állatkerti fügék , azonosítatlan fajta , fügekörkép , fügematuzsálem , Jászberényi Állat- és Növénykert ,

Fügekörkép – fügematuzsálem a Jászberényi Állat- és Növénykertben

A közösségi hálón osztott meg pár hónapja valaki egy fényképet, amelyen egy igen termetes méretű fügebokor volt látható a Jászberényi Állat- és Növénykertben a gyűrűsfarkú makik kifutójában. Szerettem volna közelebbről is szemügyre venni azt a hatalmas bokrot, és egy kicsit többet megtudni róla, mert sejthető volt, hogy nem egy pár esztendős növényről van szó.

Írtam egy levelet az állatkert e-mail címére, hogy szívesen megtekinteném azt a fügebokrot, és lehetőség szerint a kifutóra is bemennék, hogy ne csak madártávlatból láthassam. A megkeresésemre igen hamar jött válasz Kovács Ágnestől, az állatkert gyűjteményvezető-helyettesétől, hogy nyitottak a felvetésre, így egyeztettünk egy időpontot.

Az eredeti terv az volt, hogy feleségemmel és három gyermekünkkel együtt megyünk, de sajnos az autónkat szervízbe kellett vinni, és a tömegközlekedés pedig nem valami pazar errefelé. Így végül abban maradtunk, hogy a családi állatkerti sétát áttesszük máskorra, és most csak egyedül megyek. Itt jegyezném meg, hogy jártunk már korábban több alkalommal is a Jászberényi Állat- és Növénykertben a gyerekekkel, és tisztán emlékszem, hogy a makikat is megnéztük. De valahogy a hatalmas fügebokor nem tűnt fel, pedig egészen biztosan ott volt. Ennyit hát a megfigyelő képességemről. 😁

Szóval amikor eljött a nap, bepakoltam a fényképezőgépemet, és egy üveg vizet a hátizsákba, majd útnek indultam. Már vártak rám. 😊 Kovács Ágnes, az állatkert gyűjteményvezető-helyettese, és a makik gondozójának kíséretében beléptem a makik kifutójára. Amikor közelebb mentem a fügebokorhoz, akkor érvényesült csak annak impozáns mérete. Erősen kellett felfelé néznem, hogy a tövéből lássam a tetejét. Mérőszalag ugyan nem került elő, de úgy saccolom, hogy legalább öt-hat méter magas, valamint hat-hét méter széles lehet. Több törzsű, bokor formájú. Egy-egy törzse a karomnál is vastagabb volt, ami annak a jele, hogy jól érzi itt magát, az elmúlt évtizedben melegedő tendenciát mutató éghajlatunk kedvező a számára.

Miközben a fügebokrot csodáltam, a gyűrűsfarkú makik körém sereglettek, leültek, és hatalmas érdeklődéssel arcukon azt figyelték, én mit figyelek. Mintha az járt volna a fejükben, hogy „ez az ember úgy néz, mint aki nem látott még fügebokrot”. De aztán a gondozó elővarázsolt egy kis aszalt gyümölcsöt, amire a makik aktivizálták magukat. Kaptam én is egy kis aszalt gyümölcsöt – na nem azért, mert annyira éhesnek tűntem, hanem hogy kínáljam meg vendéglátó kisemlőseimet. Az ember nem minden nap etet saját kezéből gyűrűs farkú makikat. Nagyon kedves és szelíd állatok amellett, hogy rendkívül kiváncsiak. Míg ott tartózkodtunk, folyamatosan körülöttünk mászkáltak, és minket figyeltek, miközben a fügéről beszélgettünk. És ha már a gyűrűsfarkú makik kifutójában van a füge a makik számára fenntartott épület mellett, gondoltam, valami erre utaló nevet adok ennek a fügének. Így született meg a 'Makilaki füge' elnevezés a fejemben. 😀 A továbbiakban így fogom nevezni ezt a fügét, és ha egyszer önálló fajtabemutatót írnék róla, ott is ezen a néven fog szerepelni.

Beérleli-e a terméseit a Makilaki füge?

Megtudtam, hogy sosem láttak még ezen a fügebokron érett fügét. A füge kezdemények megjelennek rajta, de aztán szép lassan el is tűnnek. Azt nem tudták nekem megmondani, hogy ez azért van-e, mert idő előtt lepotyognak, vagy azért, mert a makik éretlenül megeszik, de való igaz, magam sem láttam rajta egyetlen fügét sem. Egyébként nem meglepő, hogy a gyűrűsfarkú makik szeretik a fügét, hiszen a Ki eszik fügét? Mindenki! című cikkben már utaltam rá, hogy világszerte több mint 1280 madár-, emlős-, hüllő- és halfaj étrendjében szerepel a füge. Ezek között hivatalosan is feljegyzésre kerültek a gyűrűsfarkú makik (Lemur catta), mint fügével táplálkozó emlősök.

Azt is megtudtam az állatgondozótól, hogy a makik szeretik megcsipkedi a fiatal hajtások csúcsait, és fogyasztják is azokat, így ennyi erővel akár az is előfordulhat, hogy leeszik az éretlen termést. Vagy az is megeshet, hogy egyszerűen kaprifügéről van szó, amelyik csak pollenadó füge, és termést nem érlel. Vagy akár szmirnai tipusú füge is lehet, amelyik meg azért nem terem nálunk, mert nincs jelen a beporzó rovara – a fügedarázs –, és így lehullik egy bizonyos méret elérésekor. Szóval jelen percben nincs kielégítő válasz arra, hogy miért nem terem, ez egyelőre egy megoldásra váró rejtély.

Ugyanakkor kaptam egy szép gyökeres ágat, amelyet ezúton is hálásan köszönök. 😊 Ennek birtokában kinevelhetek egy fügét belőle, amelynek egészen biztosan nem lesznek a közelében gyűrűsfarkú makik, így egy-két éven belül ki fog derülni, hogy képes-e ehető fügét teremni ez a fajta.

De mit lehet tudni a Makilaki füge koráról?

Kérdésemre azt a választ kaptam, hogy a Jászberényi Állat- és Növénykert megnyitása (1979) előtt a területen gazdasági erdő volt nyárfákkal. Ennek helyére került az állatkert, és akkor még ez a fügebokor nem volt ott. Valamikor az ezt követő egy-két évben lett tudatosan ültetve, és azóta ott is van. Nem tudnak róla, hogy valaha is érte volna jelentősebb fagykár. Az utóbbi néhány évben fejlődése nagyon látványos, ami korábban azért diszkrétebb volt még. Az elmúlt három-négy évet megelőzően néha elfagytak vékonyabb, nem kellően beérett ágvágei, de komoly károkat akkor sem szenvedett.

A bokor koronája sűrű, gazdagon elágazó, amely akár annak is tulajdonítható, hogy a makik lecsipkedik a friss hajtások végeit (tip pinching), ezzel akaratlanul is serkentve annak növekedését, fejlődését. A területet egyébként nem a makik vették birtokba elsőként, az állatkert korai éveiben itt más állatok voltak még néhány évig. Ezt követően lett átalakítva a gyűrűsfarkú makik számára, akik azóta is birtokolják a területet, és a rajta álló fügebokrot. Ezen információk alapján a Makilaki füge kora 40-42 év körülire tehető, ami nagyon szép kor egy fügének elfagyás nélkül hazánban, hiszen a korábbi évtizedekben azért jellemzőek voltak teleinkre a keményebb fagyok is.

Van több fügefa is a Jászberényi Állat- és Növénykertben?

Cikkem elsősorban a Makilaki fügéről szól, de akad még pár kisebb füge az állatkertben. A fehérkezű gibbonok kifutójában is van egy egészen fiatal bokor, amely az elmondások szerint az eledelük részét képező fügék magjairól kelt. Kísérőm úgy fogalmaztott, hogy azt a gibbonok ültették saját maguknak. 😀 Erről a fügéről azonban egyrészt semmit sem lehet tudni (sem korát, sem fajtáját, sem semmi mást), másrészt nagyon kicsi (egy méter alatti). Rossz helyen is van, mert majdnem teljes árnyékban nő, így ezt külön nem fotóztam le. De ha valakit érdekel, akkor látogasson el a Jászberényi Állat- és Növénykertbe, és nézze meg őket.

Egyéb látványosságok...

A gyűrűsfarkú makik kifutója mögött taláható egy jellemzően örökzöldekből álló botanikai gyűjtemény (leginkább tűlevelűekből áll a gyűjtemény), amelynek igen koros fák is részei.

Eme botanikai gyűjtemény mögötti tisztáson található a látógatóközpont épülete, mint a mesebeli erdőben a mézeskalács házikó, csak itt éppen nem akarják megsütni a betérő látogatókat, hanem akár rendezvények helyszínéül is használhatják azt. 😁 Viccel félre téve a látvány és a hangulat tényleg mesébe illő. Van itt tűzrakásra alkalmas hely, menedékház, sok-sok pad asztalokkal, ahol megoldható akár egy bográcsolás is, ha ezt előre egyeztetjük az állatkert munkatársaival.

Fentebb írtam, hogy az elmúlt évtizedben tapasztalható éghajlati változás mennyire kedvező volt a füge számára. Sajnos ugyanezen változás nagy vesztesei a tuják, ami az állatkertben is tapasztalható, akárcsak az ország bármely más részein. Hatalmas kiszáradt, vagy kiszáradóban lévő tuják ágaskodnak a magasba nyúlva. Látványuk elszomorító, de ez is mutatja, hogy mennyire folyton változó világban élünk, ahol az alkalmazkodás képessége mindennél fontosabb. Ettől eltekintve fantatsztikus a botanikai gyűjtemény is.

Legalább ennyire csodálatos a gyerekek nagy kedvence, a 2018-ban átadott hatalmas tematikus játszótér, amelynek szélén egy páfrányfenyő (Ginko biloba) terebélyesedik el. Onnan nem messze pedig egy több méteres bambusz sort csodálhatunk meg, miközben a játszótérről sétálunk át a fentebb említett mesébe illő erdő felé. Ezen kívül van állatsimogató, és minden nap rendszeres időközökben tartanak látványetetést is az állatkertben, ahol a kiváncsi szemek megfigyelhetik az állatok táplálkozását. Ha pedig télen kívánjuk meglátogatni a Jászberényi Állat- és Növénykertet, akkor részt vehetünk pingvin sétáltatáson is, ami azért nem egy hétköznapi program a magyar ember számára. 😊 Én azt gondolom, hogy fantasztikus hely a Jászberényi Állat- és Növénykert, ahova legalább egyszer mindenkinek el kell látogatnia akkor is, ha nem különösebben érdeklik a fügék. Ha pedig nagyon megszeretnénk valamelyik lakóját az állatkernek, lehetőség van a jelképes örökbefogadásra is.

Mi már többször is eltöltöttünk több órát is a családdal ebben az állatkertben, és tapasztalatból mondhatom, hogy a gyerekek imádják. Mi egészen biztosan visszatérünk még ide... 😊

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu