Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon – lehetséges ez?
Hosszú ideje tervezek már írni a fügedarázsról (Blastophaga psenes), és a fügedarázs hazai jelenlétéről egy önálló posztot, mert említeni már több cikkemben is megemlítettem. De valahogy ez eddig mindig elmaradt. Most pótlom eme restanciámat. 😊 Időközben azonban egy rovartani konferencián a fügedarázs és a füge kapcsolatáról tartottam előadást. Az előadásomat követően közzétettem annak vieóját (lentebb be van ágyazva ebbe a cikkbe is), valamint egy, ennél a cikknél sokkal részletesebb cikket is írtam Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata címmel.
„A szmirnai típusú fügéket (Ficus carica) és az ún. caprificus fügéket (Ficus carica caprificus) vizsgálva Schmidt (2010) 2008-tól folyamatosan kimutatja a fügedarázs jelenlétét a Pécs város feletti házi kertekben, a Mecsek déli lejtőin. Bár a szerző 2010-es tanulmányában fotókkal is bizonyította a faj magyarországi elterjedését, a hazai hymenopterológusok mégsem tekintették a taxont a magyar fauna tagjának. Egyes vélemények szerint, amíg nincs (nincsenek) megfelelő módon preparált és demonstrált példány(ok) a gyűjteményekben, főleg a múzeumokban, addig kérdéses a faj magyarországi bizonyítottsága. A Fauna Europaea (vö. irodalom) szerint szintén ismeretlen a faj Magyarországon, holott már öt évvel ezelőtt publikálta Schmidt (2010).
Az első szerző az elmúlt években kutatásokat kezdett a hazai fügefákon, füge ültetvényekben, ahol főleg a füge-levélmoly (Choreutis nemorana Hübner, 1799) biológiáját és földrajzi elterjedését vizsgálta (Fazekas 2015). A füge-levélmoly további kutatása során a fügedarazsak vizsgálatára is sor került Pécs Mecsek-oldalban, ahol második szerző 2015 őszén ismételten jelentős számú fügedarazsat fogott be…” – Írja Fazekas Imre & Schmidt Csaba a fügedarázs magyarországi megjelenéséről szóló tanulmányában [PDF].
Blastophaga psenes (Linnaeus, 1758)
A Blastophaga psenes a Blastophaga nemzetségbe tartozó darázsfaj. Több fügedarázs faj is létezik, amelyek bár életmódjukban hasonlítanak egymásra, megjelenésükben eltérőek lehetnek. Ezen eltéréseknek is köszönhető, hogy nagyjából miden füge fajnak saját beporzó darazsa van. A Blastophaga psenes (továbbiakban csak fügedarázs) a közönséges füge (Ficus carica) és a hozzá közel álló Ficus palmata beporzója.
Megjelenése: 2-3 mm. A hímek szárnyatlanok. Színük vörösesbarna, a potroh sárgásbarna. A nőstény alapszíne feketésbarna, csáptő erőteljes vörösesbarna, a csápízek kehelyformájúak, világosabbak. Az elülső szárny apexe lekerekített, a szegélyér enyhén homorú, a sugárér töve majdnem merőleges a costára, mediálisan ívben meghajlik, a disztálisan kiszélesedik, s az apikális rész többnyire kétágú, a lábak világos sárgásbarnák.
Földrajzi elterjedés: Palearktikum; őshazája feltehetőleg a mediterrán térség. Ezen kívül a fügeültetvények telepítésével megjelent az afrotropikus, a nearktikus, az orientális és az ausztráliai faunarégiókban is. Jelen van Dél-Európában és a Földközi-tenger medencéjében.
Életciklusa: A kifejlett fügedarazsak csak néhány napig, vagy hétig élnek. Ezek a darazsak megtermékenyített petéket raknak a kaprifüge szikoniumának női virágaiba. Amikor a lárvák kikelnek, a füge belsejében fejlődnek. A lárvák nagyjából akkor válnak ivaréretté, amikor a kaprifügék virágai készen állnak a pollenadásra. Amikor egy fügedarázs kifejlődött, a szikoniumon belül, azaz a füge belsejében párosodik egy másik fügedarázzsal. A párzás után a nőstények előbújnak a kaprifügéből, és egy új, közeli kaprifügét keresnek, ahová lerakhatják petéiket. A nőstény ezután egy új szikoniumba petézik. Innen folytatódik a fügedarázs rövid életciklusa, mígnem beköszönt az ősz. A fügedarázs a kaprifügék harmadik terméshullámában (mamme) vészelik át a telet. E folyamat közben a hímivarú fügékből átviszik a virágport a nőivarú fügékbe, megtermékenyítve azokat.
Ez persze így eléggé le van egyszerűsítve, de a lényege a dolognak, hogy a fügedarazsaknak a túléléshez szükségük van a kaprifügék jelenlétére is. Mivel azonban a kaprifügék többsége nem terem ehető fügét, nem is nagyon ülteti őket senki. Pécs közterületeire valamiért annak idején rendkívül sok kaprifügét ültettek, így már csak a megfelelő klíma hiányzott a fügedarázs megjelenéséhez. Ugyanis azt tudni kell, hogy bár a füge hidegtűrése -15 Celsius fok, a kaprifügéké sajnos valamivel kevesebb, úgy nagyjából -12 Celsius fok körül van. Ebből adódóan -12 Celsius fok alatt a kaprifügék harmadik terméshulláma nem telel át, így a bennük lévő fügedarazsak sem.
Ahogy azonban hazánk éghajlata egyre inkább melegszik, szép lassan kialakulnak azok a területek, ahol a mikroklíma alkalmassá válik a fügedarazsak megtelepedéséhez is. Ez történt Pécsett is évekkel ezelőtt, ahogy azt a fent említett tanulmány szerzői megírták. Azóta már talán több pontja is van az országnak, ahol tartósan meg tudnának telepedni a fügedarazsak, ha lennének kaprifügék.
Fügedarazsak Farmoson?
Az előbbiekben leírtak okán nekem mindenképpen tervem a fügedarazsak tartós betelepítése Farmosra, amihez már elkezdtem gyűjetni a különböző fajtájú kaprifügéket is. Egyelőre a telek nem feltétlenül alkalmasak a szabadföldi átteleléshez, de dézsában simán áttelelnek a kaprifügék, és ahogy Fazekas írta a tanulmányában:
„…A pécsi fügedarázs-populáció számára megjelenése óta a legnagyobb próbatételt a 2012. évi február havi extrém hideg időjárás jelentette. Ekkor, 2012. február 10-én, a Pécshez közeli pogányi meteorológiai állomáson -17 fokos minimumot mértek, és ezekben a napokban – az idokep.hu adatai alapján – többször is jóval -20 fok alatti hőmérséklet volt egyes környező, alacsonyabban, vagy völgyben fekvő településeken. Az ilyen alacsony hőmérséklet azt eredményezi, hogy a füge föld feletti része teljesen elpusztul, tavasszal csak tőből hajt ki. Ebben az időszakban a második szerző mérései és megfigyelései szerint a pécsi belváros felső részén, valamint a Mecsek lejtőin a minimum hőmérséklet -12 és -14 fok között alakult. Ez a hőmérséklet a növényekben általában nem okozott kárt, azonban a caprificus bokrokon az áttelelő, darazsakat tartalmazó termések kb. 95%-a megfagyott. Érdekes, hogy az egymás mellett elhelyezkedő, azonos hőmérsékletet elszenvedő termések közül egyesek sértetlenek maradtak, míg mások megfagytak. Miután egyetlen termésből is nagyszámú darázs fejlődik ki, ezért néhány jól áttelelő termés is elég a darazsak mecseki túléléséhez, és újbóli gyors elszaporodásához…”
Ennek alapján akár még az is megeshet, hogy szabadföldi körülmények között is áttelelne annyi kaprifüge a fákon, amennyi elegendő lenne a fügedarázs populáció tartós fennmaradásához, ha Farmos-szerte elegendő kaprifüge lenne ültetve. Remélem, ez a most még utópisztikusnak tűnő gondolat egyszer valósággá válhat... 😊
A füge beporzása másképp
Ha esélyünk sincs arra, hogy kertünkbe megtelepítsük a fügedarazsakat, akkor kísérletezhetünk esetleg a füge kézi beporzásával is. Ez egy nagyon mókás kísérlet, de nem feltétlenül zárul sikerrel a projekt, és ugye ehhez is kellenek kaprifügék, vagy legalább az azokból kinyert pollen.
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!