kártevő , növényvédelem , poloska ,

Kudzu poloska (Megacopta cribraria) a fügén – hogyan védekezzünk ellene?

Kudzu poloska (Megacopta cribraria) egy Indiában és Kínában őshonos poloskafaj, amely főként hüvelyesekkel táplálkozik. A nálunk jelenlévő, és ismert poloskafajokhoz hasonlóan szeret a meleg helyeken áttelelni, így ősszel gyakorta jelennek meg tömegesen a lakóházak falain. Ez a poloskafaj is büdös váladékot választ ki védekezés gyanánt, így elég kellemetlen lehet a vele való találkozás. A váladéka bőrre jutva akár még irritációt is okozhat.

A felesleges pánikhangulat elkerülése érdekében előre leszögezem, hogy a Kudzu poloska jelenléte sem hazánkban, sem pedig más európai országokban nem igazolt, megfigyelését nem jelentették eddig. Ennel ellenére úgy gondoltam, mindenképpen írok róla, mert bár alapvetően ázsiai faj, sajnos 2009-ben már megjelent az Egyesült Államokban is, majd terjedésnek indult. Mára komoly károsítóként tartják számon az USA délkeleti államaiban, és egészen biztosak lehetünk benne, ha egyszer az éghajlati viszonyok megfelelőek lesznek Európában is a számára, itt is meg fog jelenni.

Milyen rovar a Kudzu poloska?

A Kudzu poloska fő tápnövényéről, a kudzuról kapta nevét, de nem veti meg a többi hüvelyest sem.  Méreteit tekintve nagyjából akkora, mint egy katicabogár, amely szúró-szívó szájszervével a nálunk ismert poloskákkal azonos módon táplálkozik; megszúrja a növényt, befecskendezi az emésztő enzimeket tartalmazó nyálát, majd kiszívja a növény nedveit. A szúrások nyomán a növényen foltok jelennek meg, és az emberi fogyasztásra is alkalmas növényi részek rossz ízűvé válhatnak. Ezen felül probléma, hogy a levéltetvekhez hasonlóan a táplálkozásuk során mézharmatszerű ürüléket választanak ki, amely kedvez a korompenész megjelenésének, illetve vonzza a hangyákat is, amelyekkel a tetvekhez hasonlóan szimbiotikus kapcsolat alakulhat ki.

A kutatások azt mutatják, hogy a Kudzu poloska felnőtt korában kudzu foltok és szójatáblák közelében telel át növényi maradványokban, elszáradt terméshüvelyekben, és fakéreg alatt, de megkísérli az áttelelést olyan épületekben is, mint a lakóházak, vagy gazdasági épületek, ahol kellemetlen lehet a jelenlétük. Amikor a hőmérséklet kellően meleg számára, a  rendkívül repülő imágók előbújnak az áttelelő helyekről, és beköltöznek a kudzuba, a kínai lila akácba, vagy a szójababba, ahol párosodnak, tojástömegeket raknak, majd öt nimfa szakaszon keresztül kifejlődnek. Az áttelelő helyekről közvetlenül a szójababra költöző imágók előnyben részesítik a korán ültetett és/vagy korai érésűeket. A kudzu poloska hat-nyolc hét alatt képes a tojásból felnőtté fejlődni. Miután ez az első nemzedék kifejlődik, továbbiak követik őket, amelyek beköltöznek az esetleg később elültetett szójababba.

Ebből látható tehát, hogy ténylegesen leginkább csak a hüvelyeseket, azon belül a szóját, kudzut, kínai lilaakácot kedvelik, amelyek egyikét sem termesztik mezőgazdaságilag is jelentős mértékben Európában. Ettől persze még előfordulhat a megjelenése a jövőben az éghajlat változásának, és a földrészeket átívelő kereskedelemnek köszönhetően.

Kudzu poloska a fügén

Az USA-ban megfigyelték a Kudzu poloska tömeges megjelenését fügefákon, fügebokrokon is az év különböző szakaszaiban, de bizonyítást még nem nyert, hogy abból táplálkoznának is, vagy bármilyen módon károsítanák azt. Szaporodni szoktak rajta, mert petecsomókat is megfigyeltek már fügéken, így feltételezhető, hogy a még röpképtelen nimfák táplálkoznak is a fügén.

