Fügés ember

„ Oh adj, oh adj nekem Hűs cseppet, hű csehem! ” „ Itt a kehely, igyál, Uram, László király,             Enyhít... mikép a sír! ” E közismert sorokkal sugallta Arany János , hogy az 1457-ben, alig 18 esztendősen elhunyt uralkodó,  V. László inkább lett mérgezés áldozata, mintsem hogy természetes halált halt volna. Ezt a kortársak és az utókor által is széles körben elfogadott nézetet a történettudomány az elhunyt földi maradványainak vizsgálata alapján egyértelműen cáfolni tudta: az ifjú király leukémiához hasonlatos, rákos betegségben hunyt el. Ha egy uralkodó látszólag ereje teljében távozott a földi árnyékvilágból, gyakran kaptak lábra ilyen és ehhez hasonló vélekedések, ám ezek nagy részét soha nem sikerült bizonyítani. Az utókor szemében egyik legnépszerűbb magyar király, a Lászlót a magyar trónon követő I. (Hunyadi) Mátyás (1458-1490) esetében napjainkig tartja magát a nézet, hogy az életének 47. (m...

Vannak bizonyos állítások, amelyek rendszeresen előkerülnek a fügével kapcsolatban. Ezek közül sajnos több is hibás berögződés, amelyek olyan makacsul tudják magukat tartani, hogy csak kitartó munkával lehet őket száműzni. Ebben a posztban is nem kevesebbre vállalkozok, minthogy hozzájáruljak a fügével kapcsolatban a tisztánlátáshoz. Fel fogok sorolni néhány állítást, amelyek a közbeszédben rendszeresen előfordulnak, elmondom, hogy az igaz-e, és indoklást is írok hozzájuk. Azután természetesen mindenki azt csinál a fügéjével, amit akar, de remélem, ha sokáig mondogatom, hogy a vízen járni nem lehet, akkor egyre kevesebben próbálják majd meg. 😁 A füge nagyon vízigényes növény (nem igaz) A füge nem túl vízigényes növény. Évi csapadékigénye 500 mm körül van, hazánkban pedig az éves cspadékmenyiség nagyjából 500-750 mm körüli szokott lenni tájegységtől függően. E szerint a hazai csapadékmennyiség akár fedezhetné is a füge éves vízigényét, de sajnos a helyzet ennél árnyaltabb kicsit. A...

A közönséges füge (Ficus carica) az egyik legrégebbi ismert termesztett növény (termesztése megelőzte a gabonafélék, például a búza [Triticum spp., Poaceae] és az árpa [Hordeum vulgare, Poaceae] háziasítását) , és több mint 700 ismert fajtája van. 1 A füge egy több több törzsű, lombhullató szubtrópusi cserje, amely egyike az eperfafélék családjába tartozó Ficus nemzetség több mint 1400 ismert fajának. 2-4 A füge általánosan ismert termése valójában egy magába fordult virág, egy szikoniumnak nevezett szerkezet. 5 Mint ahogyan az a magyar nyelvben általánosságban elterjedt, a szikoniumot a növény „termésének” nevezzük. A füge beporzása is egyedülálló módon történik, mivel a beporzás az agaonid darazsak, más néven fügedarazsak (Blastophaga) családjától függ. Az agaonid darazsak és a füge évezredek alatt együtt fejlődtek ki, egymással szimbiózisban élnek, és egymás nélkül nem tudnak létezni. 3 A darazsak csak a füge termésébe tudják lerakni petéiket, és a fügét csak ...

A fügét, ezt az igen ősi kultúrnövényt, melyet a Biblia is többször megemlít, a háztáji kis kertekben is termesztik. Manapság török, francia, spanyol földön, és Kaliforniában termesztik leginkább. Féltrópusi növény, ezért csak meleg, napos, szélvédett helyen terem jól. Eredetileg azonban Kis-Ázsia, Izrael és Szíria vidékéről származik. Észak-Afrikában és Európa déli részén szintén ismerték és használták az emberek. Magyarországra az Anjou-k idején került, a XIV. században, egyes kutatások szerint a törökök hozták magukkal. A füge egy nagyon egyedülálló, és csodálatos gyümölcs, amelynek formája többségében egy könnycseppre emlékeztet. Súlyuk pedig fajtától föggően 40g-tól egészen akár a 120-130g-ig is lehetséges. Bőrük színe lehet lila, zöld, sárga, barna, de ritka esetben akár piros vagy narancssárgás is. A gyümölcs pépje is vátozó színű, de többnyire rózsaszínes, sárga, barnás, vagy piros, és tele van több száz parányi csonthéjas maggal, amelyek ehetőek. Íze általában rendkívül é...

Néhány évtizede hazánkban a füge ( Ficus Carica)  még egy egzotikus növénynek számított, amit az országnak csak kevés pontján lehetett tartós sikerrel nevelni. Mára azonban annyira megváltozott az éghajlatunk, hogy szinte bárki ültethet a kertjébe fügét , és tartós sikereket érhet el a nevelésével, gondozásával . És ha egyszer ültethetünk fügét, miért is ne tennénk? Hiszen egy rendkívül finom és egészséges gyümölcsöt termő növényről van szó, amelynek még a megjelenése is kimondottan kellemes a szemnek. A füge már az ókorban is fontos része volt az étrendnek az egyiptomiak, a görögök vagy éppen a rómaiak körében. Mivel a leszüretelt füge gyorsan romlásnak indul, nehezen tárolható és szállítható, a friss fügét a lehető leghamarabb együk meg, vagy valamilyen formában dolgozzuk fel. Ehetjük például nyersen, aszalva, sőt lekvárt is főzhetünk belőle, de keverhetjük salátába is, valamint ínycsiklandó előétel lehet a kecskesajttal tálalt füge is. A vállalkozóbb szelleműek pedig készíthetne...

A füge ( Ficus Carica)  termése frissen és aszalva is fogyasztható, ízletes gyümölcs, amelyet különleges íze és textúrája miatt sokan kedvelnek. Sokoldalúan felhasználható, ráadásul nagyon egészséges is, így érdemes minél gyakrabban enni. A füge nemcsak rendívüli módon finom, de állítólag még szépít és ősidők óta ismert afrodiziákum is egyben. Ki gondolná, mennyi mindenre jó ez a csodálatos gyümölcs? A füge szinte minden vidéken a nemi gyönyörök jelképe. Már Ádám és Éva is fügefalevelet viselt, és az ókori sportolók előszeretettel fogyasztották teljesítményük fokozására. Sokak kedvence ez a harang alakú gyümölcs, ráncos és bőrszerű külsejével – a füge az egyik legédesebb gyümölcs, ráadásul az illata is csábító! A fügét, ezt az igen ősi kultúrnövényt, melyet a Biblia is többször megemlít, a háztáji kis kertekben is termesztik. Manapság török, francia, spanyol földön, és Kaliforniában termesztik leginkább. Féltrópusi növény, ezért csak meleg, napos, szélvédett helyen terem jól. Erede...