bujtás , dugványozás , gyökereztetés , gyökérsarj , légbujtás , porbujtás , szaporítás , tősarj ,

A füge szaporítása – melyik módszert válasszam?

A füge (Ficus Carica) egy nagyon könnyen és többféle módon is szaporítható növény. Ugyanakkor nem mindegy, hogy melyik szaporítási módot mikor alkalmazzuk. Vannak olyanok, amelyek vegetációs időszakban sikeresebbek, és vannak olyanok, amelyek nyugalmi időszakban sikeresebbek, ezért mindkét időszakban érdemes más-más szaporítási módot alkalmazni.

Szintén más módszer ajánlott akkor, ha a szaporítani kívánt füge egy zárt helyen van, ahol bármikor hozzáférünk, és megint más abban az esetben, ha mondjuk közterületen van, ahol nem csak mi, hanem bárki más is bármikor hozzáférhet. És újfent más módszer szükségeltetik akkor, ha egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozottan férünk hozzá az adott fügebokorhoz. A különböző szaporítási módokba most nem mennék bele atomi részletességgel, hiszen ezekről már sokszor esett szó a blog hasábjain. A jelen cikk arra a kérdésre hivatott választ adni, hogy melyik módszert mikor érdemes választani.

Füge dugványozása, és vízben gyökereztetése

A füge dugványozással történő szaporítása nagyjából az év bármely szakában végezhető, de sokkal eredményesebb a nyugalmi időszakban szedett fügedugványok gyökereztetése. A füge dugványozással történő szaporítása egy nagyon biztonságos, és hatékony módszer. Kis helyet, kevés befektetett munkát igényel, ezért egy időben akár több száz fügeágat is el lehet dugványozni. Nem véletlen, hogy a kertészeteknél is elsődleges szaporítási mód. Ugyanakkor a dugványozással szaporított füge legalább három-négy év gondoskodást igényel, mire értékelhető mennyiséget lesz képes teremni.

Ez a módszer akkor a legelőnyösebb, ha sokat kell egy időben szaporítani, vagy akkor, ha a szaporítani kívánt füge hozzáférése korlátozott. Például egy séta, utazás során találunk egy fügebokrot, amely valamiért kiérdemli kitüntető figyelmünket, és úgy döntünk, szeretnénk belőle szaporítani. Ki tudja, mikor járunk arra még egyszer, ha egyáltalán járunk. Ekkor csak vágjunk le róla négy-öt darab, legalább ceruza vastagságú, húsz-harminc centis fás ágat, tegyük nylon zacskóba, zárjuk le, vigyük haza, majd dugványozzuk el, és legalább egy (de akár mindegyik) biztosan meg fog eredni. Nagyjából ugyanezek igazak a füge vízben gyökereztetésére is, ezért arra külön nem térnék ki. Ha érdekel a teljes cikk a füge dugványozásáról, vagy vízben gyökereztetéséről, akkor kattints az alábbi linkek valamelyikére...

A füge dugványozása
A füge vízben gyökereztetése
Milyen közeget használjunk a dugványozáshoz?

Füge légbujtása, léggyökereztetése és porbujtása

A füge légbujtása egy rendkívül jó szaporítási mód. A lényege, hogy a kiszemelt fügebokor egy ágát még az előtt gyökereztetjük ki, mielőtt levágnánk az anyanövényről. Így a szaporításra szánt rész nem a saját tartalékait kezdi el felélni a gyökeresedés folyamán, hanem az anyanövény által termelt energiákat, tápanyagokat használja. Ezért sokkal nagyobb részek, akár másfél méteres, termő korú ágak is gyökereztethetőek ezzel a módszerrel. Ezzel pedig éveket nyerhetünk, mert ha jól meggyökeresedik mielőtt leválasztjuk, akkor akár már az ültetést követő évben is számíthatunk értékelhető termésre, noha a teljes termésmennyiséget itt is csak pár év elteltével fogja produkálni a bokor. Ezt a módszert leginkább a vegetációs időszak közepétől, azaz nyár elejétől nyár végéig lehet alkalmazni.

