A füge trágyázása
Manapság az emberek először szinte mindent a közösségi oldalakon keresnek, és csak utána jönnek az internetes keresők, majd a szakmai oldalak, és talán valahol a sor leges legvégén kullognak az írott szakmai anyagok. Természetesen nem mindenki ilyen, de ez a nagy átlag. A közösségi oldalakon pedig mindenki azt ír, amit akar, és mindenki annyit alkalmaz ebből ebből, amennyit akar.
Persze az ajánlások sokszor köszönőviszonyban sincsenek a szakmaisággal, így rengeteg a félre informálás és az ennek következtében előálló csalódások. Így van ez a füge (Ficus Carica) trágyázásával kapcsolatban is. A közösségi oldalakon rengeteg téves információ kering arról, hogyan is kellene a fügét helyesen trágyázni.
De akkor hogyan kell a fügét trágyázni valójában?
A kérdés nem egyszerű, így a válasz sem lesz az. Ugyanis a trágyázás nem arról szól, hogy "szórj oda neki sok nitrogént, mert attól majd jobban nő". Bár az állítás igaz, a nitrogéntől valóban jobban nő a növény, de ha nincs egyensúlyban a többi tápanyaggal a nitrogén, akkor csak vegetatív növekedéssel számolhatunk, és a szeretett fügénknek szép nagy zöld lombja lesz, miközben a terméseit eldobálja. Nem véletlenül szokták a műtrágyákat NPK jelöléssel ellátni, ahol az N a nirtogén, a P a foszfor, a K pedig a kálium. A füge fejlődése során a vegetációs időszak más-más időszakaiban más-más arányban van szükség ezekre a tápanyagokra.
A trágyázás mikéntje függ attól is, hogy milyen nevelési formát válaztuttunk a fügénk számára. Hiszen másként kell trágyázni a japán módszer szerinti intenzív metszéssel nevelt fügéket, és másként a házi kertben szinte metszés nélkül tartott fügéket. Ugyanígy másképp kell trágyázni a tavaszi/nyár eleji növekedési fázisban, másként a fügeérés fázisában, és megint másként a nyár végi/őszi időszakban, amikor a füge egyrészt a másodterméseit érleli, másrészt pedig már próbál felkészülni a télre. Ebben a cikkben igyekszem bemutatni a füge helyes trágyázását saját példákon keresztül.
De előbb tisztázzuk, melyik alkotóelem mire hat
Nitrogén (N):
A növények vegetatív részét fejleszti. Hiányában a levelek zöldes sárga színűek lesznek, a növény sínylődik, kevés termést hoz, lerövidül a tenyészidő. Túlzott kijuttatása buja fejlődést, valamint idő előtti terméshullást okozhat, meghosszabbítja a tenyészidőt, fogékonnyá válik a betegségekre, rontja a télállóságot. Optimális nitrogén ellátás mellett a növények üde zöld színűek, zavartalanul fejlődnek.
Foszfor (P):
A növényi sejtmag nélkülözhetetlen alkotóeleme, részt vesz az anyagcsere folyamatban; a sejtek osztódásában és növekedésében, lerövidíti a tenyészidőt, elősegíti az érést, valamint a termésképződésben van nagy szerepe. Szilárdítja a hajtásokat, elősegíti a gyökérzet fejlődését és ezzel javítja a növények szárazságtűrését. Hiányában a növekedés lelassul, a termésképződés elhúzódik, a levelek lilás-vöröses színűek lesznek.
Kálium (K):
Kedvező hatással van a növények vízfelvételére, gátolja a párologtatást (ezáltal kevesebb öntözést igényel), szilárdítja a hajtásokat, javítja az eltarthatóságot és a termés minőségét. Hatására a növény jobban ellenáll a betegségeknek, valamint (és a füge esetében különösen fontos) javítja a növény fagytűrését azáltal, hogy gyorsítja az az évi vesszők beérését. Hiányában a levéllemezek a levél erek kivételével sárgulnak, majd a levél szélei elhalnak, illetve betegségekre hajlamos lesz, termés mennyisége csökken, annak minősége pedig romlik.
