takarás , téli munkálatok , téli védelem ,

A füge téli védelme, avagy a füge helyes takarása...

Az ősszel azt jósolták a meteorológusok, hogy összességében enyhe telünk lesz, de időnként sarkvidéki hideg betörésekre kell számítani. Januárban már volt egy pár nap, amikor a Börzsöny környékén -20 fok körüli hidegek is voltak, de akkor még az ország középső és déli részein nem nem volt az az igazi hideg. Most viszont a hétvégére az ország déli részeinek kivételével rendkívüli hideget jósoltak, ezért gondoltam, itt az ideje megírni ezt az ősz óta halogatott blogbejegyzést, aminek a fő témája a füge (Ficus Carica) téli védelme.

A füge általánosságban nem a mi éghajlatunkra való. Annyira nem, hogy hazánk nagyjából a határa annak a zónának, ahol a füge még biztonsággal megél. Az ország déli részein jobb a helyzet, de ezt leszámítva a legtöbb helyen átlagban négy-öt évente jön egy egy olyan hideg, ami a fügében részleges, vagy akár teljes fagykárt okozhat. A fügéről ugyanis tudni kell, hogy teljesen beérett (befásodott) vesszői a téli mélynyugalmi állapotban fajtától függően -13 és -17 fok között képes elviselni a hideget. Az ennél erősebb fagy végzetes lehet a füge számára. A fiatalabb növények, vagy az őszre nem kellően beérett ágak (ezek általában zöldek még) viszont ennél sokkal kisebb hidegben is elfagyhatnak. Persze ettől még szép számmal élnek az országban igen öregnek számító fügematuzsálemek, de jóllehet, ezek is többször fagytak már el.

De akkor hogyan lehetséges, hogy hallani olyan történeteket, hogy bizonyos helyeken akár -20 vagy -22 fokos hideget is átvészeltek? Ha közvetlenül ez a hideg akár csak egy órán keresztül is éri a fügét, akkor az biztosan elfagy. Azonban tudni kell, hogy lehetnek olyan tényezők, amik a füge környezetében a hőmérőn mértnél pár fokkal kisebb hideget okoz. Ilyen például a ház fal mellé ültetett füge, vagy a domboldalon álló, vagy amelyiket viszonylag szorosan vesznek körbe más növények. Ezek a tényezők mind-mind befolyásolhatják a hőmérsékletet éppen úgy, ahogy egy huzatos, szeles területen ez akár hidegebbet is jelenthet, mint amit a hőmérő mutat. Egy azonban biztos, hogy -15 fok alatt veszélyben van a fügénk. 

Ugyanakkor köztudott, hogy a talaj alatti részei a fügének kevésbé szenvednek fagykárt, vagy legalábbis hidegebb kell hozzá, mint a koronának. Ezért ha a füge tövig el is fagy, jó az esély rá, hogy tavasszal gyökérről ismét kihajt, és megújul, mint a hamvaiból újjáéledő főnix madár. De akkor minek aggódni? Kérdezhetnénk. Hiszen, ha újra kihajt, akkor nem veszett el semmi. De igen. Szinte biztos, hogy abban az évben már nem lesz termésünk, és a rá következőben is éppen csak alig. Ezért, amikor a meteorológusok -15 fok körüli fagyot jeleznek előre, érdemes elgondolkodnunk a füge téli védelmén.

Hogyan védjük a kertbe ültetett fügét a fagytól?

Míg a konténerben nevelt füge esetében elég csak egy fagytól mentes helyiségbe bevinni a növényt, addig a kertbe ültetett növénnyel már sokkal másabb a helyzet. A kiültetett fügénél a mérete alapján kell döntenünk arról, hogyan tudjuk megvédeni a zord téltől. A kisebb, nagyjából két méter körüli bokrokat könnyű még akár egészében is takarni, ezért ezzel kezdeném.

A füge takarása.

Az interneten rengeteg leírást és képet is lehet látni a füge téli takarásáról, de sajnos ezek többsége teljes egészében mellőzi az átgondoltságot. Az ilyen szakmaiatlan és hozzá nem értő takarások szülik sok esetben azt a véleményt, hogy hiába takarjuk a fügét, az úgy is el fog fagyni. De mit csinálnak ők rosszul? Ahhoz, hogy ezt megértsük, azt kell először kifejtenem, hogy hogyan kell helyesen takarni a fügét, és mitől működik a jól átgondolt takarás. A kulcsszó: TALAJHŐ! Igen, jól olvastad. A talajból folyamatosan áramlik felfelé a talajhő, ami ugyan önmagában nem szab gátat a fagynak, de ha ezt a hőt, meg tudjuk tartani, az már segíthet. Ezért a füge takarásánál a cél a talajhő megtartása a füge körül.

Erre a legjobb módszer, egy sátor alakú vázrendszer a növény körül, aminek az alapja széles (a sátor alak a legideálisabb, de nem feltétel. A lényeg, hogy a talajjal viszonylag nagyobb felületen érintkezzen a takarás alapi része). Ezt a vázat kell bevonni valami szigetelő anyaggal, majd erre valami vízhatlan, de légáteresztő anyag. Erre több módszer is létezik. Van, aki szalmával veszi körül a növényt, majd azt takarja be valami vízlepergető anyaggal. Van, aki felkupacolja száraz avarral, majd azt tekeri körbe. Van, aki csomagolási buborékfóliával veszi körül, mert az hőszigetel is, meg vízleperget is (megjegyzem, ez esetben valahogyan szellőzést kell azért biztosítani a növénynek, hogy be ne dohosodjon). Én ha takarom a növényeimet, akkor a vázra kőzetgyapot paplant terítek, majd arra geotextilt, vagy páraáteresztő tetőfóliát terítek, mert ezek lepergetik a vizet, de engedik a szellőzést. Megjegyzem, hogy egy 5cm vastag kőzetgyapot paplannal akár -20 fokban is biztosan megvédhetjük a fügénket. Ez a macera mind azért kell, hogy a talajhőt összegyűjtsük a füge körül, és ezáltal védjük meg a fagytól. Ha pedig extrém hideg jönne, akkor a takarás alá betett fűtéssel még hatékonyabbá tehető a védelem. Hogy mi lehet fűtés? Ha nem tűzveszélyes anyaggal takartunk, akkor akár egy temetői mécsest is betehetünk alá meggyújtva. Ha ettől félnénk, akkor esetleg egy 40W-os lámpaizzót (ez esetben természetesen ügyeljünk az érintésvédelemre, és a kellő szigetelésre).

Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy a takarást el kell távolítani, amikor a hőmérséklet már tartósan fagypont felett van, mert ekkor már kárt tehet a fügében. Könnyen előfordulhat ugyanis, hogy olyan hőmérséklet alakul ki a takarás alatt, amelytől idejekorán felébred a fügénk, és kipattannak a rügyek. Ha ez megtörténik, és felébredt a növény, onnantól sajnos már mínusz néhány fok is fagykárt okozhat.

És akkor most térnék vissza a nem jó módszerekre.

Mint fentebb írtam, a lényeg a talajhő. A füge önmaga nem termel hőt. Ezért akármivel tekerjük be, akármilyen vastagon tekerjük be, ha a takarás alja nem érintkezik nagyobb felületen a talajjal, akkor a füge pontosan úgy fog elfagyni, mintha semmit sem csináltunk volna. Vagy ha mégsem fagy el, akkor az nem a takarás miatt van. Ezért nagyon rossz módszer a füge ágait szorosan összefogni, majd a törzset és az ágakat szorosan körbetekerni akármivel is. Így van ez a mi esetünkben a meleg ruhákkal. A pulóver önmagában nem melegít. Ha így lenne, forrón vennénk ki már a szekrényből is. A pulóver csak segít megtartani a testünk hőjét. Így van ez a téli növény takarással is. 

Rendben, de akkor mi a helyzet a nagyobb, két méter feletti bokrokkal?

Azokat hogyan takarjam be? Nos, van az a méret, ami felett már nem tudjuk hatékonyan megvédeni az egész növényt. Ilyenkor nekünk kell eldöntenünk, hogy hagyjuk az egészet, és a sorsra bízzuk, vagy legalább a kezelhető magasságig betakarjuk a fügénket, hogy legalább az biztosan túléljen. 

Eddig volt a szakmai leírás. Most elmondom, én mit gondolok erről személyesen.

Én azt gondolom, hogy nekem, nincs időm arra, hogy az összes fügémet takarjam minden alkalommal, amikor közeleg a fagy. Én egyszerűen a sorsra bízom. Figyelem az előrejelzéseket, és egészen addig, míg nem jósolnak a mi térségünkbe -15 foknál hidegebbet, addig csak a nagyon friss, egy évnél fiatalabb fügéimet takarom.

Az idén is csak az egyetlen, tavaly nyár végén kiültetett, mindössze 30 cm magas Michurinska-10 fügémet takartam be. Arra viszont egy nagyon egyszerű módszert dolgoztam ki. Két nagy méretű műanyag cserép kell hozzá. Az egyik férjen bele úgy a másikba, hogy a két cserép fala közt legyen legalább 4 cm. Ezt a hézagot töltöttem ki kőzetgyapot paplannal, majd egyszerűen ráborítottam a kis fügére. Amikor kint -9.4 fokot mértem, a cserép alatt mindössze -2.5 fok volt. Ez a különbség bőven megmentheti egy ilyen fiatal füge életét.

A fügésember logó nélküli fotók forrása: www.bbg.org (ezen fotók az egyik módszert mutatják meg lépésről lépésre. A hozzájuk tartozó szöveg a forrásoldalon megtalálható angolul).

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Házi fügebort és fügelikőrt készítettünk friss fügéből – fügebor recept

Régóta készítek mindenféle gyümölcsökből és bogyókból házi borokat , amelyek receptjeit évek óta meg is osztom mindig az Ezt fald fel! nevet viselő gasztroblogunkban. Hosszú, részletes, amolyan step by step tipusú leírások ezek, amelyek nyomán bárki könnyedén utánunk csinálhatja bármelyik bort, ha érez rá némi késztetést. Nincs ez másként a legújabb finomságunkkal, a friss fügéből készült fügeborral sem, mert hát hogy is hagyhattuk volna ki pont a fügebort, mikor fügével foglalkozunk... 🤠 Lehet fügebort készíteni aszalt fügéből is, de minek, ha van friss a ház körül? Mi ezen okból csak friss fügéből készítjük a fügebort minden évben, aminek hatalmas sikere van. Finom, zamatos csemegebort szoktunk készíteni belőle, amely akár desszertek mellé is fogasztható. Persze csak ízlés kérdése az egész, ha valaki a szárazabb borokat szereti, úgy is elkészítheti a fügebort. Mivel a Fügés ember  weboldal nem receptekre van optimalizálva, így itt nem is szoktunk recepteket közzé te

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem Kőröshegyi apró lila közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu