Drosophila suzukii , gyümölcslégy , kártevő , kukacos füge , növényvédelem , Pettyesszárnyú muslica ,

Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) – hogyan védekezzünk ellene

Hol vannak már azok az idők, amikor nyugodt lelkiismerettel mondhattuk ki, hogy a fügének itthon nincs ismert kártevője? Sajnos ezek az idők egyre inkább a múlt homályába tűnnek, amint egyik napról a másikra kerülnek elő újabb, és újabb kártevők, amelyek kedvenc fügéinkre (is) fenik a fogaikat. A közösségi terekben egyre többször bukkannak fel olyan posztok, amelyekben arról számolnak be, hogy kukacos a füge, és mitől lehet ez, és hogyan kell ellene védekezni? Mindeddig azt gondoltam, hogy az egyetlen ismert kártevő, amelyik a fügébe petézik, a Fekete fügelégy (Silba adipata). De azt hivatalosan még nem regisztrálták Magyarországon, így ha jelen is van, akkora mértékű nem lehet a kártétele, mint amennyi a jelzés róla. Ezért kutakodni kezdtem az interneten, és egyszer csak rátaláltam a lehetséges válaszra...

A most bemutatásra kerülő Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) már jó ideje ismert kártevő, de hazánkban az első példányát csak alig egy évtizeddel ezelőtt regisztrálták, de azóta igen sikeresen hódít...

Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

A pettyesszárnyú muslica vagy foltos szárnyú muslica (Drosophila suzukii) egy invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfaj. Közeli rokona a hazánkban is közönséges ecetmuslicának (Drosophila melanogaster). Eredeti élőhelye pontosan nem ismert, valószínűleg a Távol-Keletről származik. 2008-ban jelezték először előfordulását Európában, és Észak-Amerikában. Első hazai példányát az MTA-ATK Növényvédelmi Intézet munkatársai találták meg 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján. Mára az egész országban elterjedt. Nógrád megyében gazdaságilag is mérhető kárt okozott 2015-ben a málnában. A Pettyesszárnyú muslica tehát igen gyorsan terjed Európa-szerte, terjedését megállítani jelenlegi tudásunk alapján nem lehet.

Más muslicákkal ellentétben sajnos a pettyesszárnyú muslica nem a rothadó, túlérett gyümölcsöket, hanem elsősorban a friss, vagy még érésben levőket keresi fel petézés céljából. A nőstény hegyes, fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja a vékonyabb héjú bogyós növények termését, és belepetézik. Egy petézés során általában 1-3 petét rak, egy gyümölcsre azonban több nőstény is rakhat petét. Tápnövényeinek skálája igen széles. Olaszországban, Hollandiában és Svájcban két éven át tartó megfigyelést végeztek, amelynek keretében 165 potenciális gazdanövényfaj termését gyűjtötték be, köztük vadon élőket, és dísznövényeket egyaránt. Több, mint 24.000 kifejlett Drosophila suzukii lárva 84 növényfaj terméseiből került elő, amelyek 19 növénycsaládhoz tartoznak (ezek közül 38 nem őshonos). Negyvenkét növényről először jelentettek Drosophila suzukii fertőzést. A legnagyobb mértékű a Cornus, Prunus, Rubus, Sambucus és Vaccinium nemzetségek terméseiben, valamint a Ficus carica (Brazíliában a fügetermés akár 40%-át is megfertőzi védekezés nélkül). Frangula alnus, Phytolacca americana és Taxus baccata terméseiben találtuk.

Apró méretű legyecske (2-3.5 mm). Megjelenésében nagyon hasonlít az ecetmuslicára (D. melanogaster). Teste sárgás-barnás színezetű, a potrohon sötétebb csíkokkal. Szemeik pirosak. A faj elnevezése a hímek szárnyának hegyén található sötét pöttyről ered. A hímek elülső lábán az első, és a második lábfejízen sötét színezetű, fésűszerűen rendeződött apró sörték láthatók. A hímekkel ellentétben a nőstények szárnya nem mintás, lábfejízeiken nem találhatóak sötét színezetű sörték, tojócsövük azonban jellegzetes: erősen szklerotizált, apró, sötéten pigmentált kitinfogak sorakoznak rajta. Lárváik kis méretűek, fehér színűek, fejlődésük során 3,5 mm-esre nőnek.

