lexikon , tudomány , unifera ,

Unifera vagy bifera, azaz egyszer, vagy kétszertermő a füge?

A blog hasábjait lapozgatva többször találkozhatott már az érdeklődő azzal a két kifejezéssel, hogy unifera és bifera. Most néhány szóban azt fogom leírni, hogy ezek mit jelentenek a valóságban, és mit kell alattuk érteni.

Tegyük tisztába...

bifera azt jelenti, hogy két termést érlel, tehát a bifera típusú fügék első, és második terméshullámot is érlelnek. Ezek a fajták népszerűbbek, és szokványosabbak is hazánkban, hiszen vannak az országnak olyan tájegységei, amelyek annyira hidegek, hűvösek tudnak lenni, hogy rövid a füge idénye. A másodtermések rendszerint bár megjelennek, és kifejlődnek, de beérni már nincsen idejük. Ezeken a területeken tud nagy jelentőséggel bírni a füge első termése, ami azonban csak a bifera típusú fajtákra jellemző, ezért mindenképpen érdemes körültekintően fajtát választanunk, ha a füge igényeit tekintve kényes területen lakunk.

A blog hasábjain általánosságban elmondható, hogy alapértelmezetten minden fügét úgy kezelek, mintha kétszertermő lenne, azaz azt külön nem említem meg sehol, ha egy füge bifera típusú, csak azt, ha nem az. De azt minden esetben!

És gondolom ebből már kikövetkeztette mindenki, hogy az unifera pedig azt jelenti, hogy csak egy hullámban terem az adott fajta füge. Azaz, csak fő terméshulláma van, ami balszerencsénkre nem az első termés, hanem a második. Az unifera típusú fügék termésérése általában augusztustól október végéig tart, és mint fentebb írtam, az ilyen fügék nem alkalmasak Magyarország minden területére. Nyilván ezen fajták között is vannak koraibb, és későibb fajták, de mindegyikben közös, hogy hivatalos álláspont szerint nincs első termésük.

Azért írtam ilyen nyakatekerten fogalmazva, mert időnként előfordul, hogy produkálnak némi első termést is, de azoknak a mennyisége nagyon csekély, és sajnos sokszor le is hullik még érés előtt. Ezért - ismétlem önmagam - mindenképpen érdemes fügevásárlás előtt tájékozódni arról, hogy unifera, vagy bifera, azaz egyszer, vagy kétszertermő fajta.

LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!

A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.

Támogatnám a Fügés embert! 💛

Megjegyzések

Népszerű cikkek

A füge szaporítása – 1. rész: dugványozás

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek.  A füge ( Ficus Carica)  magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal  (anyanövény)  megegyező tulajdo

A füge szaporítása – 2. rész: vízben gyökereztetés

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v

Időjárás

A szerzői jogokról

Az oldalon található tartalmak részleteikben szabadon felhasználhatóak és terjeszthetőek a forrás hiteles és kattintható link formájú megjelölésével. Egyéb esetekben a tartalom felhasználása tilos. A blogban elhelyezett tartalmakat szerzői jog védi, azok máshol történő felhasználását a szerző megtiltja. A blogban közzétett cikkek és/vagy fotók kereskedelmi célú felhasználásához a szerző nem járul hozzá, azokat a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény által meghatározott módon kell kezelni. Copyright © 2020-2023 fugesember.hu