Fügés ember

Több alkalommal is volt már a fügedarázs (Blastophaga psenes) a cikkeimnek főszereplője, és mindig pozitív kontextusban beszéltem róla. Való igaz, fontos szerepe van abban, hogy igazán minőségi fügéket teremjenek szeretett fügéink. Most azonban egy olyan oldalát ismerhetjük meg ennek a parányi rovarnak, amelyre nem is gondoltunk volna. Ez a parányi beporzó ugyanis egy nagyon kellemetlen gombabetegség terjesztését is végzi, amely képes ehetetlenné tenni a fügét. Ez a betegség a füge endoszepszis (fig endosepsis) , amelyet belső rothadásnak, barna rothadásnak, szemvégi rothadásnak, rózsaszín rothadásnak de akár lágy rothadásnak is neveznek attól függően, hogy éppen milyen stádiumban tart a betegség. A még éretlenül zöld fügéken a fertőzöttség rózsaszín vagy barna belső csíkokként, elszíneződött területekként láthatók a virágok tövében, vagy néha az egész virág barna. Ahogy a füge érik, a barna csíkok rozsdaszínű foltokká válnak, amelyek a füge számos virágát érintik. Általában ezek a ...

Magyarországon már 2008-óta dokumentáltan jelen van a fügedarázs (Blastophaga psenes) , a Ficus carica és Ficus palmata beporzó rovara. Eddig tőlünk északabbra nem volt még hivatalos adat a fügedarázs jelenlétéről. Ugyanakkor Európa számos országában vannak fanatikus füge gyűjtők és rajongók, akik közül többen is igyekeznek mindent megtenni annak érdekében, hogy megtelepítsék fügés kertjeikben a fügedarazsakat. Forrás: dez.pensoft.net Nem tudni, hogy ennek köszönhető-e vagy csak spontán természetes úton jelent meg egy szomszédos országunkban ez a parányi rovar, de a mai napon  hivatalos közlemény jelent meg, amely kimondja, hogy Németország nyugati és délnyugati részén négy különböző helységben is detektálták a fügedarázs jelenlétét , amelyet megfigyelt és gyűjtött példányokkal igazoltak is 2022-ben. A kutatók és a szakemberek még vitatják a megjelenés lehetséges okait az ország több pontján is, ugyanakkor azt már biztosan lehet tudni, hogy a három észlelési helyen gyűjtött da...

Nagyjából két éve döntöttem el, hogy szeretnék majd saját fügedarázs   (Blastophaga psenes) populációt Farmosra, ezért gőzerővel álltam neki a kaprfügék kinevelésének. Több forrásból is vannak kaprifügéim, és tavaly ért el odáig a dolog, hogy megpróbáljam őket betelepíteni. Az ugye nem titok, hogy Magyarországon már hosszú évek óta jelen van a fügedarázs egy egészen picike területen, de az Alföldön stabil populációja nem ismert eddig, ezért gondoltam, hogy majd én közbejárok az ügyben... Kaptam postán olyan tavaszi (profichi) kaprifüge terméseket, amelyekben ott voltak a pici fügedarazsak, és éppen a kirajzásuk folyt. Ezeket kis kampókkal felakasztgattam a kaprifügéim ágaira, hogy az ezekből kirajzó fügedarazsak legelőször a kaprifügéim nyári terméseit (mammoni) találják meg. Ez meg is történt, az újdonsült lakók beköltöztek a nyári kaprifügéimbe, majd ahogy annak a rendje van, ősszel kirajzottak onnan, és beköltöztek a kaprifügék téli (mamme) terméseibe, ahol leraktá...

A fügedarázs (Blastophaga psenes) 2008-óta jelen van Magyarországon . Az azóta eltelt években bár volt kemény tél hazánkban, általánosan elmondható, hogy a hazai klíma melegedő tendenciát mutat. Ez a tendencia pedig azt eredményezi, hogy Magyarországon egyre nagyobb az a terület, ahol egyre kisebb eséllyel éri komoly fagykár a fügét. A fügedarazsat nagy misztéria lengi körül, ami leginkább annak köszönhető, hogy a róla magyar nyelven elérhető cikkek többsége tele van pontatlanságokkal, és téves állításokkal. A fügedarázs életciklusa szorosan kötődik a füge egyik típusához, a kaprifügéhez . Ez egy olyan szoros és kötelezően kölcsönös kapcsolat a füge és a fügedarázs között , amely létrejötte nélkül sem a füge, sem a fügedarázs nem lenne képes a generatív (ivaros) szaporodásra. Erről egyébként egy rovartani konferencián előadást is tartottam, amelynek feldolgozott anyaga az alábbi videón megtekinthető. Azt is fontos tudni, hogy ahány ficus faj, annyi darázs faj létezik, és szin...

Tudvalevő, hogy hazánkban 2008-óta jelen van egy igen kis területen a fügedarázs (Blastophaga psenes) , de eddig még más tájegységekről nem jelezték a jelenlétét. Azonban az utóbbi évtizedekben ahogy a nyaraink egyre melegebbek lettek, úgy váltak egyre enyhébbé a hazai telek, amely változás kedvezett a fügedarázs térhódításának. Tény, hogy a fügedarázs igen különs kapcsolatban áll a kaprifügékkel , mivel csak abban tudnak szaporodni, így elterjedésükhöz a klimatikus viszonyokon túl szükséges a kaprifügék megjelenése is. És bár lajstrom nem készült az ország kaprifügéiről , én mégis biztos vagyok benne, hogy van elegendő belőlük az országban (legalábbis a nagyobb városokban biztosan) ahhoz, hogy a fügedarázs elterjedhessen. Én Budapest XI. kerületében dolgozom, és a munkahelyemen van egy fügefa, amely hozzávetőleg húsz éves lehet nagyjából. Amióta az a fa ott van, soha senki sem látott rajta egyetlen érett fügét sem. Pedig minden évben terem bőven; folyamatosan tele van...

Ez év szeptemberében került Farmoson megrendezésre a Kaszab Zoltán emlékhét , mert a farmosi születésű, majd később világhírűvé vált rovarkutató zoológus emlékére elneveztek róla egy parkot. Ezen a jeles napon került megrendezésre a Kaszab Zoltán Rovartani Konferencia is, amelyen a szakma nagyjai között tarthattam én is egy negyedórás előadást a fügedarazsak és a füge kapcsolatáról (az előadás nézhető anyaga lentebb be van ágyazva a cikkbe) . Egy nagyon tartalmas és érdekes konferecia volt, sok-sok fantasztikus témával. Mivel korábban még nem írtam részleteibe menően a közönséges fügét (Ficus carica) és a Ficus palmata fajt beporzó fügedarázsról (egy rövid cikkben ugyan  írtam Magyarországi jelenlétéről , de ott igen felületes volt a fügedarázs bemutatása) , a Blastophaga psenes-ről itt a Fügés emberen, így most eme súlyos hiányosságot pótlom ezzel a cikkel. Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon A Blastophaga psenes darázs a közönséges füge (Ficus carica) és a ho...

Hosszú ideje tervezek már írni a fügedarázsról (Blastophaga psenes) , és a fügedarázs hazai jelenlétéről egy önálló posztot, mert említeni már több cikkemben is megemlítettem. De valahogy ez eddig mindig elmaradt. Most pótlom eme restanciámat. 😊 Időközben azonban egy rovartani konferencián a fügedarázs és a füge kapcsolatáról tartottam előadást. Az előadásomat követően közzétettem annak vieóját (lentebb be van ágyazva ebbe a cikkbe is) , valamint egy, ennél a cikknél sokkal részletesebb cikket is írtam Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata címmel. „A szmirnai típusú fügéket (Ficus carica) és az ún. caprificus fügéket (Ficus carica caprificus) vizsgálva Schmidt (2010) 2008-tól folyamatosan kimutatja a fügedarázs jelenlétét a Pécs város feletti házi kertekben, a Mecsek déli lejtőin. Bár a szerző 2010-es tanulmányában fotókkal is bizonyította a faj magyarországi elterjedését, a hazai hymenopterológusok mégsem tekintették a taxont a ma...

A közönséges füge (Ficus carica) , vagyis az ehető füge évezredek óta fontos és közkedvelt tápláléka az emberiségnek. Mint egy korábbi cikkemben már írtam róla, a füge az egyik első ember által háziasított növény . Sokféleségének köszönhetően redkívüli változatosságokat produkál mind kinézetében, mind pedig ízvilágában. Mindemellett a füge egy renkívül egészséges gyümölcs , amelyből ajánlott lenne mindenkinek sokkal többet fogyasztania. Több cikket is írtam már a fügéről, ebben a posztban egy általános, de átfogó leírást szeretnék róla adni. A füge gyümölcsének külső megjelenése Alakja általában körtére emlékeztető, de akadnak ettől eltérő formájúak (akár egészen gömbölyűek is) és mérete nagyjából a 15-200 grammos tartományon belül van fajtától függően, de nagy ritkán akadnak ennél nagyobbak is. A füge bőre sima, bőrszerű tapintású, némelyik fajtánál viaszos borítású is lehet. Külső színe igen sokféle lehet (lila, zöld, sárga, piros, narancs, fekete, kék, stb.) . ...

Ez a cikk egy lefordított interjú a Mongabay.com-tól Mike Shanahan-al a saját weboldaláról  fordítva. „A füge önmagukban erdőt építhet” – írta csaknem egy évszázaddal ezelőtt E.J.H. Corner ökológus. Most egy lenyűgöző könyv, Gods, Wasps, and Stranglers: the secret history and redemptive future of fig trees (az Egyesült Királyságban ' Ladders to Heaven ' címen jelent meg) újból elmélyül ennek a trópusi fajnak a biológiájában és kulcsfontosságú ökológiai szerepében. A szerző,  Mike Shanahan   ( szabadúszó író, angol biológus, aki az esőerdők ökológiájából doktorált)  azt is részletesen leírja, hogy a füge és az őket beporzó darazsak egymásra támaszkodnak a túlélésben, és fejezeteket szentel a füge hihetetlen képességének, hogy gyakorlatilag bárhol képes megélni az extrém szélsőségek kivételével. Emellett szót ejt arról is, hogy számos állatfaj táplálkozásában rendkívül fontos szerepet tölt be a füge, ezáltal lehetőséget teremtve más kolonizáló növényeknek, a fá...