Fügés ember

A füge (Ficus Carica) egy nagyon könnyen és többféle módon is szaporítható növény. Ugyanakkor nem mindegy, hogy melyik szaporítási módot mikor alkalmazzuk. Vannak olyanok, amelyek vegetációs időszakban sikeresebbek, és vannak olyanok, amelyek nyugalmi időszakban sikeresebbek, ezért mindkét időszakban érdemes más-más szaporítási módot alkalmazni. Szintén más módszer ajánlott akkor, ha a szaporítani kívánt füge egy zárt helyen van, ahol bármikor hozzáférünk, és megint más abban az esetben, ha mondjuk közterületen van, ahol nem csak mi, hanem bárki más is bármikor hozzáférhet. És újfent más módszer szükségeltetik akkor, ha egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozottan férünk hozzá az adott fügebokorhoz. A különböző szaporítási módokba most nem mennék bele atomi részletességgel, hiszen ezekről már sokszor esett szó a blog hasábjain. A jelen cikk arra a kérdésre hivatott választ adni, hogy melyik módszert mikor érdemes választani.

A füge szaporításáról már nagyon sokszor esett szó a blogon, mert sokakat érdeklő téma. A vegetációs időszakban csak olyan szaporítási mód jöhet szóba, amikor a szaporított füge növényt már csak azután válasszuk le az anyanövényről, hogy kellő mennyiségű gyökeret fejlesztett az önálló élethez. Ezen módszerek pedig a porbujtás , a légbujtás , és gyökérsarjak felszedése. Én leginkább a  légbujtást  részesítem előnyben, de természetesen a másik kettőnek is megvan a létjogosultsága. De nem mindegy, mikor melyiket válasszuk. Miért nem a porbujtás a legjobb? A porbujtás lényege az, hogy lehajtunk egy ágat a bokor külső hajtásai közül, befedjük egy részét földdel, lerögzítjük, hogy úgy is maradjon, majd megvárjuk, amíg az ott gyökeret ereszt. Ezt követően leválasztjuk, és elültetjük önállóan. Ez így nagyon egyszerűnek hangzik, de ahhoz, hogy az a fügeág meggyökeresedjen a földdel befedett részen, az kell, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a környezetében a földet. Jelenleg törté...

A fügét több módon is szaporíthatjuk, és ezen szaporítási módokról külön-külön posztokban írtam már korábban, illetve még fogok is a jövőben. Ezt a posztot mintegy áttekintő, gyűjtőposztnak szánom, ahonnan az összes füge szaporítási módszer elérhető egy lapról, illetve rövid leírást találhatsz itt a különböző szaporítási módokról, és ha valamelyik megtetszik, akkor megmutatja, arról hol olvashatsz bővebben... A füge dugványozása A dugványozás tulajdonképpen nem más, mint egy növény lemásolása (klónozása) . A dugványozással az utód az alannyal teljesen megegyező genetikával rendelkezik, mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem a növény egy részét (a füge esetében szárrészt) nedves közegbe dugva arra ösztönözzük, hogy járulékos gyökereket képezzen. Röviden így foglalnám össze a dugványozás lényegi részét. Különböző növények különböző mértékű hajlamosságot mutatnak a járulékos gyökerek fejlesztésére. Szerencsénkre a füge rendkívül jól gyöke...

A ( Ficus Carica)   füge szaporításáról szóló cikksorozat előző két részében írtam a füge dugványozásáról és a füge vízben gyökereztetéséről . Mindkét módszer elsődlegesen a nyugalmi állapotban vágott dugványokhoz, ág darabokhoz használható. Azokkal azonban az a helyzet, hogy termőképes növény leghamarabb is két év múlva fejlődik belőlük általában. Ha valaki nem akar ennyi időt várni, és szeretne magának egy évet (vagy akár többet is)  megspórolni a növény neveléséből, annak ajánlom a légbújtást, vagy más néven a léggyökereztetést. Ez sem bonyolultabb, mint a dugványozás, sőt! Még egyszerűbb is talán. De mi is az a légbujtás? Az angol nyelvterületen ezt az air laying kifejezéssel illetik, és számtalan videó található a legnépszerűbb videómegosztón. Én most a saját módszeremet fogom bemutatni képekkel illusztrálva. A legygyökereztetés egyébként nem más, mint a növényi rész levegőben való gyökereztetése. Persze itt természetesen nem arról van szó, hogy csak levegő kell hozz, m...