Ceratitis capitata , gyümölcslégy , kártevő , kukacos füge , növényvédelem ,

Földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata) a fügén

A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann 1824) a rovarok osztályán (Insecta) belül a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, a légyalkatúak, vagy rövidcsápúak alrendjéhez (Brachycera) és a fúrólegyek családjához (Tephritidae) tartozik. Hazánkban szokás narancslégynek vagy mediterrán gyümölcslégynek is nevezni. Az alábbi cikk Dr. Bodor János szakcikke, amely saját kutatómunkáján alapul, és eredetileg az Agrofórum honlapján jelent meg.

A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival, de tartósan megtelepedni mindmáig nem tudott. 2010 decemberében először egy budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya. A légy után kutatva aztán több gyümölcsüzletben is megtalálták a kifejlett lárváit a Spanyolországból származó mandarinokban. Ezt követően többször is megjelent hazánkban néhány példánya, és ha tovább melegszik az éghajlatunk, akkor hamarosan akár az is előfordulhat, hogy alkalmassá teszik a hazai viszonyok a tartós megtelepedését.

Elterjedése

A földközi-tengeri gyümölcslégy minden földrészre betelepedett, ahol számára elég meleg az éghajlat. Afrikából, a Szaharától délre a vélt őshazájából kiindulva a Földközi-tenger mentén gyorsan meghonosodott a déligyümölcs-ültetvényekben. E veszedelmes gyümölcskártevő már a hatvanas években a szakszerű és szigorú ellenőrzések ellenére ismételten átlépte határainkat a fertőzött narancsszállítmányokkal, sőt a Buda vidéki őszibarackosokban meg is telepedett. A gondos védekezésekkel akkor sikerült a meghonosodását megakadályozni. A szomszédos Ausztriában azonban megtelepedett és úgy tűnt, hogy egy hidegtűrő változata alakult ki, így tehát hazánkban is bármikor ismét megjelenhet.

Tápnövény és kártétel

Soktápnövényű kártevő, a citrusféléken túl megtámadhatja például a gránátalmát, kajszit, őszibarackot, almát, körtét, szilvát, szőlőt, cseresznyét, szamócát, málnát, szedret és persze a fügét is. A zöldségfélék közül pedig a paradicsomot, paprikát, tojásgyümölcsöt részesíti előnyben, de felbukkanhat akár a télálló medvetalp kaktuszok (Opuntia) terméseiben is. A vastagabb héjú és a csersavtartalmú termések mérsékeltebben fertőződnek. A lédús gyümölcsöket alaposan összefurkálják és a peterakási, valamint a kifurakodási helyeken nyitott kaput találnak a gombás és baktériumos fertőzések, azok fejezik be a látványos pusztítást. A szigorú karantén intézkedések ellenére, a felgyorsult világkereskedelem folytán semmi sem szab határt a légy terjedésének, így a közeli országokban Ausztria mellett, már Szlovéniában, Horvátországban, Szerbiában és Albániában is megtelepedett.

A déligyümölcsökkel behurcolt kártevő sokáig veszélyes lehet, mert hűvös körülmények között a fejlődése nagyon lelassul, a bábok sokáig elfekszenek. A legyek is, ha már táplálkozni tudtak, átvészelik a hidegebb időszakokat akár hónapokig is. Ugyanígy kivárják a tojásrakásra alkalmas gyümölcsök megjelenését, noha ez kevésbé korlátozza a szaporodásukat, mert 260 körüli a megfigyelt tápnövényeik száma. Ezek nem mindegyike kedvelt számukra, de ha s szükség úgy hozza, akkor nem annyira válogatósak. Meleg éghajlatú országokban évente tucatnyi nemzedéke fejlődhet, nálunk három hónap kedvező idővel számolva legfeljebb két nemzedéke lehetséges.

Földközi-tengeri gyümölcslégy bemutatása

A 4-5 milliméteres légy teste aranysárga, a torán fekete foltokkal, a potrohszelvényein fehér szalagokkal. A nőstények potroha rövid tojócsőben végződik, azzal 1,2 mm mélyre tudják a gyümölcsbe mélyeszteni a tojásaikat. A hímek jellegzetessége, hogy az egyik arci sörtéjük a csúcsán lapátszerűen kiszélesedik. A legyek V-alakban kiterjesztett, átlátszó szárnyait sötét szegélyű, narancsszínű foltok díszítik. A nagy kék szemeiket vörös foltok tarkítják. A 7-9 mm-es, orsó alakú, a csúcsokon kihegyesedő tojások fehérek. A kifejlett nyüvek 7-9 mm-esek, fehérek, a hegyes feji részükön áttűnik a növényi sejtek felszakítására szolgáló jellegzetes garathorog. A lapos potrohvégükön lévő bibircsek és a légzőnyílások alakja megkülönböztető faji bélyeg.

