Fügés ember

Tavaly tettem közzé a honlapon egy cikket a füge-levélbolha (Homotoma ficus) magyarországi megjelenéséről Fazekas Imre, Kontschán Jenő és Ripka Géza ádásos munkájának köszönhetően. A fügén élő füge-levélbolha jól ismert kártevője a mediterrán területeken élő és tenyésző fügéknek. A Homotomidae család, ahová ez a levélbolha is tartozik, egy kimondottan a fügefélékre specializálódott levélbolha család, amely tagjai elsődlegesen fügéken élnek.

Maga a füge-levélbolha más hazai levélbolhákkal nem téveszthető össze, a csápja robusztus, erős és hosszú szőrökkel borított. Szintén erős szőröket figyelhetünk meg az enyhén hajlított alakú elülső szárnyak erei mentén. Ráadásul a szárny szélein, az erek végein sötét, barnás foltok is láthatóak. Mivel fentebb írtam, hogy fügespecifikus faj, így jelen tudásunk szerint más növényeket nem károsít.

Tojás alakban telelnek át a füge rügyeiben vagy azok rügytakarói alatt, illetve a rügyek közeli kéregrepedésekben. Amikor eljön az idő (ez egybeesik a füge nyugalmi időszakának végével), kikelnek, és a lárvák elkezdik a károsítást. A lárvái – amelyek öt fejlődési stádium mennek keresztül, mielőtt teljesen kifejlődnének – aprók, zöld színűek, sokszor igen nagy tömegben találhatóak meg a füge leveleinek fonákján, az erek közelében. A füge-levélmollyal szemben a faj kártétele nem feltűnő, nem rág, és nem sző hálót, a szívogatása nem okoz látható kárképet. Jelenlegi tudásunk szerint a gyümölcsöket nem károsítja, csak a levelekből szívogatott nedvekkel táplálkozik. A teljes kifejlődés május környékére megy végbe. A kifejlett füge-levélbolhák ilyenkor más dísznövényekre (például tűlevelűek) vándorolnak át, és ott élnek nagyjából októberig, amikor is megtermékenyülve visszatérnek a fügékre, hogy ott lerakják tojásaikat. Ezután az imágók elpusztulnak, és az életciklusuk tavasszal kezdődik elölről.

Ennek okán nem is feltétlen igényelne növényvédelmet miatta a füge, amíg nincs túl nagy mennyiségben jelen. Azonban mint az a levéltetveknél is lenni szokott, ha nem kezeljük idejében, akkor hatalmas mértékben képes elszaporodni, és utána már sokkal nehezebb a védelem. Bármilyen levéltetvek, illetve levélbolhák elleni permetszer hatásos ellenük. Mindenképpen érdemes lenne felszívódó + kontakt szer egyidejű kijuttatása. Ilyen szerek például a Mospilan 20 SG és a Lamdex Extra. Ezeket egy permetezőtankba kell elkeverni és együtt kijuttatni. Ha szükséges, két hét múlva a kezelést meg lehet ismételni.

Nincs a fügére engedélyezett növényvédőszer!

Azt azonban fontos előre leszögeznem, hogy a Füge esetében hivatalosan nincsen engedélyezett és vizsgált permetszer, így nem lehet tudni, pontosan mennyi idő alatt bontja le a növény a permetszert. Ezért az érési időben és az azt megelőző három-négy hétben én már biztosan nem permeteznék, ha enni is szeretnék a fügéből.

A cikkben bemutatott képeket 2023 május 22-én kaptam egy pécsi olvasómtól. A képek a saját pécsi kertjében lévő fügebokorról származó levelekről készültek, így lehet számolni vele, hogy mostanában már aktív a kártevő.

Biológiai védelem a füge-levélbolha ellen

Jogosan merül fel a kérdés, hogy vegyszerek alkalmazása nélkül lehet-e védekezni a füge-levélbolha ellen. Egyelőre arról nincs tudomásom, hogy lenne ellene biológiai gazdálkodásban engedélyezett növényvédőszer. De egy pécsi olvasóm által küldött fotónak köszönhetően azt már biztosan lehet tudni, hogy legalább egy természetes ellensége van ennek a kártevőnek.

Mégpedig a katicabogárfélék. A fotón is jól látható – annak ellenére is, hogy nem túl éles –, hogy egy katicabogár lárva éppen a füge-levélbolhából táplálkozik. Ez fontos hír azoknak, akik nem szeretnek vegyszereket alkalmazni a kertjükben. Az alábbi általam készített videóban – amely talán kicsit hatásvadászra sikeredett – is az látható éppen, ahogy egy katicabogár lárva jó szájízzel csemegézik egy füge-levélbolha lárvából.

Egy másik képen – amit én lőttem Budapesten – pedig az látható, ahogyan egy zengőlégy lárva lakomázik a füge-levélbolha lárvákból. A zengőlegyek egyébként jóbarátaink a kertben, ők azok a kis légiakrobaták, akik akár egy helyben is képesek röptükben lebegni. 😊 Nappali rovarok; kimondottan kedvelik az árnyas utakra beeső napsugarakat. Szárnyaikat gyorsan rebegtetve képesek a levegőben egy helyben repülni. Ha megriasztják őket, gyorsan odébbállnak, de kisvártatva többnyire visszatérnek előző figyelőhelyükre. Virágokat látogatnak, és azokon nektárral és virágporral táplálkoznak. Külön kedvelik az ernyős virágokat, mert azokon üldögélve rövid nyelvükkel is könnyen hozzáférnek táplálékukhoz.

Évi egy-, két- és többnemzedékes fajaik is vannak. Lárváik életmódja változatos: a fajok mintegy 40%-a ragadozó (közülük sokan levéltetvekre vadásznak), a korhadékevők rothadó anyagokban élnek, néhány élő növényeket károsít és vannak méh- vagy darázsfészkekben élősködők is. A ragadozó fajok nőstényei jellemzően a már kialakult levéltetű (illetve felélbolha) telepek mellé rakják petéiket, hogy a kikelő lárvák biztos táplálékot találjanak. És most már azt is tudjuk, hogy nem csak a levéltetveket, hanem a füge-levélbolha lárvákat is szeretik.

Mindezek mellett ott vannak még a ragadozó poloska fajok, amelyek szintén tizedelik a kártevőket, közöttük a füge-levélbolhákat is. Ezen ragadozó poloskafajok némelyike hosszú évtizedek óta jelen van hazánkban is, némelyek pedig még nem jelentek meg.

Ezért is nagyon fontos mérlegelni, hogy ha vegyszereket alkalmazunk, akkor azt hogyan és mikor tesszük, mert a rövarölő szerek többsége nem szelektív, így hasznos segítőtárainkat is éppen úgy megtizedelik, mint a kártevőket.

Felhívás!

Nagyon szeretném tudni, hogy az ország vajon mely részein jelent már meg a füge-levélbolha. Ezért arra kérek mindenkit, aki találkozik ezzel a kártevővel, az fotózza le, és írjon egy e-mailt nekem a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre, csatolja hozzá a képeket és nevezze meg a települést, ahol a fertőzött növényt találta. Segítsetek nekem feltérképezni a füge-levélbolha haza elterjedését. Előre is hálásan köszönöm mindenkinek! 😎