A pettyesszárnyú muslica könnyen összetéveszthető más fajokkal, hiszen más muslica is előfordul éghajlatunkon, amelyek szárnyai foltosak. A nőstények határozása a tojócső, és a színezet alapján történik.

Hogyan védekezzünk a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen?

A védekezés a kártevő ellen kétféleképpen (biológiai és kémiai úton) is lehetséges. Egy tanulmány szerint, ha tűztövist (Pyracantha coccinea) ültetünk a pettyesszárnyú muslica tápnövényeinek közelében, akkor inkább azt részesíti előnyben, így a tűztövis egyfajta csapdanövényként viselkedik a kártevő számára. Méghozzá halálos csapdanövényként, mert a tanulmány rámutatott arra, hogy a lárvák elpusztulnak a tűztövisen, az ugyanis mérgező a számukra. Ez a módszer sajnos nem 100%-os, de abszolút környezetbarát és BIO megldás. Az említett tanulmány szerint eper ültetvényen végzett kísérletek tanulsága szerint a tűztövis közelében lévő ültetvények fertőzöttsége 40%-at csökkent.

Persze ehhez az kell, hogy legyen helyünk és/vagy igényünk arra, hogy a kertünkbe tűztövist ültessünk. Amennyiben nem akarunk ezzel foglalkozni, vagy csak elegendő helyünk, úgy nem marad más választásunk, mint a megbarátkozás a kártevő jelenlétével, vagy a kémiai védekezés.

Trichopria drosophilae, a pettyeszárnyú muslica természetes ellensége

Ez a kis darázs, a Drosophila nemzetségbe tartozó legyek parazitoidja, amely világszerte elterjedt, gyorsan alkalmazkodott az új gazdához, a pettyesszárnyú muslicához. A Trichopria nőstényei megkeresik a Drosophila suzukii által fertőzött gyümölcsöket, és tojást raknak a fejlődő lárvákba, amelyek azonnal elpusztulnak. Más parazitoidokkal ellentétben a Trichopria drosophilae képes leküzdeni a pettyesszárnyú muslica lárvái által kifejtett erős immunválaszt, és a teljes kifejlődés után a bábból egy új kifejlett parazitoid bukkan elő lyukat fúrva annak testén, mint egyfajta alien. Minden Trichopria nőstény akár száz pettyesszárnyú muslicát is megölhet.

A Trichopria több kutatóintézet együttműködésének eredménye, azzal a céllal, hogy BIO megoldást vezessenek be az egzotikus kártevők ellenőrizetlen inváziójára Európában. A Trichopria drosophilae a terménybe történő ismételt és megelőző kibocsátáson alapuló felhasználásra szolgál, de a növény körül és még a termés megtámadása előtt is, annak érdekében, hogy ellenséges populációt hozzanak létre a D. suzukii fejlődésének megakadályozása érdekében. A trichopria Európa nagy részén előforduló faj, bár nem minden élőhelyen megtalálható. Ennek egy valódi integrált növényvédelmi stratégia alapját kell képeznie, amely nem a peszticideken alapul, hanem ténylegesen csökkentheti azok használatát.

Kémiai védekezés a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen

Sajnos a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) irtására nem sok megoldás létezik. A Cyazypyr® hatóanyagú Exirel® SE rovarölő szer új hatásmechanizmust biztosít irtására (IRAC csoport: 28), így egy új, rendkívül hatékony növényvédelmi eszközt ad a termelők kezébe. Mivel a cseresznyelégy rajzásának ideje egybeesik a Drosophyla suzukii károsításának idejével, így – külföldi eredményeink alapján – számíthatunk a Ragholetis cerasii elleni pozitív hatással is. Az Exirel® SE rovarölő szer 2020-ra is megkapta a szükséghelyzeti engedélyt meggyben és cseresznyében pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen. Nagyon rövid, 3 napos élelmezésügyi várakozási ideje révén jól illeszthető a technológiába, és az integrált növényvédelmi programokba is. – irja a FruitWeb.

