Fügés ember

Tavasszal sokszor kerül szóba, hogy mikor lehet kivinni a fügéket a szabadba, és ilyenkor mindig felhívom a figyelmet arra, hogy a lakásban telelt, kihajtott fügékkel ilyenkor rendkívül óvatosan kell bánni, mert a benti környezet teljesen más, mint a kinti. Más páratartalom, más hőmérséklet, más fényviszonyok, más UV sugárzás, és ami nagyon fontos a növények keringése szempontjából: a nappali és éjszakai hőmérsékletkülönbség. Lakásban nappal és éjjel nagyjából egyforma a hőmérséklet, míg odakint a nappali csúcs és a hajnali minimum között akár 20 Celsius fokos különbség is lehet. Ehhez szoktatni kell a növényeket, így a fügét is. De jelen posztomnak most nem ez a fő témája, hanem az, hogy... Mit keres a füge a lakásban télen? Amikor ugyanis arról írok/beszélek, hogy a lakásban telelt fügét mikor és hogyan kell kivinni a szabadba, folyton előkerül a kérdés, hogy de a mi fenének van a füge télen a lakásba, mikor az nem is oda való, és amúgyis mindent is kibír kint is, és itt is -...

A füge napégése, azaz a fügefák UV általi perzselésének problémáját jobbára csak azok ismerik, akik nevelnek dézsás fügét , vagy teleltetnek át lakásban fügét , amit aztán tavasszal ki kell vinni a szabadba. A probléma akkor is fennálhat, ha olyan helyről veszünk fügét, ahol mesterséges fény, vagy nagyon kevés természetes fény mellett tartották hosszú időn keresztül. Jellemzően ilyenek a hipermarketek kertészeti részlegei, ahol nulla természetes fény mellett, mesterséges megvilágításban tartanak növényeket akár több hónapon át is. Ezeknek a növényeknek, köztük a fügéknek is (továbbiakban csak fügék) a friss hajtásai, levelei nem találkoztak UV sugárzással a növekedésük során, így nem is alkalmazkodtak ahhoz. Ezeket a fügéket nem lehet egyik percről a másikra hirtelen kirakni a szikrázó napsütésbe, mert hiába igényli a füge a napi nyolc-tíz óra közvetlen napfényt, ha nincs ehhez hozzászokva, bizony a nap sugarai akár egyetlen nap alatt is felperzselik a füge zöld részeit. A napégés jel...

A nappalok egyre melegebbek, és egyre többet süt a nap is. Az időjárásból ítélve nyugodtan állíthatjuk, hogy a tavasz már a spájzban van! 😁 Napkozben már szinte folyamatosan 10-12 Celsius felett jár a hőmérőben a higanyszál, ami azt jelenti, hogy hamarosan a szabadföldi fügék is elkezdenek ébredezni. Az én kertemben konkrétan megjelentek az első aprócska fügekezdemények már egy hete. Joggal merül hát fel a kérdés minden lelkes kertészben, hogy... Mikor vihetem ki a telelőből a konténeres fügéket a szabadba? A válasz igen rövid és tömör: akár már most! Bizony, jól olvastad. Bár hajnalonta még néha-néha visszatérnek a gyenge fagyok, de ezek már komolyabb károkat nem okoznak a félfás vesszőjű fügékben sem, azokban amelyek teljesen bekérgesedtek pedig semmilyet. Ezért eljött az idő, el lehet kezdeni kihordani a téliesített fügéket a pincékből, lépcsőházakból, vízóraaknákból, vagy ki hol tárolja. 😊 A fügék már készen állnak a hosszú tél után, hogy a napfény simogatása keltegesse ő...

Most, hogy a tavasz már kacérkodik velünk, és a napközbeni hőmérsékletek rendre meghaladják a +10-12 fokokat, a talajszint feletti teleltetőkben elkezdenek ébredezni téli álmukból a fügék. A közösségi platformokon naponta többször bukkannak fel az olyan kérdések, hogy kihajtott a füge a pincében/lépcsőházban, mit tegyek? Vagy hogy ez normális-e? Semmi ok a pánikra! Csak annyi történt, hogy a füge kialudta magát! A füge szenzorai folyamatosan érzékelik a környezet hőmérsékletét, és amint az tartósan, többször is +10 celsius fok fölé emelkedik, lassan beindul benne a nedvkeringés. A szeretett fügénk felébred téli álmából. Elkezdenek rajta duzzadni a rügyek, és szépen lassan megjelennek az első fügekezdemények, levelek. Ez egy teljesen normális folyamat, ennek így kell történnie. Az lenne a baj, ha nem így történne. 😊 Innentől viszont a füge nem bírja a fagyot, vannak igényei... Jó tudni azonban, hogy a fügének innentől kezdve vannak igényei. Amint lassan beindul a fügében a nedvkeringés...

Azt olvastam egy fügés szakmai oldalon, hogy a füge ( Ficus Carica)  egy olyan növény, amelyik nem feltétlenül igényli a téli mélynyugalmi állapotot. Azt írták, ha a környezeti feltételek adottak, akkor képes örökzöld lenni. Gondoltam, teszek egy kísérletet, hiszen rengeteg dugványt indítottam útjára ősszel. Gondoltam, ha már kigyökereznek, akkor hadd fejlődjenek a jó meleg lakásban tavaszig, hogy minél erősebbek legyenek a kiültetésre. Aztán gondoltam egy még merészebbet. Lombhullás után kaptam két darab Ronde de Bordeaux gyökérsarjat. Már csak leszáradt levelek voltak rajtuk. Fogtam, beültettem őket egy-egy méretüknek megfelelő cserépbe, és bevittem őket a házba... Alig telt el felettük pár jó kis szoba hőmérsékletű nap, máris duzzadni kezdtek a rügyek rajtuk, majd újabb néhány nap elteltével ki is pattantak. Annyira örültem, hogy csak na. Próbáltam, minél közelebb vinni őket az ablakhoz, de a párkányra nem fértek fel, mert ott a fiatal, kihajtott Pingo de Mel, Babits , és a lak...

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek. A füge ( Ficus Carica) magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulaj...