Translate

A füge szaporítása – 4. rész: szaporítás gyökér- és/vagy tősarjakkal

A korábbiakban már több módját is leírtam a füge szaporításának, most a füge gyökér- és tősarjakkal való szaporítását fogom bemutatni, ami véleményem szerint egyszerűbb az előzőeknél. De ahhoz, hogy erről beszélhessünk, először tisztázzuk a két fogalmat.

Mi az a füge tősarj?

A tősarj szorosan az anyafüge mellől előbújó hajtás, amely nem az anyanövény gyökerének egy részéről nő ki, hanem az anyanövény tövéről a gyökerek szintje fölött, de jóllehet, még a talaj szintje alatt. Ezek a sarak nem biztos, hogy rendelkeznek elegendő saját gyökérzettel a leválasztáshoz, ezért mielőtt leválasztanánk egy füge tősarjat, mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy alkalmas-e rá.

Általában, ha elég ideje van, és tényleg a talaj szintje alól tört elő, akkor saját gyökeret fog ereszteni. Ezt megvizsgálhatjuk, ha óvatosan megkapargatjuk körülötte a földet. Ha azt látjuk, hogy van saját gyökere, és annak mennyisége arányban van a füge tősarj mérteével, akkor a gyökérsarj leválasztásánál leírtak szerint eljárva leválaszthatjuk, és átültethetjük.

Ha azonban nincs elegendő saját gyökere (mint ahogy az enyimeknek sem volt), vagy egyáltalán nincs neki, akkor két dolgot tehetünk. Vagy visszatemetjük leválasztás nélkül, és várunk egy-két hónapot, majd újra megnézzük. Vagy pedig óvatosan leválasztjuk egy éles kés segítségével a tőről, leszedjük az alsó egy-két harmadról a leveleket és megpróbáljuk vízben gyökereztetni. Én ez utóbbit tettem több kis Sárga Óriás (Pedro) füge tősarjammal is. A meggyökeresedett hajtásokat pedig már elültethetjük cserépbe. Igen, ha víben gyökereztettük, akor első körben cserépbe ültessük, míg meg nem erősödik eléggé a kiültetéshez.

Mi az a füge gyökérsarj?

A gyökérsarj a füge mellől, de nem annak törzséről kinövő hajtás. Ez kinőhet egészen közel a füge fánkhoz vagy bokrunkhoz, de akár a tőtől egy méter távolságban is. Ezek a sarjak valamely vastagabb, erősebb gyökérről nőnek ki, így eleve rendelkeznek gyökerekkel. Igaz, ezek a gyökerek még elsősorban az anyanövényhez tartoznak. Ha ezt a gyökeret a fügesarj és az anyanövény között elvágjuk, majd a sarjat felszedjük, akkor látni fogjuk, hogy ő tulajdonképpen egy önálló növény. Van saját törzse, és saját valószínűleg fejlett gyökérzete is. Ez a növény ebben a formájában elültethető cserépbe, vagy akár rögtön szabadföldbe is.

Hogyan kell felszedni egy gyökérsarjat?

Először is tervezzük meg több nappal előre, mikor szeretnénk elvégezni, majd a kijelölt napot megelőző minden napon alaposan locsoljuk körbe a kiválasztott tősarj körüli területet. Ezt legalább három napon át végezzük el minden nap. Majd ha eljött a napja a fügesarj leválasztó hadműveletnek, akkor készítsük elő azt a területet, ahova majd el szeretnénk ültetni. Ha cserépbe, akkor legyen kézügyünkben egy cserép, virágföld, és egy víz, amivel majd meglocsolhatjuk. Ha a kertünk egy másik pontjára szeretnénk átültetni a sarjat, akkor a füge kiültetése cikkben leírtak alapján keszítsük elő az ültetőgödröt. Csak akkor álljunk neki a tősarj leválasztásának ha minden előkészületet elvégeztünk, mert a kiszedett sarj vékonyka gyökerei igen rövid idő alatt képesek kiszáradni. Mindezeken felül legyen kéznél éles kés, metszőolló, ásó, kisebb lapát.

Ha minden megvan, akkor óvatosan kezdjük fellazítani a tősarj körül a talajt. Ha megtaláltuk, hogy hol kapcsolódik a fügesarj az anyafügénk gyökérzetéhez, akkor egy határozott mozdulattal vagy az ásóval, vagy a metszőollóval vágjuk át ezt a gyökeret. Egy határozott mozdulattal. Ne csapkodjuk, mert feleslegesen sok sebet és roncsolást ejtünk a gyökérzeten. Amikor a gyökér át van vágva, kezdhetjük szép óvatosan kiásni a fügesarjat. Ne tépjük ki, ne húzgáljuk, és ne feszegessük, mert akkor a kis hajszálgyökerek leszakadnak a vastagabb gyökérről. Bár a füge ugyan igazi túlélő típus, de ha meg is maradna hajszálgyökerek híján, egészen biztosan sokkal rosszabb esélyekkel indulna. Tehát óvatosan ássuk körbe, és a lehető leginkább próbáljuk meg épp gyökérzettel kiemelni. A legjobb, ha kis földlabdával együtt sikerül kiemelni (én a szemléltető célú fotók miatt a kiemelés után óvatosan kimostam a földet a gyökerek közül).

A fotókon egyébként az is látható, hogy a füge érett gyökérzete már nem fehér, hanem sárgás barnás színű a föld alatt, fénytől elzártan fejlődve is. Ezt csak azért írom le, mert az egyik Fügés facebook csoportban sajnos tévesen azt a hírt terjesztik, hogy a füge gyökereztetését (vízben gyökereztetve és légbujtva is) fénytől elzártan kell végezni, mert a füge eredetileg fehér gyökerei az UV fénytől megbarnulnak. Nem kérem, ez nem igaz. A füge fiatal gyökerei mindig fehérek, majd fehérből sárgába hajéanak, és miközben "felnőtt" gyökerekké érnek barnássárgára színeződnek. Ez megtörténik fényben is, meg mint a fotón látható, fénytől elzártan, a föld alatt is. Megvallom őszintén, ástam már ki néhány sarjat, sőt, felnőtt fügebokrot is, de soha egyiknek sem volt teljesen fehér gyökérzete. Na de nagyon elkanyarodtunk. Ezt a bekezdést csak érdekességként, a városi legendák megcáfolására írtam le, szervesen nem kapcsolódik a jelen témához

Ha megtörtént a kiemelés, akkor gyorsan ültessük is el a kiválasztott helyre. Én cserépbe ültettem, mert nem akarok egy fajtából többet is a kertembe, ennek a gyönyörő Sárga Óriás (Pedro) fügesarjnak majd keresek új gazdát, vagy elcserélem olyan fajtára, ami nekem még nincsen. Ha megvagyunk az ültetéssel, akkor kicsit vágjuk vissza a csúcsát, hogy ezáltal is elágazásokra, új hajtások növesztésére ösztönözzük. És ne ijedjünk meg ha a leválasztást követően búsan lógnak a levelei. Ahogy azt a füge légbujtását bemutató cikkemben is írtam, ez egy sokk a növénynek. Ilyenkor megváltozik a gyökérnyomás, a kis fügesarj teljes keringése és a megszokott helye is. Az is megeshet, hogy az összes levelét lehulajtja, de akkor sem kell pánikba esni. Ha elegendő gyökérzete volt, újra ki fog hajtani. De az elültetéstől számított legalább három-négy héten át folyamatosan tartsuk nedvesen a földjét. Nem lucskosan, csak nedvesen.

Mikor van ideje a gyökér- és tősarjak leválasztásának?

A sarjak leválasztásának legoptimálisabb időpontja a tavasz vége felé, illetve ősz elején van. A nyári forróságban ne álljunk neki ilyen munkálatnak, mert sokkal kisebb az esélye annak, hogy életben maradnak a leválasztott sarjak. A május vége, vagy szeptembe-október környéke tökéletes időpont hozzá.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét, és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon a gyökerek fejle

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdonságokkal bíró utó

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2021 fugesember.hu