Fügés ember

Megjelent a Budavári Séták magazin legújabb száma , amiben beszámolnak a Budai Várban tett látogatásomról. Ugyanis május végén a Várban jártam, hogy megnézzem a híres és öreg fügefákat a Várban. Mezős Balázzsal, a Várkapitányság kertészeti irodavezetőjével beszélgettem a Lőportár oldalában növekvő, mára hatalmas méretűre nőtt, több törzsű fügefákról. Balázzsal hamar egy hullámhosszra kerültünk a fügékkel kapcsolatban. Abból, ahogyan beszélt a budai Vár legendás növényeiről, közöttük a fügékről is, egyértelműen kitűnt, hogy szereti a munkáját. 😊 Forrás:  Várkapitányság „A néhai Táncsics börtön mögött, a Lőportár déli fala mellett áll két jókora fügefa is, amelyeknek különleges története van. Az épület tövéből kinövő fügebokrok ugyanis nem ültetett példányok. Egy 1944-es légi fotón már láthatók a bokrok, feltételezhetően a XIX. században is ott voltak. Érdekesség, hogy a növény morfológiailag nem sorolható be egy hazai termesztésben lévő magyar tájfajtához sem. A Gellért-hegyi kiv

Kudzu poloska (Megacopta cribraria) egy Indiában és Kínában őshonos poloskafaj, amely főként hüvelyesekkel táplálkozik. A nálunk jelenlévő, és ismert poloskafajokhoz hasonlóan szeret a meleg helyeken áttelelni, így ősszel gyakorta jelennek meg tömegesen a lakóházak falain. Ez a poloskafaj is büdös váladékot választ ki védekezés gyanánt, így elég kellemetlen lehet a vele való találkozás. A váladéka bőrre jutva akár még irritációt is okozhat. A felesleges pánikhangulat elkerülése érdekében előre leszögezem, hogy a Kudzu poloska jelenléte sem hazánkban, sem pedig más európai országokban nem igazolt, megfigyelését nem jelentették eddig. Ennel ellenére úgy gondoltam, mindenképpen írok róla, mert bár alapvetően ázsiai faj, sajnos 2009-ben már megjelent az Egyesült Államokban is, majd terjedésnek indult. Mára komoly károsítóként tartják számon az USA délkeleti államaiban, és egészen biztosak lehetünk benne, ha egyszer az éghajlati viszonyok megfelelőek lesznek Európában is a számára, itt is

A Ficus palmata, más néven indiai babérfüge, vagy Pandzsáb füge (Punjab füge) egy Indiában és Srí Lankán található trópusi, vadon növő füge faj. A fügés fórumokon nevezik még Iraqi fügének is, de van kis káosz az elnevezést illetően itt is. Az Iraqi ugyanis a Ficus palmata egy fajtája, amely partenokarpikus módon, azaz beporzás nélkül is beérleli terméseit. Ez nem minden palmata fajra jellemző. Sajnos mint utóbb kiderült, nekem nem az Iraqi fajtám van (már dolgozom annak a beszerzésén is) , mert egy bizonyos méretet elérve éretlenül potyognak le a fügék a Ficus palmatámról. 😭 Az én példányom egyébként Pakisztánból származik állítólag, de jómagam egy hazai fügéstől jutottam hozzá csere útján. A növény eredetét tekintve: A Ficus palmata a több mint 850 tagot számláló Ficus nemzetségbe tartozó faj. A specifikus epitheton, palmata, a latin „tenyér” vagy „kéz” szóból származik, a levelek alakjára utalva. A nemzetség a világ trópusi és meleg mérsékelt égövi régióiban őshonos, a legnagyobb

Az mára már nem vitatott kérdés, a Török hódoltságnak köszönhető, hogy Magyarországon meghonosodott a közönséges füge (Ficus carica) . Ugyanakkor nem feltétlenül helytálló az a legenda, hogy a budai Vár kertjeinek fügéit is szorgos török kezek ültették volna. Ezt a cikket azért írom, mert régi nagy vágyam bejárni a budai Vár kertjeit, és felkutatni az ottani fügefákat, fügebokrokat, ugyanis akad közöttük legendás korú példány is. Le akarom fotózni ezeket a fügéket, és szaporítóanyagot szeretnék szerezni róluk, hogy a Farmosi Füge-fajtagyűjteményembe tudhassam azokat. Felvettem a kapcsolatot a Várkapitánysággal, hogy van-e mód arra, hogy meglátogassam a budai Vár fügéit, lefotózhassam őket, és szaporítóanyagot gyűjtsek. Nem is kellett sokat várnom a válaszra, amely igen kedvező volt számomra. A megbeszélt időpontban ott vártak a Várkapitányság munkatársai, akik magukhoz vették a célállomásaink kulcsait, majd nekiindultunk a budavári fügekörútnak. 😊 Lőportári fügematuzsálem A T

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelent meg Dél

Akinek a kertjében van fügebokor vagy fügefa, az már tudja, hogy a füge sajnos nem túl jól tárolható még hűtőben sem. Amit pár napon belül nem fogyasztunk el, elkezd erjedni, vagy penészedni. Ilyenkor merül fel a kérdés, hogy vajon le lehet-e fagyasztani a fügét? Ebben a cikkben ennek a témának próbálok utánajárni, mert bár elsőre azt mondám, hogy le lehet fagyasztani a fügét, csak nem nagyon érdemes, de azért ez nem ennyire egyszerű. A válasz függ attól is, mire szeretnénk majd használni a fügét, és attól is, hogyan fagyasztjuk le. 😊 Miért nem érdemes lefagyaztani a fügét? Azért, mert vannak gyümölcsök, amelyeket ha lefagyasztunk, akkor megváltozik az ízük és a textúrájuk is. A füge is ilyen gyümölcs. A fagyasztás során a fügében található víz fagyás közben kitágul, ezzel szétroncsolva a sejtfalakat. Amikor felolvasztjuk, ezért veszti el alakját, és a kiolvasztott füge plöttyedt, lucskos, és ízetlen lesz. Ezért étkezési célra nem érdemes fügét lefagyasztani, mert felolvasztás utá