Fügés ember

Kudzu poloska (Megacopta cribraria) egy Indiában és Kínában őshonos poloskafaj, amely főként hüvelyesekkel táplálkozik. A nálunk jelenlévő, és ismert poloskafajokhoz hasonlóan szeret a meleg helyeken áttelelni, így ősszel gyakorta jelennek meg tömegesen a lakóházak falain. Ez a poloskafaj is büdös váladékot választ ki védekezés gyanánt, így elég kellemetlen lehet a vele való találkozás. A váladéka bőrre jutva akár még irritációt is okozhat. A felesleges pánikhangulat elkerülése érdekében előre leszögezem, hogy a Kudzu poloska jelenléte sem hazánkban, sem pedig más európai országokban nem igazolt, megfigyelését nem jelentették eddig. Ennel ellenére úgy gondoltam, mindenképpen írok róla, mert bár alapvetően ázsiai faj, sajnos 2009-ben már megjelent az Egyesült Államokban is, majd terjedésnek indult. Mára komoly károsítóként tartják számon az USA délkeleti államaiban, és egészen biztosak lehetünk benne, ha egyszer az éghajlati viszonyok megfelelőek lesznek Európában is a számára, itt is

A Ficus palmata, más néven indiai babérfüge, vagy Pandzsáb füge (Punjab füge) egy Indiában és Srí Lankán található trópusi, vadön növő füge faj. A fügés fórumokon nevezik még Iraqi fügének is. Nem derült ki számomra, hogy az csak egy ráaggatott név, vagy a Ficus palmata egy változata. Minden esetre, ha az Iraqi egy külön változat, akkor minden bizonnyal nekem az van, mert akitől egy csere útján jutottam hozzá, ezen a néven Pakisztánból, és e fajtaként sikerült azonosítania. 😊 A növény eredetét tekintve: A Ficus palmata a több mint 850 tagot számláló Ficus nemzetségbe tartozó faj. A specifikus epitheton, palmata, a latin „tenyér” vagy „kéz” szóból származik, a levelek alakjára utalva. A nemzetség a világ trópusi és meleg mérsékelt égövi régióiban őshonos, a legnagyobb változatosságot Ausztrálázsiában, Délkelet-Ázsiában és a Szaharától délre fekvő Afrikában találjuk. A Ficus palmata Északkelet-Afrikában honos: Egyiptomtól délre Szomáliáig, valamint az Arab-félszigeten, Szíriában és Ázs

Az mára már nem vitatott kérdés, a Török hódoltságnak köszönhető, hogy Magyarországon meghonosodott a közönséges füge (Ficus carica) . Ugyanakkor nem feltétlenül helytálló az a legenda, hogy a budai Vár kertjeinek fügéit is szorgos török kezek ültették volna. Ezt a cikket azért írom, mert régi nagy vágyam bejárni a budai Vár kertjeit, és felkutatni az ottani fügefákat, fügebokrokat, ugyanis akad közöttük legendás korú példány is. Le akarom fotózni ezeket a fügéket, és szaporítóanyagot szeretnék szerezni róluk, hogy a Farmosi Füge-fajtagyűjteményembe tudhassam azokat. Felvettem a kapcsolatot a Várkapitánysággal, hogy van-e mód arra, hogy meglátogassam a budai Vár fügéit, lefotózhassam őket, és szaporítóanyagot gyűjtsek. Nem is kellett sokat várnom a válaszra, amely igen kedvező volt számomra. A megbeszélt időpontban ott vártak a Várkapitányság munkatársai, akik magukhoz vették a célállomásaink kulcsait, majd nekiindultunk a budavári fügekörútnak. 😊 Lőportári fügematuzsálem A T

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelent meg Dél

Akinek a kertjében van fügebokor vagy fügefa, az már tudja, hogy a füge sajnos nem túl jól tárolható még hűtőben sem. Amit pár napon belül nem fogyasztunk el, elkezd erjedni, vagy penészedni. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy vajon le lehet-e fagyasztani a fügét? Ebben a cikkben ennek a témának próbálok utánajárni, mert bár elsőre azt mondám, hogy le lehet fagyasztani a fügét, csak nem nagyon érdemes, de azért ez nem ennyire egyszerű. A válasz függ attól is, mire szeretnénk majd használni a fügét, és attól is, hogyan fagyasztjuk le. 😊 Miért nem érdemes lefagyaztani a fügét? Azért, mert vannak gyümölcsök, amelyeket ha lefagyasztunk, akkor megváltozik az ízük és a textúrájuk is. A füge is ilyen gyümölcs. A fagyasztás során a fügében található víz fagyás közben kitágul, ezzel szétroncsolva a sejtfalakat. Amikor felolvasztjuk, ezért veszti el alakját, és a kiolvasztott füge plöttyedt, lucskos, és ízetlen lesz. Ezért étkezési célra nem érdemes fügét lefagyasztani, mert felolvasztás utá