Igazából főként emiatt ragadtam virtuális tollat, és írtam egy cikket erről a nálunk még ismeretlen kártevőről. Az azonban egészen biztos, hogy a füge nem fő tápnövénye. A kudzu poloska létezéséhez legfontosabb két növény a kudzu és a szója, amelyek egyike sem jellemző növénye az európai mezőgazdaságnak és növényflórának. Így én azt gondolom laikusként, hogy egy darabig még nem kell tartanunk ennek a kártevőnek a hazai megjelenésétől, és tartós betelepülésétől.

Mi az a kudzu?

Csak érdekességként. A kudzu Japán déli részén, és Kína délkeleti részén honos, a pillangósvirágúak családjába tartozó kúszónövény. A neve japán eredetű, de elterjedt a kínai neve is: ge-gen vagy fenge. Kínában hagyományos gyógynövénynek számít, virágával és gyökerével is kúrálták a másnaposságot és az alkoholmérgezést. Ha jobban is érdekel a kudzu, akkor ide kattintva olvashatsz róla többet.

Hogyan védekezzünk a Kudzu poloska ellen?

A Georgiában és Észak-Karolinában végzett rovarirtó-értékelések azt mutatják, hogy a bifentrin (pl. Brigade and Discipline), bifentrin + klór-nikotinoid kombinációk (pl. Brigadier) és lambda-cihalotrin + tiametoxam (pl. Endigo) nagyon hatékonyak a szójababon található kudzu-bag ellen. Tehát a védekezés nem lehetlen, de azt még nem tudni, hogyha esetleg meg is jelenik Európában ez a kártevő, akkor az itteni hatóságok milyen készítményeket fognak engedélyezni. Köztudott, hogy az európai hatóságok növényvédő szerekkel szembeni hozzáállása sokkal szigorúbb, mint az Egyesült Államoké.

Felhasznált irodalom:
growingsmallfarms.ces.ncsu.edu,
organiccommodities.ces.ncsu.edu

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge tejnedve égési sérüléseket okozhat

A füge körüli munka után nyaranta sokan tapasztalnak vágásos, körszerű, vagy szabálytalan alakú, piros színű, égési sérülésre emlékeztető foltokat, amik égnek, esetleg fel is hólyagosodnak. A füge latexes tejnedve az arra érzékenyeknél ilyen reakciókat válthat ki . Dr. Lengyel Zsuzsanna egyetemi adjunktus, a Pécsi Tudományegyetem Bőr-, Nemikórtani- és Onkodermatológiai Klinikájának igazgatóhelyettese szerint a tünetek megjelenéséért egy fényérzékenységet okozó anyag, a furokumarin a felelős. Forrás: www.e-ijd.org Kép magyarázata:  (a) Foltteszt fügefalevelekkel. (b) A vizsgálati terület a paszta eltávolítása után normális megjelenésű volt. (c) Hólyagképződés a 2. napon. (d) Másodfokú égés jelent meg a hólyagok eltávolítása után az 5. napon. Ezt a növény (hiszen nem csak a füge válthat ki ilyen reakciókat) leve, nedve tartalmazza, és a napfény UV-A sugarainak hatására bomlik, aktiválódik, gyulladást okozva a bőrben. Mértéke többnyire attól függ, mekkora mennyiségű növény...

Fügelevél szörp, ami nem csak különleges, de egészséges is...

Nem titok, hogy nem csak szeretem a fügét, mint növényt, mint gyümölcsöt, de szeretek különböző fügés receptekkel  is kísérletezni. Arról már írtam cikket, hogy a füge levelének fogyasztása számos előnyös hatással lehet az egészségünkre , és készsítettünk már fügelevél teát is. Most pedig a füge leveléből készült szörpöt próbáltam ki, és úgy éreztem, nektek is be kell, hogy mutassam. Az interneten sok féle fügelevél szörp receptet lehet találni, amelyek közül némelyikben egészen elképesztő hozzávalók is vannak, amelyektől éppen hogy csak pont egészséges nem lesz. Én az egyszerűségben hiszek, és abban, hogy a befőzés szabályait betartva nincs szükség tartósítószerekre sem, ezért az én receptem teljesen egyszerű. Ha pedig a kristálycukrot helyettesítjük valamilyen édesítőszerrel, akkor még inkább egészséges lesz a végeredmény. A fügelevélből főzött szörpnek kimondottan különleges íze van, ami vagy ízleni fog, vagy nem. Nekem nagyon ízlik, kimondottan frissítő hideg szódával, szó...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág boldog gyümi Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficocyba ficaria Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak webáruház Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu