Fügés ember

Ha azt mondom, így szeptember derekán, hogy naponta ötször-hatszor merül fel a kérdés: vajon beérik-e még idén a fügém, akkor nem is mondtam sokat, hiszen szinte folyamatosan téma a füge érése, Rengetegen aggódnak ilyenkor a fügéjük miatt, pedig még nem is vagyunk olyan közel a szezon végéhez, hiszen kellően jó idő esetén akár még október végén is érhet a füge (Ficus Carica) hazánkban.

Persze ez sokat függ az adott terület mikroklímájától és a füge fajtájától is, de azért ilyenkor annyira nagyon még nem kell aggódnunk, hiszen a hazai fügeérés másodtermésének most van éppen ideje. Ahhoz azonban hogy eltudjuk dönteni, beérik-e még idén a zöld füge a fügebokron vagy fügefán, először tegyünk egy kis kitérőt, és ismerjük meg a füge gyümölcs növekedésének és érésének folyamatát.

A füge növekedése és érése hat szakaszra bontható:

• növekedés
• virágzás
• syconium növekedése
• magképzés
• termésfal gyors kifejlődése
• biólógiai érés

Ezeket mindet nagyon nem fogom most részletezni, mert a kiskerti fügeimádót nagyrészt csak untatná szerintem a száraz szakzsargon, ezért csak pár mondatban futok át rajta, majd a lényeges 4-6 szakaszt próbálom jobban bemutatni, hiszen az a fügeérés legfőbb két szakasza. Akit részletesebben is érdekel a füge biológiája, az próbálja meg beszerezni Jeszenszky Áprád "A füge" című könyvét (nem lesz egyszerű küldetés), amelyben igen részletesen ír ezekről a dolgokról. Egyébként szerintem a füge iránt érdeklődők számára alapmű. 😊

1-2.) A növekedés és virágzás:

Ez a szakasz a terműrügyből megjelenő aprócska fügekezdemény megjelenésével kezdődök, amelynek még általában a serlegnyílása kissé nyitott. Ez a kis kezdemény szépen lassan növekedésnek indul, és mikor eléri a babszemtől a kisdióig tartó méretet (fajtafüggő), megkezdődik a virágzása. Na itt ne képzeljünk hatalmas színes szirmokkal pompázó virágokat, mert a füge befelé virágzik, tehát mi csak egy kis "bogyót" látunk a növényen, amikor az valójában virágzik. 😊 Jelen cikkben csak az adriai típusú fügét tárgyalom, így nem megyek bele a beporzásba, darazsakba és a kaprifügékbe. Az adriai típus beporzás nélkül érlel gyümölcsöt, de a virágzási fázisa azért megvan neki is. Ez a két szakasz nagyjából 15-20 napig tart, melyből a virágzás időtartama 7-12 nap adriai típusok esetén (amennyiben lenne megtermékenyítés, úgy a virágzás ideje kevesebb lenne).

A virágzás témaköréhez még annyit tennék hozzá, hogy ennek a szakasznak a természetes része a terméshullás. Mint más termő növénynél, a fügénél is működik az a folyamat, hogy a nem megtermékenyített termések lehullanak (emiatt nem érnek be nálunk a beporzást igénylő füge fajták termései). Az adriai típusú fügék beporzás nélkül is (úgy nevezetett partenokarpikus módon) érlelnek fügét, így ezek a fajták nem hullajtják el minden termésüket, de azért előfordul egy bizonyos százlékú terméshullás. Persze ott vannak a San Pedro tipusú fügék is, amelyek első termése partenokapikus módon beporzás nélkül beérik, míg a második termése beporzás hiányában 100%-ban lehullik. Ezen fügék első termésére a továbbiakban ugyanaz igaz, mint az adriai típusúakéra.

Ezt a terméshullást fokozza a szárazság és a megfázás. Nálunk a szárazság erre az időszakra annyira nem jellemző, hiszen a tavaszaink elég csapadékosak, azonban a megfázás komoly probléma lehet nálunk, hiszen éghajlatunkon gyakoriak a tavaszi fagyok.

3-4.) Syconium növekedése és a magképzés:

Most érkeztünk el a lényeghez. A virágzási szakasz lezárultával a kis fügénk elkezd növekedni, míg el nem éri teljes méretének harmadát-felét fajtától függően, majd a növekedésben megáll, és látszólag semmit sem csinál nagyon sokáig. Na ez a hosszú ideig tartó látszólagos semmittevés a magképzés ideje. Ilyenkor fejlődnek ki odabent a kis termések (hiszen a füge nem egy termés, hanem egy serlegbe zárt termésfürt tulajdonképpen): a sok kis kocsány, lepel és magház akár az ötszörösére is megnyúlnak, miközben meg is vastagszik. A termések kezdeti térfogatuknak a 125-szörösére gyarapodnak. Ennek köszönhető, hogy a kezdetben üreges fügéből az üreg szép lassan eltűnik, mivel azt kitöltik maguk a növekedő termések, melyek összességét fogjuk a későbbiekben velőnek nevezni.

Ez a fejlődési szakasz a leginkább tápanyagigényes. A kellő mértékű és helyes trágyázással megalapozhatjuk ennek a szakasznak a sikerét (természetesen a trágyázás nem kötelező, a mediterráneumban is rengeteg füge érlel gyümölcsöt mesterséges tápanyagutánpótlás nélkül is, de a gyümölcsök mennyiségét és minőségét nagyban befolyásolhatjuk ezzel). Mivel ez a szakasz igényli a legtöbb erőforrást, így ez a leghosszabb. Akár a hatvan napot is meghaladhatja, ami szintén fajtafüggő, ezért a termesztésben ennek a szakasznak a lerövidítésére törekszenek a legtöbbször mindenféle trükkökkel, de ez majd egy másik poszt témája lesz. Ezen szakaszok végére a füge belseje (a hús és a velő is) már elkezd halványan színeződni.

5-6.) A termésfal gyors kifejlődése és a biológiai érés:

Ebben a két szakaszban a fügegyümölcs gyors érésnek és egy utolsó növekedésnek indul. A füge húsa megvastagszik, a velő megpuhul és rohamosan megcukrosodik, míg végül egészen megkocsonyásodik. A cukor/víz aránya fajtára jellemző tulajdonság. Általánosan elmondható, hogy minél cukrosabb és szárazabb egy füge velője, annál hajlamosabb az aszalódásra, míg minél lédúsabb és kevesebb benne a cukor, annál inkább cefrésedésre hajlamos, ha időn túl a helyén hagyjuk. Egyébként ebben a fázisban éri el a füge gyümölcse a végleges méretét, miközben az apró magocskák (ha történt beporzás) beérnek. Amennyiben nem történt beporzás, csak a magok csonthéja fejlődik ki, azokban azonban termőképes mag nem képződik (ezen oknál fogva sem szaporítható magról a hazai fügék túlnyomó többsége).

Az érési folyamat során az éretlen fügére jellemző tejnedv szép lassan teljesen eltűnik a fügegyümölcsből. A szára, amellyel az ághoz kapcsolódik megpuhul, így a fűge megereszkedik. Az éretlen fügére jellemző – az ághoz képes – merőleges állása az érés folyamán egyre inkább megszűnik, mígnem a teljesen érett füge gyümölcse már majdhogynem teljesen függőleges állásúvá válik. Az érés folyamán a füge bőre is felveszi a fajtájára jellemző színt. A sárga fajtákon az érés utolsó napjaiban barnás foltok jelenhetnek meg, amelyek nem a romlás jelei, hanem egyszerű cukorfoltok (akárcsak a banán héján a barna pöttyök). Ezek a cukorfoltok a zöld bőrű fügékre is jellemzők, de kevésbé mint sárga társaikra, míg a többi színűn pedig már alig észrevehetők. Bizonyos fajták bőre ilyenkor hajlamos a repedésre is.

A teljesen érett füge tehát – mint azt korábbi cikkemben is leírtam már – puha, szottyadt és ráncos, az ágról leválasztva pedig a szárán tejnedv már nem folyik. Belseje lédús, cukros, ürege pedig már nincsen, mert azt teljesen kitöltötte a velő. Ez az utolsó szakasz 7-12 napig tart fajtától, illetve időjárástól függően, és ebben a szakaszban kell a legjobban védeni a fügét a hangyáktól, darazsaktól, madaraktól, valamint az éhes szomszédoktól, járókelőktől, ha túl közel ültettük volna a kerítéshez. 😀

Azt még így az érés témakör végére fontosnak tartom megjegyezni, hogy ha úgy gondoljuk, hogy a füge már nem biztos, hogy beérik a fán, akkor sem érdemes féléretten leszedni, mert...

A füge nem utóérő gyümölcs.

Ha leszedted, hiába teszed tálkába az ablakba, nem fog beérni. Hiába modja a szomszéd néni, hogy de, neki beérett az ablakban, mert nem. Ha csak a nénike nem egy csodatévő jótündér. De erre ugye kevés az esély. Sokszor azért hiszik, hogy az ablakban beérik, mert a tárolás során veszít a nedvességtartalmából, és így a cukor-víz arány a gyümölcsben elbillen a cukor javára. De nem édesebb lett a füge, csak szárazabb. A gyümölcsök etiléngázt termelnek, és ez a gáz érleli be a gyümölcsöt. Vannak olyan gyümölcs fajták, amelyek utóérők, és a betakarítást követően is termelik még az etilén gázt. A füge nem ilyen. A füge amint leszedtük, máris leállt benne az érési folyamat. Higgyünk a szakembereknek, akik mind egyöntetűen azt mondják – a szomszéd nénivel ellentétben –, hogy a füge nem utóérő. Ha már csak egy-két nap hiányzott volna a teljes puhuláshoz, akkor ha belerakjuk egy zacskóba, és érett banánt teszünk mellé, talán beérik egy-két nap alatt.

Esélyesebb azonban, hogy előbb kezd penészedni, mint beérne lévén, hogy a füge nem tárolható valami túl jól. Ha meg már a megromlást kockáztatjuk, akkor inkább hagyjuk a fán, hátha rosszul mértük fel a helyzetet, és mégis beérik. 😊

Végső összegzés:

Elmondhatjuk tehát, ha számoltuk a fentebb leírt szakaszok hosszát, hogy a fügének onnantól, hogy a kis fügécske megjelent, hozzávetőleg 90-120 napnyi fejlődésre van szüksége ahhoz, hogy a végére beérjen. Ez az idő függ több tényezőtől is, mint például az időjárás, a fajta sajátosságai, beporzás megléte, de általánosságban 100 nappal lehet számolni. Tehát érdemes figyelgetni a fügebokrainkat, fügefáinkat, hogy mikor jelenik meg rajta a kis fügekezdemény. A július elejéig megjelent kis fügék érése október közepéig még jó eséllyel megtörténik, ezen túl már azonban az idő nem elég meleg és a napsütéses órák száma sem feltétlenül elegendő az éréshez. Ettől még nem lehetetlen, tavaly például október végén szedtem le az utolsó érett fügét. A többi éretlen füge az igazi hideg beálltával lehullik.