A füge szaporítása – 4. rész: szaporítás gyökér- és/vagy tősarjakkal
A korábbiakban már több módját is leírtam a (Ficus Carica) füge szaporításának, most a füge gyökér- és tősarjakkal való szaporítását fogom bemutatni, ami véleményem szerint egyszerűbb az előzőeknél. De ahhoz, hogy erről beszélhessünk, először tisztázzuk a két fogalmat.
Mi az a füge tősarj?
A tősarj szorosan az anyafüge mellől előbújó hajtás, amely nem az anyanövény gyökerének egy részéről nő ki, hanem az anyanövény tövéről a gyökerek szintje fölött, de jóllehet, még a talaj szintje alatt. Ezek a sarak nem biztos, hogy rendelkeznek elegendő saját gyökérzettel a leválasztáshoz, ezért mielőtt leválasztanánk egy füge tősarjat, mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy alkalmas-e rá.
Általában, ha elég ideje van, és tényleg a talaj szintje alól tört elő, akkor saját gyökeret fog ereszteni. Ezt megvizsgálhatjuk, ha óvatosan megkapargatjuk körülötte a földet. Ha azt látjuk, hogy van saját gyökere, és annak mennyisége arányban van a füge tősarj mérteével, akkor a gyökérsarj leválasztásánál leírtak szerint eljárva leválaszthatjuk, és átültethetjük.
Ha azonban nincs elegendő saját gyökere (mint ahogy az enyimeknek sem volt), vagy egyáltalán nincs neki, akkor két dolgot tehetünk. Vagy visszatemetjük leválasztás nélkül, és várunk egy-két hónapot, majd újra megnézzük. Vagy pedig óvatosan leválasztjuk egy éles kés segítségével a tőről, leszedjük az alsó egy-két harmadról a leveleket és megpróbáljuk vízben gyökereztetni. Én ez utóbbit tettem több kis Sárga Óriás (Pedro) füge tősarjammal is. A meggyökeresedett hajtásokat pedig már elültethetjük cserépbe. Igen, ha víben gyökereztettük, akor első körben cserépbe ültessük, míg meg nem erősödik eléggé a kiültetéshez.
Mi az a füge gyökérsarj?
A gyökérsarj a füge mellől, de nem annak törzséről kinövő hajtás. Ez kinőhet egészen közel a füge fánkhoz vagy bokrunkhoz, de akár a tőtől egy méter távolságban is. Ezek a sarjak valamely vastagabb, erősebb gyökérről nőnek ki, így eleve rendelkeznek gyökerekkel. Igaz, ezek a gyökerek még elsősorban az anyanövényhez tartoznak. Ha ezt a gyökeret a fügesarj és az anyanövény között elvágjuk, majd a sarjat felszedjük, akkor látni fogjuk, hogy ő tulajdonképpen egy önálló növény. Van saját törzse, és saját valószínűleg fejlett gyökérzete is. Ez a növény ebben a formájában elültethető cserépbe, vagy akár rögtön szabadföldbe is.
Hogyan kell felszedni egy gyökérsarjat?
Először is tervezzük meg több nappal előre, mikor szeretnénk elvégezni, majd a kijelölt napot megelőző minden napon alaposan locsoljuk körbe a kiválasztott tősarj körüli területet. Ezt legalább három napon át végezzük el minden nap. Majd ha eljött a napja a fügesarj leválasztó hadműveletnek, akkor készítsük elő azt a területet, ahova majd el szeretnénk ültetni. Ha cserépbe, akkor legyen kézügyünkben egy cserép, virágföld, és egy víz, amivel majd meglocsolhatjuk. Ha a kertünk egy másik pontjára szeretnénk átültetni a sarjat, akkor a füge kiültetése cikkben leírtak alapján keszítsük elő az ültetőgödröt. Csak akkor álljunk neki a tősarj leválasztásának ha minden előkészületet elvégeztünk, mert a kiszedett sarj vékonyka gyökerei igen rövid idő alatt képesek kiszáradni. Mindezeken felül legyen kéznél éles kés, metszőolló, ásó, kisebb lapát.
Ha minden megvan, akkor óvatosan kezdjük fellazítani a tősarj körül a talajt. Ha megtaláltuk, hogy hol kapcsolódik a fügesarj az anyafügénk gyökérzetéhez, akkor egy határozott mozdulattal vagy az ásóval, vagy a metszőollóval vágjuk át ezt a gyökeret. Egy határozott mozdulattal. Ne csapkodjuk, mert feleslegesen sok sebet és roncsolást ejtünk a gyökérzeten. Amikor a gyökér át van vágva, kezdhetjük szép óvatosan kiásni a fügesarjat. Ne tépjük ki, ne húzgáljuk, és ne feszegessük, mert akkor a kis hajszálgyökerek leszakadnak a vastagabb gyökérről. Bár a füge ugyan igazi túlélő típus, de ha meg is maradna hajszálgyökerek híján, egészen biztosan sokkal rosszabb esélyekkel indulna. Tehát óvatosan ássuk körbe, és a lehető leginkább próbáljuk meg épp gyökérzettel kiemelni. A legjobb, ha kis földlabdával együtt sikerül kiemelni (én a szemléltető célú fotók miatt a kiemelés után óvatosan kimostam a földet a gyökerek közül).
A fotókon egyébként az is látható, hogy a füge érett gyökérzete már nem fehér, hanem sárgás barnás színű a föld alatt, fénytől elzártan fejlődve is. Ezt csak azért írom le, mert az egyik Fügés facebook csoportban sajnos tévesen azt a hírt terjesztik, hogy a füge gyökereztetését (vízben gyökereztetve és légbujtva is) fénytől elzártan kell végezni, mert a füge eredetileg fehér gyökerei az UV fénytől megbarnulnak. Nem kérem, ez nem igaz. A füge fiatal gyökerei mindig fehérek, majd fehérből sárgába hajéanak, és miközben "felnőtt" gyökerekké érnek barnássárgára színeződnek. Ez megtörténik fényben is, meg mint a fotón látható, fénytől elzártan, a föld alatt is. Megvallom őszintén, ástam már ki néhány sarjat, sőt, felnőtt fügebokrot is, de soha egyiknek sem volt teljesen fehér gyökérzete. Na de nagyon elkanyarodtunk. Ezt a bekezdést csak érdekességként, a városi legendák megcáfolására írtam le, szervesen nem kapcsolódik a jelen témához
Ha megtörtént a kiemelés, akkor gyorsan ültessük is el a kiválasztott helyre. Én cserépbe ültettem, mert nem akarok egy fajtából többet is a kertembe, ennek a gyönyörő Sárga Óriás (Pedro) fügesarjnak majd keresek új gazdát, vagy elcserélem olyan fajtára, ami nekem még nincsen. Ha megvagyunk az ültetéssel, akkor kicsit vágjuk vissza a csúcsát, hogy ezáltal is elágazásokra, új hajtások növesztésére ösztönözzük. És ne ijedjünk meg ha a leválasztást követően búsan lógnak a levelei. Ahogy azt a füge légbujtását bemutató cikkemben is írtam, ez egy sokk a növénynek. Ilyenkor megváltozik a gyökérnyomás, a kis fügesarj teljes keringése és a megszokott helye is. Az is megeshet, hogy az összes levelét lehulajtja, de akkor sem kell pánikba esni. Ha elegendő gyökérzete volt, újra ki fog hajtani. De az elültetéstől számított legalább három-négy héten át folyamatosan tartsuk nedvesen a földjét. Nem lucskosan, csak nedvesen.
Mikor van ideje a gyökér- és tősarjak leválasztásának?
A sarjak leválasztásának legoptimálisabb időpontja a tavasz vége felé, illetve ősz elején van. A nyári forróságban ne álljunk neki ilyen munkálatnak, mert sokkal kisebb az esélye annak, hogy életben maradnak a leválasztott sarjak. A május vége, vagy szeptembe-október környéke tökéletes időpont hozzá.
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!