Sajnos ez azonban nem jelent túl nagy vigaszt a fügét kedvelők számára, hiszen a füge esetében nincsen engedélyezett kemikália, ezért bármilyen szert mindenki csakis kizárólag a saját felelősségére használhat.

Felhívás!

Több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyüveket találtak a fügékben, ezért szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.

Források: hu.wikipedia.org, springer.com, www.scielo.org.ar, www.cabi.org, entnemdept.ufl.edu

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Megjegyzések

  1. A cikkben hivatkozott Cyazypyr® hatóanyagú rovarölő szer hazánkban jelenleg 2023-ban nincs engedélyezve. Sajnos nincs kémiai beavatkozási lehetőség tekintettel a folyamatos érésre, valamint arra, hogy a füge növénynél egyáltalán nem találunk engedélyezett peszticidet.

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Köszönöm az észrevételt. Idéznék a cikkből: "Sajnos ez azonban nem jelent túl nagy vigaszt a fügét kedvelők számára, hiszen a füge esetében nincsen engedélyezett kemikália, ezért bármilyen szert mindenki csakis kizárólag a saját felelősségére használhat." 🤠

      A hozzászólás tehát az általam leírtak ismétlése. Persze ami fontos, azt jó sokszor elmondani. 😉

      Törlés

Szólj hozzá!

Népszerű cikkek

Házi fügebort és fügelikőrt készítettünk friss fügéből – fügebor recept

Régóta készítek mindenféle gyümölcsökből és bogyókból házi borokat , amelyek receptjeit évek óta meg is osztom mindig az Ezt fald fel! nevet viselő gasztroblogunkban. Hosszú, részletes, amolyan step by step tipusú leírások ezek, amelyek nyomán bárki könnyedén utánunk csinálhatja bármelyik bort, ha érez rá némi késztetést. Nincs ez másként a legújabb finomságunkkal, a friss fügéből készült fügeborral sem, mert hát hogy is hagyhattuk volna ki pont a fügebort, mikor fügével foglalkozunk... 🤠 Lehet fügebort készíteni aszalt fügéből is, de minek, ha van friss a ház körül? Mi ezen okból csak friss fügéből készítjük a fügebort minden évben, aminek hatalmas sikere van. Finom, zamatos csemegebort szoktunk készíteni belőle, amely akár desszertek mellé is fogasztható. Persze csak ízlés kérdése az egész, ha valaki a szárazabb borokat szereti, úgy is elkészítheti a fügebort. Mivel a Fügés ember  weboldal nem receptekre van optimalizálva, így itt nem is szoktunk recepteket közzé te

Hogyan aszaljunk fügét napon?

Tombol a nyár, a kánikula pedig az elviselhetetlenséggel határos, mindeközben pedig érik a füge. Bár az ország melegebb részein már az első terméshullám szinte teljesen leérett, az ország középső, és keleti részen még javában érik a füge. Ha pedig a kettőt – tikkasztó napsütés és érett füge – egy mondatban említjük, szinte elkerülhetetlen, hogy az aszalt fügére asszociáljunk... Aki evett már igazán jó minőségű aszalt fügét, az egészen biztosan szereti. Mert hogyan is lehetne nem szeretni az aszalt fügét? 😏 Persze a jó minőségű aszalt füge alatt nem arra a sok esetben boltban kapható cipőtalp keménységű vacakra gondolok, aminek a színe szürkés foltokkal tarkított, mintha penészes lenne, és még egy krokodil állkapcsát is próbára tenné. Az igazi aszalt füge aranysárga, vagy barnás színű attól függően, hogy sárga, vagy lila bőrű fügéből készült. Ezen túl pedig természetesen lágy, puha, és rendkívül kellemes zamatú. Az igazán jó minőségű aszalt füge már akkor beindítja a nyáltermelődést, m

