kártevő , növényvédelem , poloska ,

Kudzu poloska (Megacopta cribraria) a fügén – hogyan védekezzünk ellene?

Kudzu poloska (Megacopta cribraria) egy Indiában és Kínában őshonos poloskafaj, amely főként hüvelyesekkel táplálkozik. A nálunk jelenlévő, és ismert poloskafajokhoz hasonlóan szeret a meleg helyeken áttelelni, így ősszel gyakorta jelennek meg tömegesen a lakóházak falain. Ez a poloskafaj is büdös váladékot választ ki védekezés gyanánt, így elég kellemetlen lehet a vele való találkozás. A váladéka bőrre jutva akár még irritációt is okozhat.

A felesleges pánikhangulat elkerülése érdekében előre leszögezem, hogy a Kudzu poloska jelenléte sem hazánkban, sem pedig más európai országokban nem igazolt, megfigyelését nem jelentették eddig. Ennel ellenére úgy gondoltam, mindenképpen írok róla, mert bár alapvetően ázsiai faj, sajnos 2009-ben már megjelent az Egyesült Államokban is, majd terjedésnek indult. Mára komoly károsítóként tartják számon az USA délkeleti államaiban, és egészen biztosak lehetünk benne, ha egyszer az éghajlati viszonyok megfelelőek lesznek Európában is a számára, itt is meg fog jelenni.

Milyen rovar a Kudzu poloska?

A Kudzu poloska fő tápnövényéről, a kudzuról kapta nevét, de nem veti meg a többi hüvelyest sem.  Méreteit tekintve nagyjából akkora, mint egy katicabogár, amely szúró-szívó szájszervével a nálunk ismert poloskákkal azonos módon táplálkozik; megszúrja a növényt, befecskendezi az emésztő enzimeket tartalmazó nyálát, majd kiszívja a növény nedveit. A szúrások nyomán a növényen foltok jelennek meg, és az emberi fogyasztásra is alkalmas növényi részek rossz ízűvé válhatnak. Ezen felül probléma, hogy a levéltetvekhez hasonlóan a táplálkozásuk során mézharmatszerű ürüléket választanak ki, amely kedvez a korompenész megjelenésének, illetve vonzza a hangyákat is, amelyekkel a tetvekhez hasonlóan szimbiotikus kapcsolat alakulhat ki.

A kutatások azt mutatják, hogy a Kudzu poloska felnőtt korában kudzu foltok és szójatáblák közelében telel át növényi maradványokban, elszáradt terméshüvelyekben, és fakéreg alatt, de megkísérli az áttelelést olyan épületekben is, mint a lakóházak, vagy gazdasági épületek, ahol kellemetlen lehet a jelenlétük. Amikor a hőmérséklet kellően meleg számára, a  rendkívül repülő imágók előbújnak az áttelelő helyekről, és beköltöznek a kudzuba, a kínai lila akácba, vagy a szójababba, ahol párosodnak, tojástömegeket raknak, majd öt nimfa szakaszon keresztül kifejlődnek. Az áttelelő helyekről közvetlenül a szójababra költöző imágók előnyben részesítik a korán ültetett és/vagy korai érésűeket. A kudzu poloska hat-nyolc hét alatt képes a tojásból felnőtté fejlődni. Miután ez az első nemzedék kifejlődik, továbbiak követik őket, amelyek beköltöznek az esetleg később elültetett szójababba.

Ebből látható tehát, hogy ténylegesen leginkább csak a hüvelyeseket, azon belül a szóját, kudzut, kínai lilaakácot kedvelik, amelyek egyikét sem termesztik mezőgazdaságilag is jelentős mértékben Európában. Ettől persze még előfordulhat a megjelenése a jövőben az éghajlat változásának, és a földrészeket átívelő kereskedelemnek köszönhetően.

Kudzu poloska a fügén

Az USA-ban megfigyelték a Kudzu poloska tömeges megjelenését fügefákon, fügebokrokon is az év különböző szakaszaiban, de bizonyítást még nem nyert, hogy abból táplálkoznának is, vagy bármilyen módon károsítanák azt. Szaporodni szoktak rajta, mert petecsomókat is megfigyeltek már fügéken, így feltételezhető, hogy a még röpképtelen nimfák táplálkoznak is a fügén.

Igazából főként emiatt ragadtam virtuális tollat, és írtam egy cikket erről a nálunk még ismeretlen kártevőről. Az azonban egészen biztos, hogy a füge nem fő tápnövénye. A kudzu poloska létezéséhez legfontosabb két növény a kudzu és a szója, amelyek egyike sem jellemző növénye az európai mezőgazdaságnak és növényflórának. Így én azt gondolom laikusként, hogy egy darabig még nem kell tartanunk ennek a kártevőnek a hazai megjelenésétől, és tartós betelepülésétől.

Mi az a kudzu?

Csak érdekességként. A kudzu Japán déli részén, és Kína délkeleti részén honos, a pillangósvirágúak családjába tartozó kúszónövény. A neve japán eredetű, de elterjedt a kínai neve is: ge-gen vagy fenge. Kínában hagyományos gyógynövénynek számít, virágával és gyökerével is kúrálták a másnaposságot és az alkoholmérgezést. Ha jobban is érdekel a kudzu, akkor ide kattintva olvashatsz róla többet.

Hogyan védekezzünk a Kudzu poloska ellen?

A Georgiában és Észak-Karolinában végzett rovarirtó-értékelések azt mutatják, hogy a bifentrin (pl. Brigade and Discipline), bifentrin + klór-nikotinoid kombinációk (pl. Brigadier) és lambda-cihalotrin + tiametoxam (pl. Endigo) nagyon hatékonyak a szójababon található kudzu-bag ellen. Tehát a védekezés nem lehetlen, de azt még nem tudni, hogyha esetleg meg is jelenik Európában ez a kártevő, akkor az itteni hatóságok milyen készítményeket fognak engedélyezni. Köztudott, hogy az európai hatóságok növényvédő szerekkel szembeni hozzáállása sokkal szigorúbb, mint az Egyesült Államoké.

Felhasznált irodalom:
growingsmallfarms.ces.ncsu.edu,
organiccommodities.ces.ncsu.edu

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj

Időjárás

Címkék

adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu