Fügés ember

A közönséges füge (Ficus carica) az egyik legrégebbi ismert termesztett növény (termesztése megelőzte a gabonafélék, például a búza [Triticum spp., Poaceae] és az árpa [Hordeum vulgare, Poaceae] háziasítását), és több mint 700 ismert fajtája van.¹ A füge egy több több törzsű, lombhullató szubtrópusi cserje, amely egyike az eperfafélék családjába tartozó Ficus nemzetség több mint 1400 ismert fajának.^2-4 A füge általánosan ismert termése valójában egy magába fordult virág, egy szikoniumnak nevezett szerkezet.⁵ Mint ahogyan az a magyar nyelvben általánosságban elterjedt, a szikoniumot a növény „termésének” nevezzük. A füge beporzása is egyedülálló módon történik, mivel a beporzás az agaonid darazsak, más néven fügedarazsak (Blastophaga) családjától függ.

Az agaonid darazsak és a füge évezredek alatt együtt fejlődtek ki, egymással szimbiózisban élnek, és egymás nélkül nem tudnak létezni.³ A darazsak csak a füge termésébe tudják lerakni petéiket, és a fügét csak az agaonid darazsak tudják beporozni. A nőstény darázs beássa magát az éretlen fügébe, virágport szór, és lerakja tojásait.⁶ Amikor a tojások kikelnek, a hímek és a nőstények párosodnak, virágport gyűjtenek, majd elhagyják a fügét, hogy más fügéket porozzanak be. A visszamaradt darázs maradvényokat az érő füge enzimjei lebontják, ha úgy tetszik, megemészti. A beporzás nélkül maradt füge lehull a fáról.

A fügefa 4-9 méter magasra nő (a mi éghajlatunkon ritkán magasabb, mint 6 méter), hatalmas, tenyérszerű levelekkel, amelyek egyenként három-öt karéjjal rendelkeznek.^5,7 Az érett gyümölcs bőrének színe a fajtától függően a világoszöldtől  a barnán át egészen a sötétliláig (akár feketébe hajlóan) terjedhet, bár a genetikai variáció csökkenni látszik, mivel a termesztők a jól bevált fügefajtákat részesítik előnyben.^3,7 A füge először Nyugat-Ázsiában, 6500 évvel ezelőtt vadon termett, majd az emberek által a Földközi-tenger keleti részére került, ahol a füge ma is virágzik és szintén megterem vadon is.^3,5,7

Fitokémiai anyagok és összetevők

A füge jó forrása az oldható és oldhatatlan rostoknak. Az oldható rosttartalom, amely a füge teljes rosttartalmának mintegy 28%-át teszi ki, jelentős, és bizonyítottan csökkenti az alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) koleszterinszintet, valamint segít fenntartani a vércukorszintet, mivel lelassítja a táplálék átjutási idejét a bélben.^4,8,9 Négy-öt aszalt füge (vagy két friss füge nagyjából) 12 gramm rostot tartalmaz, ami az átlagos felnőttek számára ajánlott napi 25-30 grammos bevitel majdnem fele.^2,4 A füge kalciumot és vasat is tartalmaz: két olyan mikrotápanyagot, amelyek gyakran hiányoznak bizonyos populációkban vagy kialakult betegségek esetén.^4,5,10 A füge fehérjéje nagy mennyiségben tartalmaz aszparaginsavat és glutamint.^2,9,11

A fügében található bioaktív vegyületek közül a fenolos vegyületek, fitoszterolok, antocianinok és szerves savak dominálnak, amelyek hozzájárulnak az antioxidáns hatáshoz. A füge kumarinokat is tartalmaz, amelyek gyulladáscsökkentő, ödémaellenes és citotoxikus hatásúak, valamint számos illékony vegyületet, amelyek ízt, aromát és illatot biztosítanak a növénynek.³

A füge nagy mennyiségben tartalmazza a kvercetin nevű flavonolt, amely gyulladáscsökkentő tulajdonságokkal rendelkezik, és fontos szerepet játszhat a szív- és érrendszeri betegségek megelőzésében. A fügekultúrák antioxidáns profilja a színükkel korrelál: a sötétebb fajtáknak van a legmagasabb teljes polifenol-tartalmuk, míg a világoszöld fajtáknak a legalacsonyabb a teljes polifenol-tartalmuk.¹⁰ A füge antocián-tartalma hozzájárulhat az egészséges vérzsírszint fenntartásához, és fontos szerepet játszik az elhízás, a cukorbetegség, a szív- és érrendszeri betegségek és bizonyos rákos megbetegedések megelőzésében.¹¹

A füge gyümölcsének tejnedve egyaránt rendelkezik káros és jótékony egészségügyi hatásokkal. Az éretlen gyümölcsben található tejszerű, fehér, ragacsos anyag alkaloidákat, tanninokat, nagy mennyiségű fitoszterolt és zsírsavakat tartalmaz.² Bizonyított azonban, hogy a latex helyileg alkalmazva irritációt okozhat, ezért azok, akik a betakarítás során fügével dolgoznak, gyakran viselnek kesztyűt bőrük védelme érdekében.³

A növény más részeiben ötvenkilenc illékony vegyületet azonosítottak, köztük monoterpéneket, szeszkviterpéneket és norizoprenoidokat.^2,3 Ezek a vegyületek főként a füge leveleiben vannak jelen, kivéve a monoterpéneket, amelyeket a gyümölcshéjban és a gyümölcshúsban találtak. A füge leveléből izolált antocianidinek közül a cianidin- és pelargonidin-származékok voltak a legdominánsabbak.^2,3,10,12 Négy triterpenoidot azonosítottak a levélben: bauerenol, lupeol-acetát, metilmaszlinát és oleanolsav.² A legújabb vizsgálatok megerősítették, hogy e bioaktív vegyületek legnagyobb mennyisége a füge héjában található, és így alátámasztják azt a bizonyítékot, hogy a növényben található tápanyagok többsége a teljes gyümölcs fogyasztásával elérhető (ezért is érdemes a fügét teljes egészében megenni, nem csak kienné a belsejét, és eldobni a héját). A füge levelei és gyökerei növényi szterolokat (pontosabban módosított triterpéneket) tartalmaznak, amelyekről kimutatták, hogy csökkentik a koleszterinszintet azáltal, hogy gátolják az exogén koleszterin felszívódását.²

Történelmi és kereskedelmi felhasználás

A fügefa húsát, gyümölcshúsát, leveleit, gyökereit és tejnedvét India és Kína hagyományos gyógyászati gyakorlatának részeként alkalmazták.^3,4,10,13 Történelmileg a fügét számos betegség kezelésére használták, beleértve az olyan gyakori emésztési problémákat, mint az étvágytalanság, kólika, emésztési zavar, székrekedés, vérhas, gyulladt vagy fekélyes belek és bélparaziták. Emellett görcsoldó, antibakteriális, gyulladáscsökkentő és természetes hashajtó hatásuk is van.^2,3,10,13

A gyümölcs további felhasználási területei közé tartozik a látás javítása, az asztma enyhítése, a szív- és érrendszeri rendellenességek és bizonyos rákos megbetegedések (pl. vastagbél- és tüdőrák) kezelése, a vércukorszint fenntartása, valamint a torokfájás és a köhögés enyhítése. A füge tejnedvét helyileg használták kelések és szemölcsök kezelésére.^2,3,10,13 Pakisztánban a fügét hagyományosan nemcsak az emberek táplálékaként, hanem az állatállomány takarmányaként is használták, míg a fákat tüzelőanyagként, tetőfedő anyagként, szerszámnyélként, sőt egyszerűen a növények által nyújtott árnyék miatt is használták.¹³ A fügét a cukornád (Saccharum officinarum, Poaceae) hatékony termesztése előtt cukorforrásként is használták.⁵ Néhány európai országban a füge szirupot enyhe hashajtóként széles körben alkalmazzák; a gyümölcsben található fenolok, flavonoidok, antociánok és cellulóz hozzájárulhatnak hashajtó hatásához.¹⁴

Bodzás receptajánló az Ezt fald fel! gasztroblogból

Modern kutatások

Szív- és érrendszer egészsége

Egy patkányvizsgálatban a füge gyümölcsében található kvercetin-3-O-rutinosidot (rutin) azonosították, amely részben felelős a koleszterinszint-csökkentő hatásért.¹⁵ A füge gyümölcsével kiegészített, magas zsírtartalmú étrenddel nyolc héten át etetett patkányoknál nagyobb mértékben csökkent az összkoleszterinszint, a trigliceridszint és az LDL-koleszterinszint, és nőtt a nagy sűrűségű lipoprotein (HDL) szintje a kontrollcsoportokhoz képest, amelyek közül az egyiket normál étrenddel, kiegészítés nélkül, a másikat pedig magas zsírtartalmú étrenddel, kiegészítés nélkül etették. Ezek mind olyan mutatók, amelyeket a szív- és érrendszeri betegségek diagnosztizálása során figyelemmel kísérnek. A kutatók feltételezték, hogy a rutin növelte a koleszterin kiválasztását, míg a növény polifenol tartalma gátolta a koleszterinszintézist.

