betakarítás , fügeérés , szüret ,

A füge éréséről – avagy beérik-e még a fügém?

Ha azt mondom, így szeptember derekán, hogy naponta ötször-hatszor merül fel a kérdés: vajon beérik-e még idén a fügém, akkor nem is mondtam sokat, hiszen szinte folyamatosan téma a füge érése, Rengetegen aggódnak ilyenkor a fügéjük miatt, pedig még nem is vagyunk olyan közel a szezon végéhez, hiszen kellően jó idő esetén akár még október végén is érhet a füge (Ficus Carica) hazánkban.

Persze ez sokat függ az adott terület mikroklímájától és a füge fajtájától is, de azért ilyenkor annyira nagyon még nem kell aggódnunk, hiszen a hazai fügeérés másodtermésének most van éppen ideje. Ahhoz azonban hogy eltudjuk dönteni, beérik-e még idén a zöld füge a fügebokron vagy fügefán, először tegyünk egy kis kitérőt, és ismerjük meg a füge gyümölcs növekedésének és érésének folyamatát.

A füge növekedése és érése hat szakaszra bontható:

  1. növekedés
  2. virágzás
  3. syconium növekedése
  4. magképzés
  5. termésfal gyors kifejlődése
  6. biólógiai érés

Ezeket mindet nagyon nem fogom most részletezni, mert a kiskerti fügeimádót nagyrészt csak untatná szerintem a száraz szakzsargon, ezért csak pár mondatban futok át rajta, majd a lényeges 4-6 szakaszt próbálom jobban bemutatni, hiszen az a fügeérés legfőbb két szakasza. Akit részletesebben is érdekel a füge biológiája, az próbálja meg beszerezni Jeszenszky Áprád "A füge" című könyvét (nem lesz egyszerű küldetés), amelyben igen részletesen ír ezekről a dolgokról. Egyébként szerintem a füge iránt érdeklődők számára alapmű. :)

1-2.) A növekedés és virágzás:

Ez a szakasz a terműrügyből megjelenő aprócska fügekezdemény megjelenésével kezdődök, amelynek még általában a serlegnyílása kissé nyitott. Ez a kis kezdemény szépen lassan növekedésnek indul, és mikor eléri a babszemtől a kisdióig tartó méretet (fajtafüggő), megkezdődik a virágzása. Na itt ne képzeljünk hatalmas színes szirmokkal pompázó virágokat, mert a füge befelé virágzik, tehát mi csak egy kis "bogyót" látunk a növényen, amikor az valójában virágzik. :) Jelen cikkben csak az adriai típusú fügét tárgyalom, így nem megyek bele a beporzásba, darazsakba és a kaprifügékbe. Az adriai típus beporzás nélkül érlel gyümölcsöt, de a virágzási fázisa azért megvan neki is. Ez a két szakasz nagyjából 15-20 napig tart, melyből a virágzás időtartama 7-12 nap adriai típusok esetén (amennyiben lenne megtermékenyítés, úgy a virágzás ideje kevesebb lenne).

A virágzás témaköréhez még annyit tennék hozzá, hogy ennek a szakasznak a természetes része a terméshullás. Mint más termő növénynél, a fügénél is működik az a folyamat, hogy a nem megtermékenyített termések lehullanak (emiatt nem érnek be nálunk a beporzást igénylő füge fajták termései). Az adriai típusú fügék beporzás nélkül is (úgy nevezetett partenokarpikus módon) érlelnek fügét, így ezek a fajták nem hullajtják el minden termésüket, de azért előfordul egy bizonyos százlékú terméshullás. Persze ott vannak a San Pedro tipusú fügék is, amelyek első termése partenokapikus módon beporzás nélkül beérik, míg a második termése beporzás hiányában 100%-ban lehullik. Ezen fügék első termésére a továbbiakban ugyanaz igaz, mint az adriai típusúakéra.

Ezt a terméshullást fokozza a szárazság és a megfázás. Nálunk a szárazság erre az időszakra annyira nem jellemző, hiszen a tavaszaink elég csapadékosak, azonban a megfázás komoly probléma lehet nálunk, hiszen éghajlatunkon gyakoriak a tavaszi fagyok.

3-4.) Syconium növekedése és a magképzés:

Most érkeztünk el a lényeghez. A virágzási szakasz lezárultával a kis fügénk elkezd növekedni, míg el nem éri teljes méretének harmadát-felét fajtától függően, majd a növekedésben megáll, és látszólag semmit sem csinál nagyon sokáig. Na ez a hosszú ideig tartó látszólagos semmittevés a magképzés ideje. Ilyenkor fejlődnek ki odabent a kis termések (hiszen a füge nem egy termés, hanem egy serlegbe zárt termésfürt tulajdonképpen): a sok kis kocsány, lepel és magház akár az ötszörösére is megnyúlnak, miközben meg is vastagszik. A termések kezdeti térfogatuknak a 125-szörösére gyarapodnak. Ennek köszönhető, hogy a kezdetben üreges fügéből az üreg szép lassan eltűnik, mivel azt kitöltik maguk a növekedő termések, melyek összeségét fogjuk a későbbiekben velőnek nevezni.

Ez a fejlődési szakasz a leginkább tápanyagigényes. A kellő mértékű és helyes trágyázással megalapozhatjuk ennek a szakasznak a sikerét (természetesen a trágyázás nem kötelező, a mediterráneumban is rengeteg füge érlel gyümölcsöt mesterséges tápanyagutánpótlás nélkül is, de a gyümölcsök mennyiségét és minőségét nagyban befolyásolhatjuk ezzel). Mivel ez a szakasz igényli a legtöbb erőforrást, így ez a leghosszabb. Akár a hatvan napot is meghaladhatja, ami szintén fajtafüggő, ezért a termesztésben ennek a szakasznak a lerövidítésére törekszenek a legtöbbször mindenféle trükkökkel, de ez majd egy másik poszt témája lesz. Ezen szakaszok végére a füge belseje (a hús és a velő is) már elkezd halványan színeződni.

5-6.) A termésfal gyors kifejlődése és a biológiai érés:

Ebben a két szakaszban a fügegyümölcs gyors érésnek és egy utolsó növekedésnek indul. A füge húsa megvastagszik, a velő megpuhul és rohamosan megcukrosodik, míg végül egészen megkocsonyásodik. A cukor/víz aránya fajtára jellemző tulajdonság. Általánosan elmondható, hogy minél cukrosabb és szárazabb egy füge velője, annál hajlamosabb az aszalódásra, míg minél lédúsabb és kevesebb benne a cukor, annál inkább cefrésedésre hajlamos, ha időn túl a helyén hagyjuk. Egyébként ebben a fázisban éri el a füge gyümölcse a végleges méretét, miközben az apró magocskák (ha történt beporzás) beérnek. Amennyiben nem történt beporzás, csak a magok csonthéja fejlődik ki, azokban azonban termőképes mag nem képződik (ezen oknál fogva sem szaporítható magról a hazai fügék túlnyomó többsége).

Az érési folyamat során az éretlen fügére jellemző tejnedv szép lassan teljesen eltűnik a fügegyümölcsből. A szára, amellyel az ághoz kacsolódik megpuhul, így a fűge meereszkedik. Az éretlen fügére jellemző – az ághoz képes – merőleges állása az érés folyamán egyre inkább megszűnik, mígnem a teljesen érett füge gyümölcse már majdhogynem teljesen függőleges állásúvá válik. Az érés folyamán a füge bőre is felveszi a fajtájára jellemző színt. A sárga fajtákon az érés utolsó napjaiban barnás foltok jelenhetnek meg, amelyek nem a romlás jelei, hanem egyszerű cukorfoltok (akárcsak a banán héján a barna pöttyök). Ezek a cukorfoltok a zöld bőrű fügékre is jellemzőek, de kevésbbé mint sárga társaikra, míg a többi színűn pedig már alig észrevehetőek. Bízonyos fajták bőre ilyenkor hajlamos a repedésre is.

A teljesen érett füge tehát – mint azt korábbi cikkemben is leírtam már – puha, szottyadt és ráncos, az ágról leválasztva pedig a szárán tejnedv már nem folyik. Belseje lédús, cukros, ürege pedig már nincsen, mert azt teljesen kitöltötte a velő. Ez az utolsó szakasz 7-12 napig tart fajtától, illetve időjárástól függően, és ebben a szakaszban kell a legjobban védeni a fügét a hangyáktól, darazsaktól, madaraktól, valamint az éhes szomszédoktól, járókelőktől, ha túl közel ültettük volna a kerítéshez. :)

Azt még így az érés témakör végére fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha úgy gondoljuk, hogy a füge már nem bíiztos, hogy beérik a fán, akkor sem érdemes féléretten leszedni, mert...

A füge nem utóérő gyümölcs.

Ha leszedted, hiába teszed tálkába az ablakba, nem fog beérni. Hiába modja a szomszéd néni, hogy de, neki beérett az ablakban, mert nem. Ha csak a nénike nem egy csodatévő jótündér. De erre ugye kevés az esély. Sokszor azért hiszik, hogy az ablakban beérik, mert a tárolás során veszít a nedvességtartalmából, és így a cukor-víz arány a gyümölcsben elbillen a cukor javára. De nem édesebb lett a füge, csak szárazabb. A gyümölcsök etiléngázt termelnek, és ez a gáz érleli be a gyümölcsöt. Vannak olyan gyümölcs gajták, amelyek utóérők, és a betakarítást követően is termelik még az etilén gázt. A füge nem ilyen. A füge amint leszedtük, máris leállt benne az érési folyamat. Higgyünk a szakembereknek, akik mind egyöntetűen azt mondják – a szomszéd nénivel ellentétben –, hogy a füge nem utóérő. Ha már csak egy-két nap hiányzott volna a teljes puhuláshoz, akkor ha belerakjuk egy zacskóba, és érett banánt teszünk mellé, talán beérik egy-két nap alatt.

Esélyesebb azonban, hogy előbb kezd penészedni, mint beérne lévén, hogy a füge nem tárolható valami túl jól. Ha meg már a megromlást kockáztatjuk, akkor inkább hagyjuk a fán, hátha rosszul mértük fel a helyzetet, és mégis beérik. :)

Végső összegzés:

Elmondhatjuk tehát, ha számoltuk a fentebb leírt szakaszok hosszát, hogy a fügének onnantól, hogy a kis fügécske megjelent, hozzávetőleg 90-120 napnyi fejlődésre van szüksége ahhoz, hogy a végére beérjen. Ez az idő függ több tényezőtől is, mint például az időjárás, a fajta sajátosságai, beporzás megléte, de általánosságban 100 nappal lehet számolni. Tehát érdemes figyelgetni a fügebokrainkat, fügefáinkat, hogy mikor jelenik meg rajta a kis fügekezdemény. A július elejéig megjelent kis fügék érése október közepéig még jó eséllyel megtörténik, ezen túl már azonban az idő nem elég meleg és a napsütéses órák száma sem feltétlenül elegendő az éréshez. Ettől még nem lehetetlen, tavaly például október végén szedtem le az utolsó érett fügét. A többi éretlen füge az igazi hideg beálltával lehullik.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu