Fügés ember

Mivel füge-fajtagyűjteményem van, folyamatosan keresem a legjobb fügefajtákat , illetve a legritkább fügefajtákat. Sajnos ezek a fügék a legtöbb esetben nem kertészetkben találhatóak, ahonnan csak úgy rendel az ember egy szép fejlett cserepes példányt, hanem a világ különböző pontjain élő gyűjtőktől kell beszerezni a legértékesebb fügefajták szaporítóanyagait. Ezek a legtöbb esetben egyszerű ágdarabok, azaz fügedugványok, amelyeket a megfelelő gyökereztető közegbe beledugva dugványozással szaporíthatunk . Ez eddig teljesen rendben is van, nincs semmi gond a dugványozással, hiszen már többszáz alkalommal dugványoztam fügét, meg persze sok más egyéb növényt is, de az most nem ide tartozik. 😊 A kellő gondoskodással eldugványozott fügék a megfelelő környezetben (magas páratartalom, minimum 20-22 Celsius fok hőmérséklet) nagyjából a dugányozástól számítva másfél-két hónap alat gyökeresednek. Ez is rendben, láttam sokszor. Vannak az álomszuszék, „lusta” fügedugványok... Azonban néha ...

A füge szaporításával már igen sokat foglalkoztam a blogon. A mostani bejegyzésemben a különböző közegekről szeretnék írni, amelyekben a gyökereztetést elvégezhetjük. Azt már a füge dugványozása cikkemben leírtam, hogy amíg a levágott füge vesszőn meg nem jelennek az első gyökerek, addig semmiféle tápanyagra nincsen szüksége a dugványnak. Addig mindössze kettő dologra van szüksége. Oxigénre, és vízre. Ennyi bőven elegendő a füge vesszők gyökereztetéséhez, a tápanyagokra akkor lesz szükség, amikor már a gyökerei révén fel tudja venni azokat a növény. Amíg a dugványunk gyökeret nem ereszt, addig a lehető legtisztább közegre van szüksége. Ugyanis a nem megfelelő közegben nem kaphat elég oxigént, és a szellőzés hiányában berohad, vagy éppen a közegben lévő szerves anyagok bomlását előidéző gombák, és baktériumok a dugványunkat is elkezdik lebontani, még mielőtt az gyökeret ereszthetne, és akkor szintén elkorhad a dugvány. Mindezek fényében akkor ejtsünk most pár szót a különböző közegekr...

A füge (Ficus Carica) egy nagyon könnyen és többféle módon is szaporítható növény. Ugyanakkor nem mindegy, hogy melyik szaporítási módot mikor alkalmazzuk. Vannak olyanok, amelyek vegetációs időszakban sikeresebbek, és vannak olyanok, amelyek nyugalmi időszakban sikeresebbek, ezért mindkét időszakban érdemes más-más szaporítási módot alkalmazni. Szintén más módszer ajánlott akkor, ha a szaporítani kívánt füge egy zárt helyen van, ahol bármikor hozzáférünk, és megint más abban az esetben, ha mondjuk közterületen van, ahol nem csak mi, hanem bárki más is bármikor hozzáférhet. És újfent más módszer szükségeltetik akkor, ha egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozottan férünk hozzá az adott fügebokorhoz. A különböző szaporítási módokba most nem mennék bele atomi részletességgel, hiszen ezekről már sokszor esett szó a blog hasábjain. A jelen cikk arra a kérdésre hivatott választ adni, hogy melyik módszert mikor érdemes választani.

A füge szaporításáról már nagyon sokszor esett szó a blogon, mert sokakat érdeklő téma. A vegetációs időszakban csak olyan szaporítási mód jöhet szóba, amikor a szaporított füge növényt már csak azután válasszuk le az anyanövényről, hogy kellő mennyiségű gyökeret fejlesztett az önálló élethez. Ezen módszerek pedig a porbujtás , a légbujtás , és gyökérsarjak felszedése. Én leginkább a  légbujtást  részesítem előnyben, de természetesen a másik kettőnek is megvan a létjogosultsága. De nem mindegy, mikor melyiket válasszuk. Miért nem a porbujtás a legjobb? A porbujtás lényege az, hogy lehajtunk egy ágat a bokor külső hajtásai közül, befedjük egy részét földdel, lerögzítjük, hogy úgy is maradjon, majd megvárjuk, amíg az ott gyökeret ereszt. Ezt követően leválasztjuk, és elültetjük önállóan. Ez így nagyon egyszerűnek hangzik, de ahhoz, hogy az a fügeág meggyökeresedjen a földdel befedett részen, az kell, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a környezetében a földet. Jelenleg törté...

