Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) – hogyan védekezzünk ellene
Hol vannak már azok az idők, amikor nyugodt lelkiismerettel mondhattuk ki, hogy a fügének itthon nincs ismert kártevője? Sajnos ezek az idők egyre inkább a múlt homályába tűnnek, amint egyik napról a másikra kerülnek elő újabb, és újabb kártevők, amelyek kedvenc fügéinkre (is) fenik a fogaikat. A közösségi terekben egyre többször bukkannak fel olyan posztok, amelyekben arról számolnak be, hogy kukacos a füge, és mitől lehet ez, és hogyan kell ellene védekezni? Mindeddig azt gondoltam, hogy az egyetlen ismert kártevő, amelyik a fügébe petézik, a Fekete fügelégy (Silba adipata). De azt hivatalosan még nem regisztrálták Magyarországon, így ha jelen is van, akkora mértékű nem lehet a kártétele, mint amennyi a jelzés róla. Ezért kutakodni kezdtem az interneten, és egyszer csak rátaláltam a lehetséges válaszra...
A most bemutatásra kerülő Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) már jó ideje ismert kártevő, de hazánkban az első példányát csak alig egy évtizeddel ezelőtt regisztrálták, de azóta igen sikeresen hódít...
Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii)
A pettyesszárnyú muslica vagy foltos szárnyú muslica (Drosophila suzukii) egy invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfaj. Közeli rokona a hazánkban is közönséges ecetmuslicának (Drosophila melanogaster). Eredeti élőhelye pontosan nem ismert, valószínűleg a Távol-Keletről származik. 2008-ban jelezték először előfordulását Európában, és Észak-Amerikában. Első hazai példányát az MTA-ATK Növényvédelmi Intézet munkatársai találták meg 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján. Mára az egész országban elterjedt. Nógrád megyében gazdaságilag is mérhető kárt okozott 2015-ben a málnában. A Pettyesszárnyú muslica tehát igen gyorsan terjed Európa-szerte, terjedését megállítani jelenlegi tudásunk alapján nem lehet.
Más muslicákkal ellentétben sajnos a pettyesszárnyú muslica nem a rothadó, túlérett gyümölcsöket, hanem elsősorban a friss, vagy még érésben levőket keresi fel petézés céljából. A nőstény hegyes, fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja a vékonyabb héjú bogyós növények termését, és belepetézik. Egy petézés során általában 1-3 petét rak, egy gyümölcsre azonban több nőstény is rakhat petét. Tápnövényeinek skálája igen széles. Olaszországban, Hollandiában és Svájcban két éven át tartó megfigyelést végeztek, amelynek keretében 165 potenciális gazdanövényfaj termését gyűjtötték be, köztük vadon élőket, és dísznövényeket egyaránt. Több, mint 24.000 kifejlett Drosophila suzukii lárva 84 növényfaj terméseiből került elő, amelyek 19 növénycsaládhoz tartoznak (ezek közül 38 nem őshonos). Negyvenkét növényről először jelentettek Drosophila suzukii fertőzést. A legnagyobb mértékű a Cornus, Prunus, Rubus, Sambucus és Vaccinium nemzetségek terméseiben, valamint a Ficus carica (Brazíliában a fügetermés akár 40%-át is megfertőzi védekezés nélkül). Frangula alnus, Phytolacca americana és Taxus baccata terméseiben találtuk.
Apró méretű legyecske (2-3.5 mm). Megjelenésében nagyon hasonlít az ecetmuslicára (D. melanogaster). Teste sárgás-barnás színezetű, a potrohon sötétebb csíkokkal. Szemeik pirosak. A faj elnevezése a hímek szárnyának hegyén található sötét pöttyről ered. A hímek elülső lábán az első, és a második lábfejízen sötét színezetű, fésűszerűen rendeződött apró sörték láthatók. A hímekkel ellentétben a nőstények szárnya nem mintás, lábfejízeiken nem találhatóak sötét színezetű sörték, tojócsövük azonban jellegzetes: erősen szklerotizált, apró, sötéten pigmentált kitinfogak sorakoznak rajta. Lárváik kis méretűek, fehér színűek, fejlődésük során 3,5 mm-esre nőnek. A pettyesszárnyú muslica könnyen összetéveszthető más fajokkal, hiszen más muslica is előfordul éghajlatunkon, amelyek szárnyai foltosak. A nőstények határozása a tojócső, és a színezet alapján történik.
Hogyan védekezzünk a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen?
A védekezés a kártevő ellen kétféleképpen (biológiai és kémiai úton) is lehetséges. Egy tanulmány szerint, ha tűztövist (Pyracantha coccinea) ültetünk a pettyesszárnyú muslica tápnövényeinek közelében, akkor inkább azt részesíti előnyben, így a tűztövis egyfajta csapdanövényként viselkedik a kártevő számára. Méghozzá halálos csapdanövényként, mert a tanulmány rámutatott arra, hogy a lárvák elpusztulnak a tűztövisen, az ugyanis mérgező a számukra. Ez a módszer sajnos nem 100%-os, de abszolút környezetbarát és BIO megldás. Az említett tanulmány szerint eper ültetvényen végzett kísérletek tanulsága szerint a tűztövis közelében lévő ültetvények fertőzöttsége 40%-at csökkent.
Persze ehhez az kell, hogy legyen helyünk és/vagy igényünk arra, hogy a kertünkbe tűztövist ültessünk. Amennyiben nem akarunk ezzel foglalkozni, vagy csak elegendő helyünk, úgy nem marad más választásunk, mint a megbarátkozás a kártevő jelenlétével, vagy a kémiai védekezés.
Kémiai védekezés a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen
Sajnos a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) irtására nem sok megoldás létezik. A Cyazypyr® hatóanyagú Exirel® SE rovarölő szer új hatásmechanizmust biztosít irtására (IRAC csoport: 28), így egy új, rendkívül hatékony növényvédelmi eszközt ad a termelők kezébe. Mivel a cseresznyelégy rajzásának ideje egybeesik a Drosophyla suzukii károsításának idejével, így – külföldi eredményeink alapján – számíthatunk a Ragholetis cerasii elleni pozitív hatással is. Az Exirel® SE rovarölő szer 2020-ra is megkapta a szükséghelyzeti engedélyt meggyben és cseresznyében pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen. Nagyon rövid, 3 napos élelmezésügyi várakozási ideje révén jól illeszthető a technológiába, és az integrált növényvédelmi programokba is. – irja a FruitWeb.
Sajnos ez azonban nem jelent túl nagy vigaszt a fügét kedvelők számára, hiszen a füge esetében nincsen engedélyezett kemikália, ezért bármilyen szert mindenki csakis kizárólag a saját felelősségére használhat.
Felhívás!
Több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyüveket találtak a fügékben, ezért szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.
Források: hu.wikipedia.org, springer.com, www.scielo.org.ar, www.cabi.org, entnemdept.ufl.edu
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Megjegyzések
Szólj hozzá!