A harmadik fokozatú lárvák kifurakodnak a gyümölcsből, a talajra vetik magukat. Kifli alakban begörbítve, majd kiegyenesítve a testüket arasznyi távolságra képesek ugrani. A 4 mm hosszú, 2 mm széles, sárgásbarna tonnabábok a talajban alakulnak ki. A nyár tetőpontján a teljes kifejlődéshez a tojástól a legyek rajzásáig három-négy hét szükséges. A nőstény legyek többórás napsütésben, 16 °C fölötti hőmérsékleten alkalmanként 1-10 tojást raknak le 1 mm mélyen a kiválasztott éretlen, vagy csak zsendülő gyümölcsökbe.

Peterakás céljából az érésközeli állapotban lévő gyümölcsöket keresik, a teljesen érett gyümölcsök nem alkalmasak, ugyanis a bőséges nedvükbe a tojások, illetve a fiatal lárvák is belefulladnak. Az érett terméseken a penészgombák is megtelepednek, elpusztítva a nyüveket. A nőstények naponta átlagosan 22 tojást raknak le. Életük során hat-nyolcszázat. Ugyanarra a helyre több nőstény petézhet, így 75 tojás is lehet egy csomóban.

Meleg időben a lárvák néhány nap múlva kikelnek a tojásokból. Hidegben a kelés jelentősen elhúzódik. A kelő 1 mm-es lárvák közös járatban maradnak sokáig, de az idősebbek sem távolodnak el messze egymástól. Két vedlés után a teljesen kifejlettek naplemente után kirágják magukat a gyümölcsből és a talajba furakodva bábozódnak. A lárva fejlődése 25-26 °C-on csak 6-10 napot igényel, de 20-21 °C-on már 19 napig tart. A bábokból meleg napokon, kora reggel kelnek ki a legyek csoportosan.

Hűvös időben elhúzódik a rajzásuk. Nem repülnek messzire (legfeljebb 20-50 méterre), de szeles időben nagy távolságokra is elsodródhatnak. Rövidesen táplálékot kell találniuk (nektárt, érett gyümölcsök levét, mézharmatot), különben nem tudnak szaporodni, sőt néhány nap múlva elpusztulnak. Négy nap táplálkozás után, mindkét ivarú legyek nemi érdeklődése megélénkül, napos időben, 24-25 °C-on, napnyugtáig párosodnak. Párzás után rövidesen kezdődig a tojások lerakása. Kellő táplálkozási lehetőség esetén a legyek akár két hónapig is folyamatosan szaporodnak. Szabályozott környezetben fél évig is életben tarthatók.

Védekezés

Mivel a Földközi-tengeri gyümölcslégy érési időben károsít, így a kémiai védekezés nem jöhet szóba. A kifejlett egyedek ellen illatcsapdákkal tudunk védekezni, de azokkal csak gyéríteni tudjuk az állományt. A talafertőtlenítés megoldást jelenthet, de sajnos az a hasznos talajéletet is gyéríti, pusztítja, így az sem feltétlenül a legjobb megoldás.

Forrás: agroforum.hu
Fotók: www.insectimages.org

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

Népszerű cikkek

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudj...

Pöttyös lámpahordó-kabóca (Lycorma delicatula) – hogyan védekezzünk ellene?

A Lycorma delicatula, vagy ahogy idehaza hivatkoznak rá, a pöttyös lámpahordó-kabóca egy renkívül nagy károkat okozó kabócafaj. Az állatcsoport a fura nevét annak köszönheti, hogy „magasan hordja az orrát”, erről régen úgy hitték, éjszaka képes fényt kibocsátani – ez ugyan nem így van, de a név rajtuk ragadt. Mivel a hazai cikkek, amelyek erről a kártevőről szólnak, eléggé felületesek, elnagyoltak és adatszegények, gondoltam, írok egy cikket, melyben a lehető legtöbb – a tudomány jelen állása szerint elérhető – információt közlöm róla. Azt mindenképp le kell szögezzem a pánikhangulat kialakulásának elkerülése érdekében, hogy ezt a kártevőt a cikkem megjelenéséig sem hazánkból, sem más európai országból nem jelentették. Csak azért írok róla, mert egyes terjedését vizsgáló kutatások előrejelzései alapján bármikor megjelenhet Európában is. A legfeljebb 25 mm hosszú Lycorma delicatula ázsiai eredetű (Kínában, Indiában és Vietnamban őshonos) . A 2000-es évek közepe táján jelen...

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai Afrikai fügelégy állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana Fig endosepsis fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelégy fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus ujjas óriás unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak Zaprionus indianus

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020- fugesember.hu