétálunk át a fentebb említett mesébe illő erdő felé. Ezen kívül van állatsimogató, és minden nap rendszeres időközökben tartanak látványetetést is az állatkertben, ahol a kiváncsi szemek megfigyelhetik az állatok táplálkozását. Ha pedig télen kívánjuk meglátogatni a Jászberényi Állat- és Növénykertet, akkor részt vehetünk pingvin sétáltatáson is, ami azért nem egy hétköznapi program a magyar ember számára. 😊 Én azt gondolom, hogy fantasztikus hely a Jászberényi Állat- és Növénykert, ahova legalább egyszer mindenkinek el kell látogatnia akkor is, ha nem különösebben érdeklik a fügék. Ha pedig nagyon megszeretnénk valamelyik lakóját az állatkernek, lehetőség van a jelképes örökbefogadásra is.

Mi már többször is eltöltöttünk több órát is a családdal ebben az állatkertben, és tapasztalatból mondhatom, hogy a gyerekek imádják. Mi egészen biztosan visszatérünk még ide... 😊