A füge tavaszi trágyázása
Hazánkban a füge tavaszi ébredése az aktuális időjárási viszonyoktól függően március vége és április eleje között van. Elsőként az első termés apró fügéi bújnak elő, csak azután a ez első levelek. Persze füge csak akkor van rajta, ha első termést adó fajta, és nem fagyott el, de most ebbe nem mennék bele. Szóval a téli álomból felébredő füge hamar növekedésnek indul. A kipattanó rügyek, és az új hajtások pedig elsősorban nitrogént igényelnek. Ezt a füge a nyár végi/őszi felkészülés során a gyökereiben elraktározott tápanyagokból kezdi először fedezni, és csak kicsivel később, kezdi el a talajból felvenni a tápanyagokat (ezért is lesz majd fontos az őszi trágyázásnál leírtak betartása).
Tehát ilyenkor elsősorban nitrogént kell kapnia (persze szüksége van foszforra és káliumra ilyenkor is, de elsősorban nitrogénre), és az egyik legkiválóbb nitrogénforrású szerves trágya az érett szarvasmarha trágya, amely megfelelő arányokban tartalmazza a fent említett tápanyagokat (a zsákos kiszerelés általában N-P-K 1-0.5-0.5), valamint nagyjából az összes mikroelemet (magnézium, vas, kén, réz, szilícium, kalcium, bór), ezért ilyenkor nem is nagyon kellene még műtrágyához nyúlni. Szórjunk ki tehát a füge alá szarvasmarha trágyát.
De hogyan juttasuk ki helyesen a trágyát?
Ne a füge töve köré, mert egyrészt nem tesz jót, ha közvetlenül érintkezik a kéreggel, másrészt a fa gyökerei ugyan a tőből indulnak, de a tápanyagokat felfevő gyökérfelület a átmérőjének nagyjából a másfélszeres területe, ezért a trágyát ezen felületen kell egyenletesen kijuttatni, amit illene egyébként ezt követően a talajba forgatni. Abből adódik, hogy a kijuttatásának megfelelő ideje akkor van, amikor a talaj már nincs átfagyva. Csak ez a helyes trágya kijuttatás (ez igaz minden trágyázási alkalomra, de a továbbiakban nem fogom ezt megismételni). Ha egy kupacban a fa töve köré szorjuk, azzal nem érünk el szinte semmilyen pozitív hatást.
Ha első termést is adó fajtáink vannak, akkor április körül érdemes még egy káliumot is nagyobb mennyiségben tartalmaző műtrágya kijuttatása a fügék megfelelő fejlődéséhez. De mivel itt még erős a növény vegetatív fejlődése, ha tavasszal nem trágyáztunk, akkor a nitrogént se hanyagoljuk el. Tehát, ha áprilisban trágyáznánk először, akkor egy nagyjából N-P-K 20-10-10 arányú műtrágyát juttasunk ki, vagy valami olyat, amelynek aránya ehhez hasonló. Ha tavaszi trágyázás is volt, akkor elegendő lehet egy kiegyenlített N-P-K 15-15-15 műtrágya is.
A műtrágyák helyes kijuttatása
Most nem sorolom fel hány féle formában fordulhatnak elő műtrágyák. A három fő típus amelyiket ki kell szórni, amelyiket öntözővízzel keverve kell kijuttatni, és a levéltrágyák. A levéltrágyákat permetezéssel kell kijuttatni a lehető legegyenletesebb szórással, és amennyiben lehetséges, az esti órákban, hogy minél több felszívódhasson mielőtt elpárologna. A kiszórható trágyákat éppen úgy kell kijuttatni, mint ahogyan fentebb a szarvasmarha trágyánál írtam, az öntözővízzel történő kijuttatásnál pedig a megfelelő arányú elkeverést követően kell öntözéskor kijuttatni, de itt is tartsuk szem előtt azt a szabályt, hogy nem a füge töve köré, hanem a koronájánál másfélszer szélesebb területen egyenletesen. Ez igaz a kiszórós műtrágyákra is természetesen.