A vércukorszint szabályozása

Egy tanulmány, amely a fügegyümölcs fogyasztásának antidiabetikus hatását vizsgálta a vércukorszint fenntartására, megállapította, hogy a fügegyümölcs jelentős gátló hatással volt az α-amiláz aktivitásra cukorbeteg patkányoknál. Ez az enzim hidrolizálja a táplálékkal bevitt szénhidrátokat (azaz a könnyebb kiürülés érdekében a szénhidrátokat alkotó cukormolekulákra bontja) a hasnyálmirigyben.¹¹ A vizsgálat azt is megállapította, hogy a füge flavonoidtartalma hipoglikémiás hatást gyakorolt a patkányokra, javította az általános glükózanyagcserét, és csökkentette az oxidatív stresszt. A kvercetin, amikor glükózzal együtt adták, elősegítette a glükóz hatékony szállítását a megfelelő emésztéshez. A fügefalevél vizes kivonata szintén hipoglikémiás hatást mutatott cukorbeteg patkányoknál, valószínűleg a plazma inzulinszintjét növelő képességének köszönhetően.¹⁶ A fügefalevél vizes oldala lehet fügelevél tea, vagy akár fügelevélből készült szörp is, amelyekről már esett szó a Fügés emberen.

Citotoxikus tulajdonságok

A füge levél- és gyümölcskivonatok, valamint a füge latex viszonylag alacsony koncentrációban in vitro hatékonyságot mutattak számos rákos sejtvonallal szemben.^16,17 A fügefa gyantájából izolált vegyületeket kísérleti vizsgálatokban szintén erős citotoxikus hatóanyagként azonosították, amelyek megakadályozzák a különböző rákos sejtvonalak proliferációját.¹⁸

Helyi alkalmazások

Egy nyílt klinikai vizsgálat megállapította, hogy a füge latexéből készült szemölcskezelés csak kis mértékben volt kevésbé hatékony, mint a szokásos krioterápia a bőrzavarok kezelésére, és a füge kezelési csoportban nem jelentettek mellékhatásokat.17 Továbbá egy placebo-kontrollált klinikai vizsgálat megállapította, hogy a füge gyümölcskivonatot tartalmazó alapkrém jelentősen növelte a bőr hidratáltságát a placebo krémhez képest, amely nem tartalmazta a kivonatot.¹⁹ A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a füge krém segíthet az egészséges bőr fenntartásában, a pattanások és a ráncok megjelenésének csökkentésében.

Tápanyagprofil²⁰

Makrotápanyag profil: (100 gramm friss fügére [kb. két közepes gyümölcs])

• 74 kalória
• 0,8 g fehérje
• 19,2 g szénhidrát
• 0,3 g zsír

Másodlagos metabolitok: (100 gramm friss fügére [kb. két közepes gyümölcs])

Nagyon jó forrása a következőknek:

• K-vitamin: 4,7 mcg (11,8%)
• Élelmi rost: 2,9 g (11,6%)
• Kálium: 232 mg (6,6%)
• B6-vitamin: 0,1 mg (5%)
• Mangán: 0,1 mg (5%)

Továbbá tartalmaz még:

• Magnéziumot: 17 mg (4,3%)
• Tiamin: 0,06 mg (4%)
• Kalcium: 35 mg (3,5%)
• C-vitamin: 2 mg (3,3%)
• Riboflavin: 0,05 mg (2,9%)
• A-vitamin: 142 NE (2,8%)
• Vas: 0,4 mg (2,2%)
• Niacin: 0,4 mg (2%)
• Folsav: 6 mcg (1,5%)
• Foszfor: 14 mg (1,4%)

Zárójelben az ajánlott napi beviteli mennyiségből fedezett százalékos érték.

Hivatkozások (angol):

1. Condit IJ. Fig varieties: a monograph. Hilgardia. 1955;23(11):323-538. http://doi.org/10.3733/hilg.v23n11p323.
2. Barolo MI, Ruiz Mostacero N, López SN. Ficus carica L. (Moraceae): An ancient source of food and health. Food Chem. 2014;164:119-127. doi:10.1016/j.foodchem.2014.04.112.
3. Mawa S, Husain K, Jantan I. Ficus carica L. (Moraceae): Phytochemistry, traditional uses and biological activities. Evidence-Based Complementary and Alternative Medicine. 2013;2013: 974256. doi:10.1155/2013/974256.
4. Slavin J. Figs: past, present, and future. Nutr Today. June 2006;4:180-184.
5. Bateman H, Berton M, Doig F, Driver E, Mapps J, Quintrell S, eds. Edible: An Illustrated Guide to the World’s Food Plants. Washington DC: National Geographic Society; 2008.
6. Jousselin E, Hossaert-McKey M, Herre EA, Kjellberg F. Why do fig wasps actively pollinate monoecious figs? Oecologica. 2003;134:381-387.
7. van Wyk BE. Food Plants of the World: An Illustrated Guide. Portland, OR: Timber Press, Inc.; 2005.
8. Peterson JM, Montgomery S, Haddad E, Kearney L, Tonstad S. Effect of consumption of dried California mission figs on lipid concentrations. Ann Nutr Metab. 2011;58(3):232-238. doi:10.1159/000330112.
9. Solomon A, Golubowicz S, Yablowicz Z, et al. Antioxidant activities and anthocyanin content of fresh fruits of common fig (Ficus carica L.). J Agric Food Chem. 2006;54:7717-7723.
10. Harzallah A, Bhouri AM, Amri Z, Soltana H, Hammami M. Phytochemical content and antioxidant activity of different fruit parts juices of three figs (Ficus carica L.) varieties grown in Tunisia. Ind Crops Prod. 2016;83:255-267.
11. Wojdyło A, Nowicka P, Carbonell-Barrachina ÁA, Hernández F. Phenolic compounds, antioxidant and antidiabetic activity of different cultivars of Ficus carica L. fruits. J Funct Foods. 2016;25:421-432. doi:10.1016/j.jff.2016.06.015.
12. Wang H, Nair MG, Strasburg GM, et al. Antioxidant and antiinflammatory activities of anthocyanins and their aglycon, cyanidin, from tart cherries. J Nat Prod. 1999;62:294-296.
13. Abbasi AM, Shah MH, Li T, Fu X, Guo X, Liu RH. Ethnomedicinal values, phenolic contents and antioxidant properties of wild culinary vegetables. J Ethnopharmacol. 2015;162:333-345. doi:10.1016/j.jep.2014.12.051.
14. Baek HI, Ha KC, Kim HM, et al. Randomized, double-blind, placebo-controlled trial of Ficus carica paste for the management of functional constipation. Asia Pac J Clin Nutr. 2016;25(3):487-496.
15. Belguith-Hadriche O, Ammar S, Contreras MDM, et al. Antihyperlipidemic and antioxidant activities of edible Tunisian Ficus carica L. fruits in high fat diet-induced hyperlipidemic rats. Plant Foods Hum Nutr. 2016;71:183-189. doi:10.1007/s11130-016-0541-x.
16. Badgujar S, Patel VV, Bandivdekar AH, Mahajan RT. Traditional uses, phytochemistry and pharmacology of Ficus carica: A review. Pharmaceutical Biology. 2014;52(11):1487-1503.
17. Jing L, Zhang YM, Luo JG, Kong LY. Tirucallane-type triterpenoids from the fruit of Ficus carica and their cytotoxic activity. Chemical and Pharmaceutical Bulletin. 2015;63(3):237-243.
18. Rubnov S, Kashman Y, Rabinowitz R, Schlesinger M, Mechoulam R. Suppressors of cancer cell proliferation from fig (Ficus carica) resin: isolation and structure elucidation. J Nat Prod. July 2001;64(7):993-996.
19. Khan H, Akhtar N, Ali A. Effects of cream containing Ficus carica L. extract on skin parameters: in vivo evaluation. Indian J Pharm Sci. 2014;76(6):550-564.
20. Basic Report: 09089, Figs, raw. United States Department of Agriculture Agricultural Research Service website. Available at: https://ndb.nal.usda.gov/ndb/foods/show/2201. Accessed July 19, 2017.
21. Fuschi J. Warm figs with goat cheese, pistachios and balsamic glaze. Culinary Ginger website. August 21, 2015. Available at: http://culinaryginger.com/warm-figs-with-goat-cheese-pistachios-and-balsamic-glaze/. Accessed July 19, 2017.

Eredeti cikk: Hannah Bauman^a és Jayme Bisbano^b
a HerbalGram Associate Editor
^b ABC Dietetics Intern (Texas State, 2016)
www.herbalgram.org