Fügés ember

A füge egy ősidők óta velünk élő és titokzatos növény, amely számos vallásban és spiritualitásban fontos szerepet játszik, akár még az álmainkban is megjelenhet. Ebben a cikkben azt szeretném fejtegetni, hogy hogyan értelmezzük a fügét ezekben a különböző kontextusokban, és milyen üzeneteket hordozhat számunkra. Ősi Buddhafej egy fügefában a Wat Mahathatban , Ayutthaya történelmi városában, Thaiföldön – © Michael Turtle A füge eredete és története A közönséges füge (Ficus carica) egy viszonylag gyorsan növekvő fa vagy bokor (7-10 méter magasra nőhet megfelelő környezeti adottságok esetén) , amely az eperfafélék (Moraceae) családjába tartozik. Kérge sima és szürke vagy majdnem fehér, három-öt karéjos levelei pedig nagyok. A gyümölcse  (amely igazából egy összetett gyümölcs)  csepp alakú, nagyjából 3-5 cm hosszú. Bőre éretlenül méregzöld, amely szín teljes éréskor fajtától függően barna, sárga, lila, de akár majdnem fekete is lehet. Puha, lédús és magas cukortartalma miatt rendkív

Az mára már nem vitatott kérdés, hogy a Török hódoltságnak köszönhető, hogy Magyarországon meghonosodott a közönséges füge  (Ficus carica) . Ugyanakkor egyáltalán nem igaz az a legenda, hogy a Tabánban található fügefákat a törökök ültették volna. Vagyis természetesen elképzelhető, hogy ültettek oda fügéket, de a ma ott látható fügebokrok biztosan nem hozzájuk köthetőek 😊 Nem kisebb célt tűztem ki magam elé, minthogy megpróbálok ezen fügebokrok történetének utánajárni, és kideríteni, hogy mennyi idősek, milyen fajtájúak, illetve ki ültethette őket. Hogy miért fontos ez nekem? Talán csak egyfajta szentimentalizmus ez részemről, hiszen többször említettem már, hogy budai gyerek vagyok. Budán születtem, ott is nőttem fel. Gyermekkorom során rendkívül sokat sétáltunk mind a Gellért-hegyen (a Gellért-hegyi fügékről ebben a cikkemben íram: Fügekörkép – a Gellért-hegy fügefái, fügebokrai ) , mind a Tabánban, mind pedig a Budai Várban. Imádtam azt a környezetet, mindig elvarázsolt a hely, és

Tavaly tettem közzé a honlapon egy cikket a füge-levélbolha  (Homotoma ficus)  magyarországi megjelenéséről   Fazekas Imre, Kontschán Jenő és Ripka Géza  ádásos munkájának köszönhetően.  A fügén élő füge-levélbolha jól ismert kártevője a mediterrán területeken élő és tenyésző fügéknek. A Homotomidae család, ahová ez a levélbolha is tartozik, egy kimondottan a fügefélékre specializálódott levélbolha család, amely tagjai elsődlegesen fügéken élnek. Maga a füge-levélbolha más hazai levélbolhákkal nem téveszthető össze, a csápja robusztus, erős és hosszú szőrökkel borított. Szintén erős szőröket figyelhetünk meg az enyhén hajlított alakú elülső szárnyak erei mentén. Ráadásul a szárny szélein, az erek végein sötét, barnás foltok is láthatóak. Mivel fentebb írtam, hogy fügespecifikus faj, így jelen tudásunk szerint más növényeket nem károsít. Tojás alakban telelnek át a füge rügyeiben vagy azok rügytakarói alatt, illetve a rügyek közeli kéregrepedésekben. Amikor eljön az idő (ez egyb

Ilyenkor tavasszal minden évben újra és újra előkerül az éretlenül lepotyogó fügék témája. Ez a jelenség elsőre talán ijesztőnek tűnhet, de ha megértjük a fügében – és amúgy minden más növényben is – ilyenkor lejátszódó folyamatokat, akkor talán könnyebben el tudjuk fogadni, hogy ez bizony normális. De miről is van szó valójában? Most tekintsünk el attól az eshetőségtől, hogy kaprifügént vagy szmirnai típusú fügénk van, és amiatt hullik. Az egy másik cikk témája. A jelenség könnyen elkülöníthető, mivel ha azért hullik le éretlenül a füge a fáról vagy bokorról, mert beporzást igénylő fajtánk vagy esetleg kaprifügénk van, akkor az összes füge lepotyog éretlenül. Ha azonban a termések egy része potyog csak le, a többi pedig rendszerint be is érik, másról van szó. Írtam már korábban cikket a fügehullásról , amelyben körbejártam több lehetséges okot is, amelyben akár mi magunk is lehettünk az indikátorok egy rosszkor/rosszul végzett trágyázással, nem kellő vízellátással, vagy egyéb cseleked

Mielőtt bármit is mondanék magáról a technikáról, előbb tisztázzuk, mi is az a „fig tree tip pinching” valójában. Akárhogyan is szeretném, nem tudom szebben magyarra fordítani, minthogy a fügefa hegyének csípése (rövidebben: a füge csípése) , amely igazából nyugodtan tekinthető egyfajta kifinomult zöldmetszésnek is akár, hiszen ez is a metszés és alakítás témakörébe tartozik (a füge metszéséről egyébként korábban is esett már szó az oldalon: az egyik cikkemben azt latolgattam, kell-e egyáltalán metszeni a fügét , míg a másikban azt, ha a metszés mellett döntünk, akkor hogyan metszük meg szakszerűen a fügét ) . Én mégis maradnék inkább a füge csípése kifejezésnél, mert bár furán hangzik, valójában egészen pontosan leírja az eljárást. Ennek a technikának a lényege, hogy oly módon befolyásoljuk a növényben működő biokémiai folyamatokat, aminek hatására előbb jelennek meg rajta a termések, így nagy valószínűséggel előbb is érnek be. Mi az a „tip pinching”, azaz minek csipkedjem meg a füge

