Fügekörkép – Tabáni fügék, amik mégsem török eredetűek
Az mára már nem vitatott kérdés, hogy a Török hódoltságnak köszönhető, hogy Magyarországon meghonosodott a közönséges füge (Ficus carica). Ugyanakkor egyáltalán nem igaz az a legenda, hogy a Tabánban található fügefákat a törökök ültették volna. Vagyis természetesen elképzelhető, hogy ültettek oda fügéket, de a ma ott látható fügebokrok biztosan nem hozzájuk köthetőek 😊
Nem kisebb célt tűztem ki magam elé, minthogy megpróbálok ezen fügebokrok történetének utánajárni, és kideríteni, hogy mennyi idősek, milyen fajtájúak, illetve ki ültethette őket. Hogy miért fontos ez nekem? Talán csak egyfajta szentimentalizmus ez részemről, hiszen többször említettem már, hogy budai gyerek vagyok. Budán születtem, ott is nőttem fel. Gyermekkorom során rendkívül sokat sétáltunk mind a Gellért-hegyen, mind a Tabánban, mind pedig a Budai Várban. Imádtam azt a környezetet, mindig elvarázsolt a hely, és persze temérdeknyi fügét ettünk az ott található fügebokrokról. Másfelől viszont nagyon érdekelt a tabáni fügebokrok törökökhöz fűződő legendája, így mindenképp ki kellet derítenem, hogy mi az igazság...
Ki, és mikor ültette a tabáni fügéket?
Noha valamikor számtalan fügebokor élt a Tabánban, ahogyan szederfák is tucatjával nőttek, mára alig maradt néhány példány, és a Főkert munkatársa szerint ezek sem matuzsálem korúak. A Pásztor lépcső mellett van több fügebokor is csoportosan ültetve. Erre azt az információt kaptam, hogy a Főkert két lelkes munkatársa ültette saját szaporításból oda valamikor 1990-1995 között, és előtte ott nem volt füge. Így ezek a bokrok a legrégebbi időpontot tekintve is 33 évesek lehetnek maximum a cikk írásának időpontjában, ami azért nem olyan sok egy füge életében.
Sajnos ezen fügecsoport fajtájáról semmilyen információt nem kaptam, még azt sem tudni, adriai tipusúak-e, azaz beérnek-e rendszeresen. Sajnos jellemző, hogy a közterületeken, parkokban álló növényekről (nem csak fügékről) még jóval érés előtt lecsipkedik a terméseket a járókelők. Én hoztam magamnak belőle szaporítóanyagot, szóval hamarosan kiderül, hogy miféle füge lehet... 😀
Kereszt utcai fügebokrok
Találtam még három másik bokrot is a Kereszt utca mentén. Egyet önmagában ácsorogva szoliterként, kettőt pedig kicsit lentebb, közvetlen egymás mellett. Ezek a bokrok sem tűntek ránézésre túl korosnak, amit igazolt a Főkert munkatársa is. Azt tudtam meg, hogy ezt nem ők, hanem a Tabáni kutyások ültették egészen biztosan valamikor 1995 után. Tehát ezek még fiatalabbak is, mint a Pásztor lépcső mellettiek. Kicsi keresgélés után találtam egy Tabáni kutyások nevű Facebook csoportot, ahol érdeklődésemre készséggel válaszoltak. Azt tudtam meg, hogy a Kereszt utca, és a Naphegy utca sarkán lévő szoliter fügebokrot nyolc éve ültették többen egy összefogás keretében.
Egy Őrmezőre tervezett terasz kialakításakor mentették meg a fügebokrot, mert útban lett volna a tervezett terasznak. Elszállították a Tabánba, és ott kapott új helyet, így tulajdonképpen ez egy megmentett fügebokor. A Kereszt utca mellett (lépcsők mellett) lévő fügebokor duót szintén a Tabáni kutyások ültették. Ez a két bokor az elmondások alapján Budakesziről lett megmentve. Azt nem tudtam meg, hogy miért kellett megmenteni. Ezekről a bokrokról is vittem haza szaporítóanyagot, így rövid időn belül ki fog derülni, hogy érdemes-e további szaporításra bármelyik Tabáni füge, és hogy valamelyik is megegyezik-e a néhány kertészet által „Tabáni zöld” néven árult fügével.
Egy dolog azonban biztos: a Tabánban ha voltak is a török korból származó fügék, azoknak ott már semmi nyoma nincsen, így nem biztos hogy érdemes szaporítóanyag beszerzés céljából odazarándokolni. Egyéb okból viszont érdemes ellátogatni oda, hiszen fantasztikusan szép hely, és rengeteg csodálatos növény található ott. És ha nem is fügéből, de azért találkozhatunk más fajtájú fa matuzsálemekkel, mint például a 300 évnél is korosabb tabáni szederfa.😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés tartalmak létrehozása rengeteg időt és energiát emészt fel. És mint tudjuk, az idő pénz. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Ezt magánemberként egyre nehezebben tudom előteremteni, pedig azt gondolom, hogy értékteremtő projektbe fogtam bele. Ha sikerül megtalálnom azt a nagyjából két tucatnyi fügefajtát, amelyek termesztésével komoly sikereket lehet elérni Magyarország változóban lévő éghajlatán, az minden fügekedvelőnek csak jó lehet. Ha szerinted is értékes az önkéntes kutatómunkám, és van rá lehetőséged, kérlek, támogass engem, és ezáltal légy részese te is mindannak, amit megalkotok, létrehozok.
Megjegyzések
Szólj hozzá!