Én ha tehetem, ezt a módszert használom. Ennek a módszernek azonban feltétele, hogy a légbujtással szaporítani kívánt fügéhez nagyjából bármikor hozzáférjünk, és ne történhessen meg, hogy a felhelyezett légbujtást mások leszedjék. Egy ismerős kertjéből könnyen juthatunk így hozzá méretes füge csemetéhez, vagy éppen mi magunk is készíthetünk így légbujtott füge szaporítványokat ismerőseink, barátaink számára. Ez a módszer közterületen található, bárki számára hozzáférhető fügebokrok esetében kockázatos, olyan esetben pedig teljesen kizárandó, amikor nem tudjuk, mikor járunk legközelebb a kiszemelt fügénél. Ugyanez érvényes a porbujtásra is azzal a különbséggel, hogy a porbujtás sokkal munkaigényesebb, ott minden nap meg kell látogatni a szaporítandó fügebokrot, és öntözni kell a porbujtott részt. Ha érdekel a teljes cikk a füge légbujtásáról vagy porbujtásáról, akkor kattints az alábbi linkek valamelyikére...

A füge légbujtása, léggyökereztetése
A füge szaporítása porbujtással, feltöltéses bujtással

A füge szaporítása gyökérsarjakkal, és tősarjakkal

A füge sarjakkal való szaporításával minőségében nagyjából a dugványozással megegyező, vagy adott esetben kicsit nagyobb, új növényt tudunk ültetni. Ez a módszer azonban biztonsággal, és teljes sikerességgel csak ősszel, lombhullás után, és tavasszal, a fagyok elmúlta után, de még rügyfakadás előtt alkalmazható. Ehhez a szaporítási módhoz szintén elegendő egyszer a szaporítani kívánt füge közelébe jutni. Azonban ehhez kerti szerszámok kellhetnek, hiszen a sarjakat a legjobb a lehető legtöbb gyökérrel felszedni, így nem elegendő azt kézzel feltépni, jobb ásóval, vagy valamilyen ásásra alkalmas eszközzel kiforgatni a talajból. Ezt követően a gyökeres végét nedves papírba kell csomagolni, majd nylon zacskóba tenni, és ültetésig (maximum 1-2 nap) így tárolni.

Ezzel a szaporítási móddal különböző méretű kis füge növényeket kelthetünk önálló életre. Minél nagyobb a sarj, annál nagyobb gyökérrel kell megpróbálni felszedni, hogy biztosan életben maradjon. Egyébként az így felszedett sarjak ültetésére pontosan azok a szabályok vonatkoznak, mint a szabadgyökerű növények ültetésére. Ha érdekel a teljes cikk a füge sarjakkal történő szaporításáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge szaporítása gyökér- és/vagy tősarjakkal

Füge szaporítása magról

A füge magról történő szaporításának a fajtanemesítésen kívül csak kísérleti, vagy hobby célú alkalmazásának van értelme. Magról új növényt létrehozni mindig kockázatos, mert sosem tudhatjuk, milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni az új növény, tekintve hogy ez a módszer a fentiekben említett vegetatív módszerekkel ellentétben generatív szaporítási mód, ami azt jelenti, hogy két különböző génállományú növény keresztezése történik.

Ezért ezt a módszert nem nagyon alkalmazzuk akkor, ha az a cél, hogy pontosan ugyanolyan paraméterekkel és tulajdonságokkal rendelkező füge szaporítványt kapjunk, mint amilyenről a szaporítás történik. Ha mégis érdekel a teljes cikk a füge magról történő szaporításáról, akkor kattints az alábbi linkre...

A füge szaporítása porbujtással, feltöltéses bujtással

Mindezek után talán már nem lesz probléma az adott helyzetben legjobban alkalmazható szaporítási módot kiválasztani. De mivel tényleg a dugványozás az egyik leghatékonyabb, és legbiztonságosabb módszer, én azt javaslom, mindig vágjunk dugványokat is akár párhuzamosan az egyéb módszerekkel. Legfeljebb, ha így is, úgy is sikerül a szaporítás, elajándékozzuk, vagy elcseréljük a felesleget. Mindenkinek kellemes füge szaporítást kívánok! 😉

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu