Fügés ember

A Köröshegyi apró lila fügét (Ficus carica) annyira akartam, hogy rövid időn belül háromszor is megvettem. 😁 Egyszer egy dugványt vettem, ami sajnos minden törődés ellenére sem volt hajlandó gyökeret ereszteni, majd vettem egy kicsike légbujtást róla, ami meg nem maradt meg. Végül harmadjára is fizettem érte, és az már nem csak megmaradt, de extrán meg is hálálta a kitartásomat. Most joggal kérdezhetnétek, hogy mi ennyire nagy szám ebben a fügében, hogy ennyi pénzt, időt és energiát öltem a beszerzésébe, megtartásába. Ha csak önmagában a terméseit nézem, akkor valójában semmi extra nincsen benne. Jobb azért az átlag mézfügéknél, de azért nem a top 10. Ami igazán különlegessé teszi számomra, az az, hogy nagyon bőven termő, könnyen bokrosodó fajta, ami lassan növekszik, és kis méretű, kompakt bokrot nevel, azaz törpe növésű . Ez pedig azt jelenti, hogy alkalmassá teszi kis méretű kertekben való ültetésre, vagy dézsában nevelt fügének . De hogy magáról a Kőröshegyi apró lila füg

Többször tettem már közzé tematikus listát fügefajtákról, mint mondjuk a dézsás nevelésre alkalmas fügék , vagy az aszalásra, szárításra alkalmas fügék . Ez a mostani is egy tematikus gyűjtemény lesz, amelyben a cukor fügéket vagy más néven a mézfügéket fogom egy csokorba gyűjteni. Azért tartom fontosnak ezt, mert egyrészt nagyon sokan vannak, akik rajonganak a mézfügékért, és leginkább ezek az alkalmasak lekvárfőzésre , borkészítésre vagy pálinkafőzésre, így tehát nem csoda, hogy nagy a népszerűségük. Másrészt pedig a mézfügék alkotják a legnagyobb csoportot a fügék között. De először tisztázzuk, hogy mit is jelent az, hogy cukorfüge, vagy mézfüge? A cukorfüge vagy mézfüge (a két elnevezés nagyjából ugyanazt jelenti, a továbbiakban már csak mézfügeként hivatkozok rájuk) egy gyűjtőnév, amellyel azokat a fügéket szokás illetni, amelyeknek nagyon magas a cukortartama, emiatt rendkívül édesek. Egy jobb fajta mézfüge annyira édes, hogy 30-40 dkg elfogyasztása után azt érzi az ember,

A Della Madonna (Ficus carica) füge egy olasz fajta és Bresciában találtak rá, de nekem egy horvát kertészetből sikerült beszereznem, akik viszont azt állítják, hogy ez a fajta az Isztriai-félsziget őshonos fajtája (nem tisztem igazságot tenni) . 😀Sajnos a fajtáról túl sok információt nem találtam az interneten, így előfordulhat akár az is, hogy nem egy önálló fajta, csak valamilyen átnevezett füge. Így vagy úgy, de a fótója alapján nagyon guszta fügének tűnt, így gondoltam, teszek vele egy próbát... És nem csalódtam, mert a Della Madonna egy remekbe szabott füge. Szép nagy (átlagosan 50-80 grammos) , sárga fügéket terem, amelyek kissé hosszúkás alakúak. Bőre teljes érésben inkább sárga, de kevésbé napos helyen zöldes is maradhat. Bőrén a sárga fügékre jellemző barna cukorfoltok jelenhetnek meg teljes érésben, ami nem a romlás jele, szóval nem kell megijedni tőle. Pépje málnavörös vagy eperpiros, és rendkívül édes és lédús és zamatos, amolyan tipikus mézfüge egy kis gyümölcsös íz

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent, nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország) . Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták. A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környezet

A most bemutatásra kerülő Egerszegi sárga füge (Ficus carica) , az egyike azon két fügefajtának, amelyik szerepel a magyar fajtajegyzékben. Egy nagyon megbízhatóan termő, sokak által kedvelt sárga óriásfügéről van szó, amelynek nagyon kellemes íze van. De mit is érdemes tudni erről a fajtáról? Az Egerszegi sárga füge erős növekedési eréjű fajta, amely szép, elterülő lombkoronát nevel. Fügéit két terméshullámban is beérleli fügedarázs jelenléte nélkül, tehát adriai (partenokarp) típus . Sárga bőrű fügéi nagyok, akár a 100 grammot is meghaladó tömegűek, amelyeknek pépje jellemzően halványpiros vagy borostyán színű. A termések formája kissé lapított, serlegnyílása enyhén nyitott, ezért figyelni kell, nehogy megtámadják a hangyák vagy a darazsak . Sárga színe miatt azonban a madarakat annyira nem érdekli. Ízét tekintve az egerszegi sárga füge egy nagyon finom, zamatos füge, amely mindezek ellenére leginkább a mézfüge kategóriába sorolható. Figyelni kell rá, mert ennek a fajtának n

A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann 1824) a rovarok osztályán (Insecta) belül a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, a légyalkatúak, vagy rövidcsápúak alrendjéhez (Brachycera) és a fúrólegyek családjához (Tephritidae) tartozik. Hazánkban szokás narancslégynek vagy mediterrán gyümölcslégynek is nevezni. Az alábbi cikk Dr. Bodor János szakcikke, amely saját kutatómunkáján alapul, és eredetileg az Agrofórum honlapján jelent meg. A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival, de tartósan megtelepedni mindmáig nem tudott. 2010 decemberében először egy budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya. A légy után kutatva aztán több gyümölcsüzletben is megtalálták a kifejlett lárváit a Spanyolországból származó mandarinokban. Ezt követően többször is megjelent hazánkban néhány példánya, és ha tovább melegszik az éghajlatunk, akkor hamarosan akár az is előfor