Időjárás

Címkék

Aclees taiwanensis adriai állatkerti fügék allergia álmok amerikai lepkekabóca ámpolnafikusz aszalódó aszalt füge aszály átültetés ausztrál füge azonosítatlan fajta beporzás beszámoló beszerzés betakarítás betegség biodiverzitás biokertészkedés bogyós ízvilág Budai Vár bujtás Carpobrotus Carpophilus hemipterus Ceratitis capitata Ceratocystis ficicola Ceroplastes ceriferus Ceroplastes rusci ChatGPT Christian Ziegler crna csapadék csíkos füge csíráztatás darazsak darázscincér deformálódott levelek dézsás füge Dr. Nanthinee Jevanandam Drosophila suzukii dugványozás egészség egyéb fikusz élet előadás előrejelzés Emma Marris epifita érdekesség esemény fagyasztás fagykár fajtaazonosság fajtabemutató fajtaválasztás Farmosi füge-fajtagyűjtemény farmosi fügedarazsak Farmosi fügeföld Fekete fügelégy feldolgozás fiatalítás Ficus auriculata Ficus benghalensis Ficus benjamina Ficus citrifolia Ficus dammaropsis Ficus erecta Ficus gasparriniana Ficus grossu-larioides Ficus ilicina Ficus ingens Ficus microcarpa Ficus palmata Ficus pleurocarpa ficus pseudopalma ficus pumila Ficus punctata Ficus religiosa Ficus rubiginosa Ficus Ruminalis Ficus sycomorus Ficus thonningii Ficus vaccinioides Ficus variegata Ficus villosa Ficus watkinsiana fojtogató füge fonalféreg fordítás Fővárosi Állat- és Növénykert füge a lakásban füge antraknózis füge azonosítás füge igényei füge mozaik vírus füge ormányos füge viaszos pajzstetű füge-levélbolha füge-levélmoly fügebogár fügebor fügedarázs fügeérés fügefa-kéregmoly fügefavész fügehullás fügekaktusz fügekávé fügekörkép fügelevél fügelikőr fügematuzsálem fügenemesítési program fügerozsda fügeszalámi fügeszú Gajumaru Treehouse Diner gasztro Gellért-hegy gondozás gyógynövény gyökereztetés gyökérmetszés gyökérsarj gyümölcslégy hangya harlekinkatica háromszor termő hasznos tippek hemiepifita hibrid füge hidegtűrés Homotoma ficus hottentottafüge időjárás India indiai teknőspajzstetű Jászberényi Állat- és Növénykert Jégfüge kabóca kaktusz kaprifüge karácsony kártevő Kátai aszalódó kétszínű gyümölcsfénybogár kísérletezés kiszoktatás klímaváltozás koffig korai érés kordonos nevelés kórokozó környezetvédelem Kőröshegyi apró lila közlemény Krakatoa kukacos füge kultúra kúszófüge kutatás látványosság leg-leg-leg légbujtás levélfoltosság levélhullás levéltetvek lexikon litofita LSU füge madarak magaságyás magnélküli magyar füge Meg Lowman megtermékenyítés metszés mézfüge Mike Shanahan mikorrhiza mitológia Mt. Etna Naha Harbour Diner nematoda nemisfüge növénytársítás növényvédelem OpenAI Opuntia országtorta ökológia öntözés őszi munkálatok pajzstetű permakultúra Pettyesszárnyú muslica Planococcus ficus poloska porbujtás pozsgás pöttyös lámpahordó-kabóca prémium füge recept Ross Raddi rózsabogár San Pedro Silba adipata spicces füge respektus spiritualitás Steve Bradt szaporítás szaporítás magról szikomorfa szmirnai szukkulens szüret Tabán takarás talajtakarás támogatás tápanyag utánpótlás táplálkozás tárolás tartósítás tavaszi munkálatok tea teleltetés téli munkálatok téli védelem termesztés tip pinching típusok törpe füge történelem tősarj trágyázás tudomány turizmus unifera utazás ültetés ünnep Vajdahunyadvár vallás Városliget vásárlás védjegyzett fajta viaszos szőlő-pajzstetű videó viharkár virágbogarak

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu