Fügekörkép – Tabáni fügék, amik mégsem török eredetűek
Az mára már nem vitatott kérdés, hogy a Török hódoltságnak köszönhető, hogy Magyarországon meghonosodott a közönséges füge (Ficus carica). Ugyanakkor egyáltalán nem igaz az a legenda, hogy a Tabánban található fügefákat a törökök ültették volna. Vagyis természetesen elképzelhető, hogy ültettek oda fügéket, de a ma ott látható fügebokrok biztosan nem hozzájuk köthetőek 😊
Nem kisebb célt tűztem ki magam elé, minthogy megpróbálok ezen fügebokrok történetének utánajárni, és kideríteni, hogy mennyi idősek, milyen fajtájúak, illetve ki ültethette őket. Hogy miért fontos ez nekem? Talán csak egyfajta szentimentalizmus ez részemről, hiszen többször említettem már, hogy budai gyerek vagyok. Budán születtem, ott is nőttem fel. Gyermekkorom során rendkívül sokat sétáltunk mind a Gellért-hegyen (a Gellért-hegyi fügékről ebben a cikkemben íram: Fügekörkép – a Gellért-hegy fügefái, fügebokrai), mind a Tabánban, mind pedig a Budai Várban. Imádtam azt a környezetet, mindig elvarázsolt a hely, és persze temérdeknyi fügét ettünk az ott található fügebokrokról. Másfelől viszont nagyon érdekelt a tabáni fügebokrok törökökhöz fűződő legendája, így mindenképp ki kellet derítenem, hogy mi az igazság...
Ki, és mikor ültette a tabáni fügéket?
Noha valamikor számtalan fügebokor élt a Tabánban, ahogyan szederfák is tucatjával nőttek, mára alig maradt néhány példány, és a Főkert munkatársa szerint ezek sem matuzsálem korúak. A Pásztor lépcső mellett van több fügebokor is csoportosan ültetve. Erre azt az információt kaptam, hogy a Főkert két lelkes munkatársa ültette saját szaporításból oda valamikor 1990-1995 között, és előtte ott nem volt füge. Így ezek a bokrok a legrégebbi időpontot tekintve is 33 évesek lehetnek maximum a cikk írásának időpontjában, ami azért nem olyan sok egy füge életében.
Sajnos ezen fügecsoport fajtájáról semmilyen információt nem kaptam, még azt sem tudni, adriai tipusúak-e, azaz beérnek-e rendszeresen. Sajnos jellemző, hogy a közterületeken, parkokban álló növényekről (nem csak fügékről) még jóval érés előtt lecsipkedik a terméseket a járókelők. Én hoztam magamnak belőle szaporítóanyagot, szóval hamarosan kiderül, hogy miféle füge lehet... 😀
Kereszt utcai fügebokrok
Találtam még három másik bokrot is a Kereszt utca mentén. Egyet önmagában ácsorogva szoliterként, kettőt pedig kicsit lentebb, közvetlen egymás mellett. Ezek a bokrok sem tűntek ránézésre túl korosnak, amit igazolt a Főkert munkatársa is. Azt tudtam meg, hogy ezt nem ők, hanem a Tabáni kutyások ültették egészen biztosan valamikor 1995 után. Tehát ezek még fiatalabbak is, mint a Pásztor lépcső mellettiek. Kicsi keresgélés után találtam egy Tabáni kutyások nevű Facebook csoportot, ahol érdeklődésemre készséggel válaszoltak. Azt tudtam meg, hogy a Kereszt utca, és a Naphegy utca sarkán lévő szoliter fügebokrot nyolc éve ültették többen egy összefogás keretében.
Egy Őrmezőre tervezett terasz kialakításakor mentették meg a fügebokrot, mert útban lett volna a tervezett terasznak. Elszállították a Tabánba, és ott kapott új helyet, így tulajdonképpen ez egy megmentett fügebokor. A Kereszt utca mellett (lépcsők mellett) lévő fügebokor duót szintén a Tabáni kutyások ültették. Ez a két bokor az elmondások alapján Budakesziről lett megmentve. Azt nem tudtam meg, hogy miért kellett megmenteni. Ezekről a bokrokról is vittem haza szaporítóanyagot, így rövid időn belül ki fog derülni, hogy érdemes-e további szaporításra bármelyik Tabáni füge, és hogy valamelyik is megegyezik-e a néhány kertészet által „Tabáni zöld” néven árult fügével.
Egy dolog azonban biztos: a Tabánban ha voltak is a török korból származó fügék, azoknak ott már semmi nyoma nincsen, így nem biztos hogy érdemes szaporítóanyag beszerzés céljából odazarándokolni. Egyéb okból viszont érdemes ellátogatni oda, hiszen fantasztikusan szép hely, és rengeteg csodálatos növény található ott. És ha nem is fügéből, de azért találkozhatunk más fajtájú fa matuzsálemekkel, mint például a 300 évnél is korosabb tabáni szederfa.😊
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
És mi a helyzet azokkal a fügékkel,melyek lent a dunapartnál,a kerítés mögött,a volt balettintézeti koleszhoz közel (a kolesz és a rudas fürdő táján) vannak?én min. az 50-es évek óta tudok ezek létezéséről!Szintén budai gyerek..
VálaszTörlésHa arról a fügebokorról van szó, ami a Gellért-hegy lábánál van a rakparton a Szabadság híd és az Erzsébet híd közötti részen, akkor az egy másik poszt témája lesz. Folyamatban van egy cikk a Gellért-hegy fügéiről is.
Törlés