Hol vannak már azok az idők, amikor nyugodt lelkiismerettel mondhattuk ki, hogy a fügének itthon nincs ismert kártevője? Sajnos ezek az idők egyre inkább a múlt homályába tűnnek, amint egyik napról a másikra kerülnek elő újabb, és újabb kártevők, amelyek kedvenc fügéinkre (is) fenik a fogaikat. A közösségi terekben egyre többször bukkannak fel olyan posztok, amelyekben arról számolnak be, hogy kukacos a füge, és mitől lehet ez, és hogyan kell ellene védekezni? Mindeddig azt gondoltam, hogy az egyetlen ismert kártevő, amelyik a fügébe petézik, a Fekete fügelégy (Silba adipata). De azt hivatalosan még nem regisztrálták Magyarországon, így ha jelen is van, akkora mértékű nem lehet a kártétele, mint amennyi a jelzés róla. Ezért kutakodni kezdtem az interneten, és egyszer csak rátaláltam a lehetséges válaszra...

A most bemutatásra kerülő Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) már jó ideje ismert kártevő, de hazánkban az első példányát csak alig egy évtizeddel ezelőtt regisztrálták, de azóta igen sikeresen hódít...

Pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii)

A pettyesszárnyú muslica vagy foltos szárnyú muslica (Drosophila suzukii) egy invazívan terjedő, idegenhonos kártevő légyfaj. Közeli rokona a hazánkban is közönséges ecetmuslicának (Drosophila melanogaster). Eredeti élőhelye pontosan nem ismert, valószínűleg a Távol-Keletről származik. 2008-ban jelezték először előfordulását Európában, és Észak-Amerikában. Első hazai példányát az MTA-ATK Növényvédelmi Intézet munkatársai találták meg 2012-ben, az M7-es autópálya parkolójában, a Balaton déli partján. Mára az egész országban elterjedt. Nógrád megyében gazdaságilag is mérhető kárt okozott 2015-ben a málnában. A Pettyesszárnyú muslica tehát igen gyorsan terjed Európa-szerte, terjedését megállítani jelenlegi tudásunk alapján nem lehet.

Más muslicákkal ellentétben sajnos a pettyesszárnyú muslica nem a rothadó, túlérett gyümölcsöket, hanem elsősorban a friss, vagy még érésben levőket keresi fel petézés céljából. A nőstény hegyes, fűrészes tojócsöve segítségével felszakítja a vékonyabb héjú bogyós növények termését, és belepetézik. Egy petézés során általában 1-3 petét rak, egy gyümölcsre azonban több nőstény is rakhat petét. Tápnövényeinek skálája igen széles. Olaszországban, Hollandiában és Svájcban két éven át tartó megfigyelést végeztek, amelynek keretében 165 potenciális gazdanövényfaj termését gyűjtötték be, köztük vadon élőket, és dísznövényeket egyaránt. Több, mint 24.000 kifejlett Drosophila suzukii lárva 84 növényfaj terméseiből került elő, amelyek 19 növénycsaládhoz tartoznak (ezek közül 38 nem őshonos). Negyvenkét növényről először jelentettek Drosophila suzukii fertőzést. A legnagyobb mértékű a Cornus, Prunus, Rubus, Sambucus és Vaccinium nemzetségek terméseiben, valamint a Ficus carica (Brazíliában a fügetermés akár 40%-át is megfertőzi védekezés nélkül). Frangula alnus, Phytolacca americana és Taxus baccata terméseiben találtuk.

Apró méretű legyecske (2-3.5 mm). Megjelenésében nagyon hasonlít az ecetmuslicára (D. melanogaster). Teste sárgás-barnás színezetű, a potrohon sötétebb csíkokkal. Szemeik pirosak. A faj elnevezése a hímek szárnyának hegyén található sötét pöttyről ered. A hímek elülső lábán az első, és a második lábfejízen sötét színezetű, fésűszerűen rendeződött apró sörték láthatók. A hímekkel ellentétben a nőstények szárnya nem mintás, lábfejízeiken nem találhatóak sötét színezetű sörték, tojócsövük azonban jellegzetes: erősen szklerotizált, apró, sötéten pigmentált kitinfogak sorakoznak rajta. Lárváik kis méretűek, fehér színűek, fejlődésük során 3,5 mm-esre nőnek.

A pettyesszárnyú muslica könnyen összetéveszthető más fajokkal, hiszen más muslica is előfordul éghajlatunkon, amelyek szárnyai foltosak. A nőstények határozása a tojócső, és a színezet alapján történik.

Hogyan védekezzünk a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen?

A védekezés a kártevő ellen kétféleképpen (biológiai és kémiai úton) is lehetséges. Egy tanulmány szerint, ha tűztövist (Pyracantha coccinea) ültetünk a pettyesszárnyú muslica tápnövényeinek közelében, akkor inkább azt részesíti előnyben, így a tűztövis egyfajta csapdanövényként viselkedik a kártevő számára. Méghozzá halálos csapdanövényként, mert a tanulmány rámutatott arra, hogy a lárvák elpusztulnak a tűztövisen, az ugyanis mérgező a számukra. Ez a módszer sajnos nem 100%-os, de abszolút környezetbarát és BIO megldás. Az említett tanulmány szerint eper ültetvényen végzett kísérletek tanulsága szerint a tűztövis közelében lévő ültetvények fertőzöttsége 40%-at csökkent.

Persze ehhez az kell, hogy legyen helyünk és/vagy igényünk arra, hogy a kertünkbe tűztövist ültessünk. Amennyiben nem akarunk ezzel foglalkozni, vagy csak elegendő helyünk, úgy nem marad más választásunk, mint a megbarátkozás a kártevő jelenlétével, vagy a kémiai védekezés.

Trichopria drosophilae, a pettyeszárnyú muslica természetes ellensége

Ez a kis darázs, a Drosophila nemzetségbe tartozó legyek parazitoidja, amely világszerte elterjedt, gyorsan alkalmazkodott az új gazdához, a pettyesszárnyú muslicához. A Trichopria nőstényei megkeresik a Drosophila suzukii által fertőzött gyümölcsöket, és tojást raknak a fejlődő lárvákba, amelyek azonnal elpusztulnak. Más parazitoidokkal ellentétben a Trichopria drosophilae képes leküzdeni a pettyesszárnyú muslica lárvái által kifejtett erős immunválaszt, és a teljes kifejlődés után a bábból egy új kifejlett parazitoid bukkan elő lyukat fúrva annak testén, mint egyfajta alien. Minden Trichopria nőstény akár száz pettyesszárnyú muslicát is megölhet.

A Trichopria több kutatóintézet együttműködésének eredménye, azzal a céllal, hogy BIO megoldást vezessenek be az egzotikus kártevők ellenőrizetlen inváziójára Európában. A Trichopria drosophilae a terménybe történő ismételt és megelőző kibocsátáson alapuló felhasználásra szolgál, de a növény körül és még a termés megtámadása előtt is, annak érdekében, hogy ellenséges populációt hozzanak létre a D. suzukii fejlődésének megakadályozása érdekében. A trichopria Európa nagy részén előforduló faj, bár nem minden élőhelyen megtalálható. Ennek egy valódi integrált növényvédelmi stratégia alapját kell képeznie, amely nem a peszticideken alapul, hanem ténylegesen csökkentheti azok használatát.

Kémiai védekezés a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen

Sajnos a pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) irtására nem sok megoldás létezik. A Cyazypyr® hatóanyagú Exirel® SE rovarölő szer új hatásmechanizmust biztosít irtására (IRAC csoport: 28), így egy új, rendkívül hatékony növényvédelmi eszközt ad a termelők kezébe. Mivel a cseresznyelégy rajzásának ideje egybeesik a Drosophyla suzukii károsításának idejével, így – külföldi eredményeink alapján – számíthatunk a Ragholetis cerasii elleni pozitív hatással is. Az Exirel® SE rovarölő szer 2020-ra is megkapta a szükséghelyzeti engedélyt meggyben és cseresznyében pettyesszárnyú muslica (Drosophila suzukii) ellen. Nagyon rövid, 3 napos élelmezésügyi várakozási ideje révén jól illeszthető a technológiába, és az integrált növényvédelmi programokba is. – irja a FruitWeb.

Sajnos ez azonban nem jelent túl nagy vigaszt a fügét kedvelők számára, hiszen a füge esetében nincsen engedélyezett kemikália, ezért bármilyen szert mindenki csakis kizárólag a saját felelősségére használhat.

Felhívás!

Több helyről hallottam olyan panaszt, hogy nyüveket találtak a fügékben, ezért szeretnék egy felhívást eszközölni: kérem, aki kukacos fügét talál, az próbálja meg jó minőségben lefényképezni (legyen kép az esetlegesen lyukacsos fügéről egyben, és belülről is, amin látszanak a kukacok), és küldje el a képeket a fugesember[KUKAC]gmail[PONT]com címre. A levélben a csatolt képek mellé írja le a település nevét, ahol a fertőzött fügét találta. Előre is köszönöm a segítséget.

Források: hu.wikipedia.org, springer.com, www.scielo.org.ar, www.cabi.org, entnemdept.ufl.edu

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Kávét a Fügés embernek! ☕

Ha nem szeretnél lemaradni a legfrissebb cikkeimről, vagy az esetleges éves metszésekből származó dugványok meghirdetéséről, akkor iratkozz fel a hírlevelekre. Nem fogok tömegesen leveleket küldeni, csak a legújabb cikkeket és a fontos értesítésket fogod megkapni.