A most bemutatásra kerülő Farmosi foltos fügét egy sétám során találtam, és felkeltette az érdeklődésemet a különleges cukorfoltossága miatt. Sok füge – főleg a sárga bőrűek – hajlamosak arra, hogy éréskor cukorfoltok jelennek meg rajtuk barna pettyek, foltok formájában. Ezt a jelenséget leginkább a banán miatt ismerheti bárki. A banán szokott a kamrában az állás közben először csak foltokban, majd teljes egészében megbarnulni. Sokan ilyenkor azt hiszik, már romlott. Pedig dehogy! Ilyenkor a legfinomabb. A foltok ugyanis az érés közben felszaporodó cukor miatt jönnek létre, ami azt jelzi, hogy bizony nagyon édesre érett a gyümölcs. A fügén is így jelennek meg a cukorfoltok. Ezek a fügék tehát nem rohadtak, nem romlottak, egyszerűen csak mézesen-édesen érettek. 😊 Ami érdekes ebben a fügében, hogy igen nagy számban jelennek meg rajta ezek a cukorfoltok, ami valóban nem teszi éppen dekoratívvá és kívánatossá. De lépjünk túl ezen, és fogadjuk egyszerűen, hogy a Farmosi foltos a fügék Chok

Az egyik ismerősöm járt pár hete a Fővárosi Állat- és Növénykertben , ahonnan küldött pár fényképet a Nagyszikla előtt álló termetes fügefáról. 😲Annyira szép, formás volt az a fa, hogy rögtön elhatároztam, hogy megpróbálom kideríteni, mennyi idős, és milyen fajta. Vettem hát a virtuális tollam, és írtam egy levelet az állatkernek, amiben a Nagyszikla előtt álló fügefáról érdeklődöm. A levelemre a mai rohanó világban nem megszokott módon, rendkívül hamar válasz érkezett az állatkert kertészeti- és botanikai osztályvezetőjétől, Serdült Ádámtól személyesen, amiben megírta, hogy az a fügefa bizony legalább 100 esztendős már. Leírta, hogy pontosan nem tudja, mikor lett ültetve, és nem emlékszik rá, hogy valaha is érte volna jelentősebb fagykár, tehát a látható mértete a tényleges korából fakadhat a fának. Az osztályvezető meghívott minket az állatkertbe, hogy nézzünk szét, mert több fügefa is található az intézmény területén. Ezért pár nappal később felkerekedtünk a családdal, vonatra ültü

Elég régen jelentkeztem már újabb fajtabemutatóval, ezért már éppen itt volt az ideje egynek. 😎Ezt a fügét véletlenül fedeztem fel a munkahelyemtől nem messze még tavaly. Első ránézésre egy sima Barna Török fügének  (Brown Turkey)  tűnt, de felkeltette az érdeklődésemet amiatt, hogy a fa igen árnyékos helyen volt. Egy épület is árnyékolta meg egy jócskán fölébe terebélyesedő fa is. Mégis tele volt fügével. Nem akármilyen fügékkel, hanem hatalmas, érett fügékkel. Ezért arra az elhatározásra jutottam, hogy vágok belőle dugványnak valókat, és szaporítok belőle magamnak, hogy farmosi körülmények között is vizsgálhassam. Ízre nem volt több, mint egy átlagos Barna Török (Brown Turkey) füge. Talán egy picit még édesebb volt, ha lehet ezt mondani. De tényleg nagyon szépen be volt rakódva a bokor mind első, mind pedig másodtermésekből is. Teljesen biztos nem lehetek benne, hogy ez tényleg egy BT, de minden tulajdonságában arra hasonlít. A Barna Török  (Brown Turkey)  füge általános jellemzés

A városligeti  Vajdahunyadvár  a Magyar Mezőgazdasági Múzeum céljára épült fel  (Alpár Ignác építész alkotása)  1902 és 1908 között a Városligeti-tó Széchenyi-szigetén, és a múzeum céljait szolgálja. Ez alól kivétel az 1915. augusztus 8-án felszentelt, s a római katolikus egyház kezelésébe adott Jáki kápolna. Mai, közkeletű nevét Hunyadi János kormányzó és Szilágyi Erzsébet lakóhelyének a legjellemzőbb részéről, a vajdahunyadi várat mintázó, Hősök tere felőli főhomlokzatáról kapta. Különböző építészeti stílusokban épült pavilonok sorozatából áll: román, gótikus, reneszánsz és barokk; az együttes alkotópavilonjai több emblematikus épület másolatai a középkori Magyar Királyság különböző részeiről. Eredetileg az Erdélyben álló Vajdahunyad vár másolata. Az elő vár kartonból és fából készült, de a nagy népszerűsége kedvéért, neogótikus stílusban kőből és téglából építették át. Ma a Magyar Mezőgazdasági Múzeumnak ad otthont. –  wikipedia Az épület tehát nem egy történelmi vár, amely része le