bujtás , gyökereztetés , légbujtás , porbujtás , szaporítás ,

A füge szaporítása – porbujtás vagy légbujtás a hatékonyabb?

A füge szaporításáról már nagyon sokszor esett szó a blogon, mert sokakat érdeklő téma. A vegetációs időszakban csak olyan szaporítási mód jöhet szóba, amikor a szaporított füge növényt már csak azután válasszuk le az anyanövényről, hogy kellő mennyiségű gyökeret fejlesztett az önálló élethez.

Ezen módszerek pedig a porbujtás, a légbujtás, és gyökérsarjak felszedése. Én leginkább a légbujtást részesítem előnyben, de természetesen a másik kettőnek is megvan a létjogosultsága. De nem mindegy, mikor melyiket válasszuk.

Miért nem a porbujtás a legjobb?

A porbujtás lényege az, hogy lehajtunk egy ágat a bokor külső hajtásai közül, befedjük egy részét földdel, lerögzítjük, hogy úgy is maradjon, majd megvárjuk, amíg az ott gyökeret ereszt. Ezt követően leválasztjuk, és elültetjük önállóan. Ez így nagyon egyszerűnek hangzik, de ahhoz, hogy az a fügeág meggyökeresedjen a földdel befedett részen, az kell, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a környezetében a földet. Jelenleg történelmi léptékben is az egyik legaszályosabb nyarat éljük, ami azt jelenti, hogy jelentős munkaigénye van a porbujtásnak, ha azt szeretnénk, hogy sikeres legyen a projekt, hiszen napjában többször is meg kell látogatni a porbujtott részt, hogy megöntözzük.

Ha nem tartjuk folyamatosan nedvesen, akkor nem fog gyökeret ereszteni.

Márpedig a jelenlegi aszályos nyáron ez tényleg napi legalább három-négyszeri öntözést jelent a porbujtott részen, legalább egy-másfél hónapon keresztül (mert ha csak egyetlen napra is kiszárad a föld a porbujtott részen, az egész addigi munka kárba megy, mert leszáradnak az addig fejlődött gyökerek), míg kellően meggyökeresedik. És ha sikerült, akkor jön a következő kihívás: gyökérlabdával együtt felszedni, ami azt jelenti, hogy úgy kell felszedni, hogy a lehető legtöbb föld maradjon a gyökerek között, és a lehető legtöbb hajszálgyökér maradjon sértetlen. Aki szedett már fel növényt a kertben gyökerestül, az tudja, hogy ez nem is annyira egyszerű. 

Ha pedig a gyökerekről leszakadnak a hajszálgyökerek, akkor hiába minden, mert vegetációs időben az így ültetett növény könnyen kiszárad még azelőtt, hogy új hajszálgyökereket növesztene. A porbujtás módszerrel végzett gyökereztetésnél ezért inkább ősszel, a lombhullás után érdemes leválasztani az anyanövényről, mert úgy kisebb a sokk a fügének.

A képen látható vajmi kevés gyökérrel felszedett porbujtványt nyár legvégén szedtem fel, és ennél több gyökérrel sehogyan sem sikerült (szerencsére élni akart, és ültetést követően elkezdett új gyökereket növeszteni). Nem én bujtottam, egy séta alkalmával talált füge bokorról származik. Természetesen életben maradt, köszöni, jól van. De máig nem sikerült fejlődésben utolérnie a vele egy időben légbujtással szaporított, közel ugyanakkora méretű társát.

Jobb a légbujtás?

Nem mondom, hogy a légbujtás jobb. Azt mondom, hogy a légbujtás hatékonyabb, biztonságosabb, és ha jól csináljuk, akkor teljesen gondozásmentes, ami azt jelenti, hogy onnantól, hogy felhelyeztük a fügére, semmi dolgunk sincs vele, míg le nem választjuk.

légbujtás lényege ugyanis, hogy valamilyen edényt, vagy nylon zacskót helyezünk fel a füge egyik ágára, az edényt/zacskót az ághoz rögzítjük szorosan, majd az ág körül feltöltjük földdel, beöntözzük, hogy jó vizes legyen, és végül felül is rögzítjük az ághoz a lehető legszorosabban.

Három-hat hét alatt begyökeresedik a folyamatos nedves környezetben, és eközben nekünk semmit sem kell vele csinálnunk. Nem kell naponta három-négy alkalommal öntözni. Ha a rögzítési pontokon nem tud elfolyni a víz, és az edény/zacskó nem is lyukas, akkor kiszáradni sem tud. Amikor pedig kellően meggyökeresedett, akkor leválasztás után csak levesszük róla az edényt/zacskót, és ott van egyben a teljes gyökérlabda hajszálgyökerekkel, virágfölddel együtt. Szinte nulla sérüléssel, a növények a lehető legkisebb sokkot okozva ültethetjük el, hogy a következő képen láthatóhoz hasonló életerős új füge növényt kapjuk.

És ami a legjobb ebben a módszerben, hogy egy ágra egymástól megfelelő távolságra több is felhelyezhető, illetve míg a porbujtás csak bokorral működik (hiszen egy fa ágát nehezebb a földre húzni), addig ez fa formára nevelt füge esetében is működik. Ezért én nagy magabiztossággal merem kijelenteni, hogy a légbujtás sokkal hatékonyabb, mint a porbujtás.

Megjegyzések

Népszerű tartalmak

Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?

Újra és újra felbukkanó kérdés, hogy kell-e metszeni a fügét ( Ficus Carica) , és ha igen, mikor és hogyan kell elvégezni a fügefa vagy fügebokor metszését. Ha beírjuk a keresőbe, akkor rengeteg találat zúdul ránk, és teljesen elveszünk az információkban, főleg, ha bizonytalanok vagy éppen gyakorlatlanok vagyunk a füge nevelését illetően. A cikkekben sokszor nagyon ellentmondásos információk vannak. Az egyik szerint erős metszést igényel a füge, a másik szerint épp csak kell metszeni. Az egyik szerint télen, a másik szerint tavasszal, de olvastam már olyat is, amelyik a nyári metszést javasolta. Ezért arra gondoltam, írok erről egy összefoglalót, hogy mégis, hogyan és mikor is kell metszeni a fügét, ha egyáltalán kell... Kell-e metszeni a fügét? A válasz összetett, mert igen és nem. Igen , az ültetést követően érdemes azonnal a kétharmadára visszavágni, valamint az ültetés utáni első évben ugyanezt megismételni. Ezt azért célszerű elvégezni, hogy az első időszakban több energiát tudjon

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu