Fügés ember

Ezt az általam csak egyszerűen Kátai aszalódó füge névre keresztelt fügét egy Nagykátai sétám során találtam, egy kétszintes családi ház előtti utcafronton még 2021 nyarán. Érdekes volt, mert nem megszokott módon egytörzsű fának volt nevelve, melynek legalsó ágai is minimum három méteres magasságban voltak. Becsengettem, beszélgettem a tulajdonossal, aki elárulta, hogy azért van ilyen formára nevelve, hogy neki is jusson a termésből. Ugyanis az történt korábban, hogy mire ő megvárta volna, hogy igazán éretté, zamatossá váljanak a fán a fügék, Nagykáta jólelkű népe nemes egyszerűséggel közkincsnek nézte a fát, és az utolsó darabig idő előtt leszüretelték az egészet. Ekkor felkopaszította a fát a tulajdonos, hogy csak ő érje el a kétszintes ház emeletén lévő teraszról. A tulajdonos elmondása szerint sosem fagyott el a fa, ami nem csoda, hiszen a fa közvetlenül a ház előtt – attól alig egy méterre – áll. A fa fajtáját azonban nem tudta megmondani. Állítólag több, mint tizenöt éves a fügef

A füge viaszos pajzstetű (Ceroplastes rusci) rendszertanilag a szipókás rovarok (Hemiptera) rendjébe, a növénytetvek alrendjébe (Auchenorrhyncha) és a teknős pajzstetvek (Coccidae) családjába tartoznak. Bár hazánkban még egyelőre nem írták le a jelenlétét , de Horvátországban már jelen van és van rá esély, hogy lassan nálunk is jelentkezni fog, hiszen egyrészt Horvátország nincs annyira messze tőlünk, másrészt a füge hazánkban egyre nagyobb népszerűségnek örvendő növény. Ennek köszönhetően a Horvátországi látogatásokról egyre többen hoznak haza dugványnak való ágakat, de az sem ritka, hogy online kereskedelem során rendelnek onnan dugványokat. Amennyiben pedig a hazai körülményeket alkalmasnak találja saját maga számára a kártevő, szinte biztos, hogy meg fog telepedni nálunk is. Kép forrása: www.ecoregistros.org A Füge viaszos pajzstetű  (Ceroplastes rusci) s zámos fügét termesztő országban megtalálható, és ott a legkomolyabb kártevők közé tartozik. A kártevő pajzsa halványrózsaszí

A Cu de Burro füge   (Ficus Carica)  egy portugál fajta, amelyből Portugáliából – mily meglepő – sikerült beszereznem kettő darab dugványt, két másik fajtával  ( Bacorinha , Cachopeira ) . A dugványokat  vízben gyökereztettem , majd  a megfelelő időben virágcserépbe ültettem . Nagy reményeket táplálok a fajtával kapcsolatban, mert azt hallottam, hogy a Bacorinha füge elég félkorai érésű fajta. A fajtáról egy portugál nyilvántartásban azt találtam, hogy bokra leginkább szétterülő, nyitott, nem túl sűrű ágrendszerrel, növekedési erélye pedig gyenge, így véleményem szerint dézsás nevelésre is alkalmas. Levelei közepes méretűek, és három karéjosak. Kis méretű gyümölcsei alakja kissé lapított, gömb alakú, bőrének színe viaszosan lilába hajló kék, a pépje pedig málna vörös. Serlegnyílása kicsi, és zárt, valamint bőre kissé hajlamos a hosszanti irányú repedezettségre, de ez nem befolyásolja jó ellenálló képességét a szállítással, és tárolással szemben. A beporzást nem igénylő gyümölcsei rövid

A Cachopeira füge   (Ficus Carica)  egy portugál fajta, amelyből Portugáliából – mily meglepő – sikerült beszereznem kettő darab dugványt, két másik fajtával  ( Bacorinho , Cu de Burro ) . A dugványokat  vízben gyökereztettem , majd  a megfelelő időben virágcserépbe ültettem . Nagy reményeket táplálok a fajtával kapcsolatban, mert azt hallottam, hogy a Bacorinha füge elég korai érésű fajta. A Cachopeira fajtáról egy portugál nyilvántartásban azt találtam, hogy bokra leginkább szétterülő, nyitott, ágrendszere sűrű, növekedési erélye pedig igen erős. Levelei pedig nagyok, világoszöldek, és három-öt karéjosak. Közepes, vagy nagy méretű gyümölcseinek alakja felül piramisszerűen csúcsos, gömb alakú, bőrének színe sárgászöld, a pépje pedig barnásvörös. Serlegnyílása közepes, és zárt, valamint bőre kissé hajlamos repedezettségre. Nem viseli túl jól a szállítással járó megpróbáltatásokat., így nem egy piacos fajta, csak friss fogyasztásra alkalmas. A beporzást nem igénylő gyümölcsei közepes ko

A Bacorinha füge (Ficus Carica) egy portugál fajta, amelyből Portugálióból – mily meglepő – sikerült beszereznem kettő darab dugványt, két másik fajtával ( Cu de burro , Cachopeira ) . A dugványokat vízben gyökereztettem , majd a megfelelő időben virágcserépbe ültettem . Közel két évet kellett rá várnom, hogy teremjen nálam, és tapasztalataim vegyesek. Viszonylag korán érik, és hozza azt, amit leírnak róla. A Bacorinha fajtáról egy portugál nyilvántartásban azt találtam, hogy bokra leginkább szétterülő, nyitott, nem túl sűrű ágrendszerrel. Növekedési erélye közepesnek mondható, kifejlett mérete pedig a fügék között a középmezőnybe sorolja, így akár még dézsás nevelésre is alkalmas . Levelei pedig közepesen nagyok, és öt karéjosak. Gyümölcsei alakja telt csepp alakú, bőrének színe világoszöld sárgás árnyalatokkal, teljes érésben pedig sárga. Pépje eperpiros, állaga kocsonyás és kellemes ízű, enyhén savas. Húsa (a bőr és a pép közötti rész) vastag, de krémes állagú. Serlegnyílása k

Rendszertanilag a lepkék rendjébe (Lepidoptera) és fényiloncafélék (Pyralidae) családba tartozik a fügének ez a kártevője. A  Fügefa-kéregmoly európai előfordulását eddig még nem jelezték , de Brazíliában rendkívüli károkat okoz. A maga testhosszának 13-16 milliméterével a füge többi kártevőjéhez képest jóval nagyobb. Szárnyainak színe sárgás barna, sötétebb mintázattal. Testét jól látható sárgás szőrök borítják. Tojásai fehér színűek, lárvája barna. Kép forrása: www.forestryimages.org Biológiájáról túl sok információ nincsen, mivel egyelőre Dél-Amerikában okoz csak gondokat (mivel azonban az internetes online kereskedelem térhódításával már szinte bárhonnan rendelhetünk bármit, úgy gondoltam írok erről a kártevőről is) . Annyi viszont teljességgel bizonyos, hogy két nemzedéke van egy vegetációs időszakban, és a kifejlett lárva képes áttelelni a fának a belsejében. Kép forrása:  www.forestryimages.org Kártétele súlyos tud lenni, ugyanis a tojásait csomókban a hajtások elágazásaihoz h

Én a füge kis mennyiségű szaporítására nagyjából 100%-ban vízben előgyökereztetett füge dugványokat használok, amelyeket a megfelelő időben teljesen egyszerű általános virágföldbe ültetek. A füge vízben gyökereztetéséről már írtam korábban cikket, amelyet meg is szoktam osztani az érdeklődőkkel. Azonban mindezek ellenére a fügés közösségi tereken rendszeresen felmerül a kérdés, hogyha vízben gyökereztetjük a fügét, akkor azt mikor lehet elültetni, és vajon milyen közegbe. Erről szeretnék most egy nem túl hosszú cikket készíteni. Miért vízben gyökereztetem a dugványokat? Én azért szeretem a füge vízben gyökereztetését, mert láthatóbb a folyamat, mintha rögtön valamilyen nem átlátható közegben (föld+perlit, föld, vermikulit, kókuszrost) teszem ezt. Először is én az egyszerűség híve vagyok, ezért nem vásárolok össze mindenféle gyökereztető közeget. Nekem pedig fontos, hogy lássam a gyökeresedés folyamatát, mert fajta-gyűjtő lévén sokszor veszek különleges füge fajták dugványaiból Európ

A Kadota füge (Ficus Carica) egy kívül sárgászöld, belül borostyán sárga, vagy guava rózsaszínű, édes füge. Ezt a fügét tartják az egyik legrégebbi zöld fügének, állítólag már idősebb Plinius (teljes nevén Caius Plinius Secundus Maior) római író, polihisztor, ókori enciklopédista is említést tett róla, mégpedig dicsérő szavakkal. Ma az egyik legnépszerűbb fajta Kaliforniában. Az első kaliforniai megjelenésének időpontja ugyan nem ismert, de valószínűsíthető, hogy a San Joaquin-völgy lábánál fekvő olasz telepesek ültethettek belőle több példányt a múlt században. Ezek a mára hatalmasra nőtt Kadota fák még mind a mai napig ott állnak. A Kadota fügéről, és annak népszerűségének növekedéséről Condit (1920, 1927) is tett említést. Olaszországban egyébként ezt a fajtát Dottato néven tartják számon. A Kadota füge alakja a hagymáéra emlékeztet, bőre sárgászöld (minél érettebb, annál inkább sárgás) , vastag, a hús kifejezetten sima, és selymes. Íze édes, de mégsem mézes, és kevés magot tar

A gyakran „zseléfügének” is nevezett Mary Lane füge (Ficus Carica), melyet szokás „Jelly”-nek is hívni, szintén egy bakancslistás füge volt nálam. Igazából a fajtát nem is annyira nehéz beszerezni, hiszen nem ritkán még hazai kertészetekben is kapható, bár sajnos ahogy már írtam, a hazai kertészeteknél a fajtaazonosság sokszor kérdéses . Csakhogy az a helyzet ezzel a fügével is, mint több más fajtával: az adott név alatt többfajta változat is kapható. Én pedig pontosan azt a fajta Mary Lane fügét szerettem volna beszerezni, amelyiknek pontosan az a sárgadinnyére hajazó íze van, amit egyik mélyen tisztelt fügés társam tollából olvastam. Szerencsére sikerült tőle szereznem pár dugványt, így most már nekem is van ebből a frenetikus Mary Lane fajtából néhány példányom. A Mary Lane füge egyébként Kaliforniából származik, és közepes, vagy nagy méretű, sárga színű fügéket terem, amelyek lédúsak, és szinte teljesen mag nélküliek. Pépje borostyán sárga, vagy halvány narancssárga, és re

A Ficus Carica Violette de Sollies  (VdS)  egy gyönyörűséges, feketén erezett lila füge, amelyet széles körben termesztenek a dél-franciaországi Solliès régióban. Eredetileg azonban  Észak-Afrikából származott, innen került Franciaországba.  Erőteljes növekedésű, és jobbára szétterülő fajta, ezért kimondottan alkalmas bokornak. Kérge sima, szürke. Nagy levelei gyönyörű világoszöldek, három, vagy öt karéjosak. Erős növekedése ellenére éppen úgy alkalmas a dézsás, mint a kordonos nevelésre. A VdS nagy, sötétlila fügéi hosszú szárúak és laposak, akár egy összenyomott könnycsepp. A fügék kemények, édesek, és lédúsak. A pép rózsaszíntől vörösig terjedhet. Az érett gyümölcsnek intenzív, bogyós íze van, egy kis mézdinnyés árnyalattal  (de olvastam már olyat is, aki cseresznyés ízt írt le) , amelyet rendkívül kellemes illattal fűszerez. Kép forrása: frenchfigfarm.com Beleharapva ropogós, de hamar puhává, és testessé válik a szájban. Ez a füge remek kísérője vadhúsoknak, sertéshúsnak, és nyúlh

Nem ez az első alkalom, hogy sikerül belefutnom egy olyan füge fajtába, amiről rendkívül nehéz valamire való infót találni. A legutóbbi ilyen fügém a Mei Li Ya füge volt, amire akkor azt írtam, hogy egyesek szerint könnyen lehetséges, hogy ugyanaz, mint a kínai   Ficus Carica Jin Ao Fen füge, amiről most fogok írni. Megbízható szakmai oldalról nem nagyon lehet leírást találni erről a fajtáról, ellenben fórumokon ezt-azt össze lehet szedni. A legtöbben azt írják, hogy a Mei Li Ya nagyban hasonlít valóban a Jin Ao Fen fügéhez, de míg előbbi inkább egyezik meg a Golden Riverside fügével, vagy esetleg annak valami változata, addig az utóbbi inkább az Orphan vagy a Gold Orphan fügével lehet azonos. Erre utalhat egyesek szerint a hasonló hangzás is, és elnevezése is, hiszen a "Jin" aranyat jelent, és az "Ao Fen" kiejtése pedig igen hasonló az Orphan kifejezéshez. A "Jin Ao Fen" név tulajdonképpen értelmes, mivel egy arany árva füge. Amit magáról a füg

A Ficus Carica Desert King (magyarul a sivatag királya) füge a csendes-óceáni északnyugati éghajlaton rendkívül népszerű fügefajta, mivel a gyümölcsök kiemelkedően jól tolerálják az esőt. A Desert King első hulláma nyár közepén terem, és bőséges, viszonylag nagy méretű fügéket terem, enyhén sárgászöld, vékony bőrrel, és lángoló piros belsővel. Íze édesen olvadós. A Desert King füge egyedülálló abban, hogy az új, és régi hajtásain is gyümölcsöt érlel. A Desert King füge a San Pedro típusba tartozik, ami azt jelenti, hogy a nyári első termését partenokarpikus módon, azaz beporzás nélkül is beérleli, másodtermésének éréséhez azonban elengedhetetlen a fügedarázs általi beporzás, így hazánk túlnyomó részén ez a füge fajta csak egyszer fog teremni. Egyébiránt a másodtermések kissé lapítottak, és mint általában minden fügénél, kisebbek is az első termésnél. Ugyanakkor izében felülmúlja az első hullám fügéit, mert nagyon intenzív epres íze van, és cukortartalma is jelentősen nagyobb, mint