Én a füge kis mennyiségű szaporítására nagyjából 100%-ban vízben előgyökereztetett füge dugványokat használok, amelyeket a megfelelő időben teljesen egyszerű általános virágföldbe ültetek. A füge vízben gyökereztetéséről már írtam korábban cikket, amelyet meg is szoktam osztani az érdeklődőkkel. Azonban mindezek ellenére a fügés közösségi tereken rendszeresen felmerül a kérdés, hogyha vízben gyökereztetjük a fügét, akkor azt mikor lehet elültetni, és vajon milyen közegbe. Erről szeretnék most egy nem túl hosszú cikket készíteni. Miért vízben gyökereztetem a dugványokat? Én azért szeretem a füge vízben gyökereztetését, mert láthatóbb a folyamat, mintha rögtön valamilyen nem átlátható közegben (föld+perlit, föld, vermikulit, kókuszrost) teszem ezt. Először is én az egyszerűség híve vagyok, ezért nem vásárolok össze mindenféle gyökereztető közeget. Nekem pedig fontos, hogy lássam a gyökeresedés folyamatát, mert fajta-gyűjtő lévén sokszor veszek különleges füge fajták dugványaiból Európ...

A fügét több módon is szaporíthatjuk, és ezen szaporítási módokról külön-külön posztokban írtam már korábban, illetve még fogok is a jövőben. Ezt a posztot mintegy áttekintő, gyűjtőposztnak szánom, ahonnan az összes füge szaporítási módszer elérhető egy lapról, illetve rövid leírást találhatsz itt a különböző szaporítási módokról, és ha valamelyik megtetszik, akkor megmutatja, arról hol olvashatsz bővebben... A füge dugványozása A dugványozás tulajdonképpen nem más, mint egy növény lemásolása (klónozása) . A dugványozással az utód az alannyal teljesen megegyező genetikával rendelkezik, mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem a növény egy részét (a füge esetében szárrészt) nedves közegbe dugva arra ösztönözzük, hogy járulékos gyökereket képezzen. Röviden így foglalnám össze a dugványozás lényegi részét. Különböző növények különböző mértékű hajlamosságot mutatnak a járulékos gyökerek fejlesztésére. Szerencsénkre a füge rendkívül jól gyöke...

A ( Ficus Carica)   füge szaporításáról már több bejegyzést írtam. Volt már szó a füge duványozásáról , a füge vízben gyökereztetéséről és a füge légbújtásáról , valamint a gyökér- és tősarjas szaporításról . Ebben a részben pedig a füge porbujtását fogom bemutatni, ami nem sokban tér el a légbujtástól, a működése is nagyjából ugyanaz, de azért egy kicsit mégis más. Mi az a porbujtás és mi az a feltöltéses bujtás? A porbujtás, amikor egy növény – ez esetben a füge – egy elég rugalmas ágát lehajtjuk a talajra, ott földdel takarjuk, aztán rögzítjük, majd miután az gyökeret eresztett, leválasztjuk az anyanövényről, és elültetjük. Ugye, hogy nem is tűnik annyira bonyolultnak? Ez azért van, mert annyira egyszrű a füge bujtása, hogy ennél más sokkal egyszerűbb dolgokat nehéz lenne kitalálni. :) A feltöltéses bujtásnál viszont nem szükséges ágat lehajtani. Ha van egy talaj közelből előtörő, már megfásodott ág, akkor annak az ágnak a tövét felkupacoljuk földdel, majd nedvesen t...

A ( Ficus Carica)   füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, m...

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v...