Fügés ember

Hamarosan itt a tavasz, és eljön az ideje a füge körüli tavaszi munkálatoknak is. Ilyenkor mérjük fel az esetleges téli fagykárokat, és ilyenkor jön el a füge metszésének is az ideje is. Ilyenkor sokaknak lesz hirtelen kisebb-nagyobb mennyiségben feleslegessé vált füge ágacskája, amiből kis hozzáértéssel akár új növényeket is nevelhetünk. Adódik is rögvest az első módszer a füge tavaszi szaporítására, ami nem más, mint a füge dugványozása tavasszal. Nekem is ilyenkor szoktak lenni eladásra meghirdetett dugványok a füge-fajtagyűjteményem éppen metszett fügefajtáiról , így ilyentájt érdemes sűrűbben figyelni a weboldalt vagy a Facebook oldalamat , ha érdekel a lehetőség. De ha feliratkozol a hírlevélre , biztosan nem maradsz majd le róla.🤠 Természetesen nem csak dugványozással lehet tavasszal szaporítani a fügét, hanem bujtással, vagy tősarjak leválasztásával is. Mindegyik módszerről írtam már korábban önálló cikket, így most ezeket csak részben írom le összegzésként, hogy egy...

A füge (Ficus Carica) egy nagyon könnyen és többféle módon is szaporítható növény. Ugyanakkor nem mindegy, hogy melyik szaporítási módot mikor alkalmazzuk. Vannak olyanok, amelyek vegetációs időszakban sikeresebbek, és vannak olyanok, amelyek nyugalmi időszakban sikeresebbek, ezért mindkét időszakban érdemes más-más szaporítási módot alkalmazni. Szintén más módszer ajánlott akkor, ha a szaporítani kívánt füge egy zárt helyen van, ahol bármikor hozzáférünk, és megint más abban az esetben, ha mondjuk közterületen van, ahol nem csak mi, hanem bárki más is bármikor hozzáférhet. És újfent más módszer szükségeltetik akkor, ha egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozottan férünk hozzá az adott fügebokorhoz. A különböző szaporítási módokba most nem mennék bele atomi részletességgel, hiszen ezekről már sokszor esett szó a blog hasábjain. A jelen cikk arra a kérdésre hivatott választ adni, hogy melyik módszert mikor érdemes választani.

A füge szaporításáról már nagyon sokszor esett szó a blogon, mert sokakat érdeklő téma. A vegetációs időszakban csak olyan szaporítási mód jöhet szóba, amikor a szaporított füge növényt már csak azután válasszuk le az anyanövényről, hogy kellő mennyiségű gyökeret fejlesztett az önálló élethez. Ezen módszerek pedig a porbujtás , a légbujtás , és gyökérsarjak felszedése. Én leginkább a  légbujtást  részesítem előnyben, de természetesen a másik kettőnek is megvan a létjogosultsága. De nem mindegy, mikor melyiket válasszuk. Miért nem a porbujtás a legjobb? A porbujtás lényege az, hogy lehajtunk egy ágat a bokor külső hajtásai közül, befedjük egy részét földdel, lerögzítjük, hogy úgy is maradjon, majd megvárjuk, amíg az ott gyökeret ereszt. Ezt követően leválasztjuk, és elültetjük önállóan. Ez így nagyon egyszerűnek hangzik, de ahhoz, hogy az a fügeág meggyökeresedjen a földdel befedett részen, az kell, hogy folyamatosan nedvesen tartsuk a környezetében a földet. Jelenleg törté...

A ( Ficus Carica)   füge szaporításáról már több bejegyzést írtam. Volt már szó a füge duványozásáról , a füge vízben gyökereztetéséről és a füge légbújtásáról , valamint a gyökér- és tősarjas szaporításról . Ebben a részben pedig a füge porbujtását fogom bemutatni, ami nem sokban tér el a légbujtástól, a működése is nagyjából ugyanaz, de azért egy kicsit mégis más. Mi az a porbujtás és mi az a feltöltéses bujtás? A porbujtás, amikor egy növény – ez esetben a füge – egy elég rugalmas ágát lehajtjuk a talajra, ott földdel takarjuk, aztán rögzítjük, majd miután az gyökeret eresztett, leválasztjuk az anyanövényről, és elültetjük. Ugye, hogy nem is tűnik annyira bonyolultnak? Ez azért van, mert annyira egyszrű a füge bujtása, hogy ennél más sokkal egyszerűbb dolgokat nehéz lenne kitalálni. :) A feltöltéses bujtásnál viszont nem szükséges ágat lehajtani. Ha van egy talaj közelből előtörő, már megfásodott ág, akkor annak az ágnak a tövét felkupacoljuk földdel, majd nedvesen t...