A füge nyári trágyázása
Az elegendő mennyiségben kijuttatott tavaszi trágyázás hatására szépen be kellett, hogy induljon a fügék növekedése. Amennyiben azonban fiatal fügéket szeretnénk szép nagy bokorrá nevelni, vagy intenzív metszéssel neveljük a fügénket, a továbbiakban is szüksége lesz a nagyobb mennyiségű nitrogénre, ezért akár egészen augusztus közepéig táplálhatjuk két heti rendszerességgel N-P-K 28-14-14 vagy ezt megközelítő arányú műtrágyával (nem hátrányos az sem, ha a kálium kicsit tobb benne). Ennek hatására a fiatal fügéink gyorsan fognak növekedni, erősek, egészségesek lesznek, de atermések növekedéséhez és éréséhez szükséges tápanyagokat is megkapják.
Amennyiben idősebb fügéink vannak, és nem metszük őket intenzíven, úgy nem kell nagyon nitrogén túlsúlyos műtrágya. Ez esetben nyár közepéig szintén egy N-P-K 15-15-15 műtrágya elegendő lehet, majd a nyár második felétől kezdjünk el szép lassan áttérni a kálium túlsúlyos műtrágyákra, hiszen ekkor a füge növekedése lelassul, a növény a termések növekedésére koncentrál leginkább, egyre kevesebb nitrogénre és egyre több kálimra lesz szüksége.
A füge őszi trágyázása
Ősszel a fügefák vegetatív növekedése szinte teljesen leáll. Ilyenkor a másodtermések növekedése, érése történik, illetve a fügefánk elkezd tápanyagokat felhalmozni a gyökerekben, hogy majd abból fedezze a tavaszi ébredés energiaigényeinek kezdeti részét. Ezért bár nem növekedik, de szüksége van valamennyi nitrogénre, és foszforra is, de leginkább a káliumot igényli. Ezért egészen szeptember végéig a fent említett Volldünger 14-7-21+me arányú NPK műtrágyát kapja, majd október elejétől már csak káliumt kap. A káliumnak köszönhetően nagyobb biztonsággal érnek be a másodtermések, és a nyár végi káliumtúlsúlyos műtrágyázástól még be nem érett vesszők beérését is segíti. Október végén azonban teljesen leállok a trágyázással, ilyenkor már csak pár talicskányi komposztot szoktam szétszórni. Bár nem szerves része a locsolás a trágyázásnak, de itt azért megjegyezném, hogy szeptember közepétől én már a locsolásal is le szoktam állni, mert ekkor már nem ajánlott nagy mennyiségű víz kijuttatása a fügékre.
Nyomelemek pótlása
A fent leírtak azt feltételezik, hogy nyomelemekből nincsen hiány a talajban. Ha mégis ezek hiányát fedeznénk fel a fügebokrainkon, akkor érdemes nyomelemeket is kijuttatni. Ezt megtehetjük a komplex műtrágyákkal, vagy pedig a vegetációs időszak folyamán levéltrágya kijuttatásával. Érdemes erre odafigyelni, mert ezek hiánya a tpanyagfelvételt részlegesen vagy akár teljesen is gátolhatja.
Kiegészítések
Azt mindenképpen meg kell jegyeznem, hogy az itt leírt trágyázás általános jellegű. Adott helyen az adott talajoknak és környezeti viszonyoknak megfelelően érdemes beállítani a trágyázást. Valamint annak figyelembevételével döntsük el, hogy meddig ilyen, mikortól olyan arányú műtrágyát alkalmazunk, hogy milyen fajta fügénk van. A terméshullámoknak vannak növekedési szakaszai és érési szakaszai. A különböző fajtáknak ezek eltérő időben lehetnek, így nem biztos, hogy mindet ugyanakkor kell ugyanazzal táplálni. Szintén nem mindegy, hogy milyen növekedési erélyű a fügefajtánk. A törpe növésűek képesek nagyon keveset nőbei egy vegetációs időszak alatt, míg vannak erős, akár évi egy méteres növekedést produkáló fajták. Nem mindegyiknek kell ugyanannyi nitrogén például. Illetve a friss kiültetésű fügéknek pedig inkább foszfor túlsúlyos trágya kell (például egy Omex Ferti Starter 15-30-15), hogy mihamarabb fejlesszenek erős gyökérzetet. Ezért a trágyázásra nincsen egy univerzális etalon.
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!