Tények és tévhitek a fügével kapcsolatban
Vannak bizonyos állítások, amelyek rendszeresen előkerülnek a fügével kapcsolatban. Ezek közül sajnos több is hibás berögződés, amelyek olyan makacsul tudják magukat tartani, hogy csak kitartó munkával lehet őket száműzni. Ebben a posztban is nem kevesebbre vállalkozok, minthogy hozzájáruljak a fügével kapcsolatban a tisztánlátáshoz.
Fel fogok sorolni néhány állítást, amelyek a közbeszédben rendszeresen előfordulnak, elmondom, hogy az igaz-e, és indoklást is írok hozzájuk. Azután természetesen mindenki azt csinál a fügéjével, amit akar, de remélem, ha sokáig mondogatom, hogy a vízen járni nem lehet, akkor egyre kevesebben próbálják majd meg. 😁
A füge nagyon vízigényes növény (nem igaz)
A füge nem túl vízigényes növény. Évi csapadékigénye 500 mm körül van, hazánkban pedig az éves cspadékmenyiség nagyjából 500-750 mm körüli szokott lenni tájegységtől függően. E szerint a hazai csapadékmennyiség akár fedezhetné is a füge éves vízigényét, de sajnos a helyzet ennél árnyaltabb kicsit. A füge szereti az évi vízigényét kiegyenlítetten kapni, miközben nálunk a különböző évszakokban igen csak eltérő a csapadékmennyiség. Jellemzően a tavasz és az ősz a csapadékosabb hazánkban, míg a tél és a nyár szárazabb. Szerencsére olyannal még nem találkoztam, aki télen is locsolná a fügéjét, de az az állítás, hogy nyáron minden nap akár több száz liter vizet is kell önteni a fügére, eléggé erősen megvetette a lábát.
Pedig ez helytelen állítás. A túl sok víz ellentétes eredményt ad, mint amit a fügénél szeretnénk látni. A füge gyökérzete sekényen fut a talajfelszínnel párhuzamosan. Ha ott nem talál elegendő vizet, elkezdi gyökereit lejjeb, a mélyebb talajrétegek felé növeszteni, ezáltal is szárazságtűrőbbé válik. Ha rendszeresen elárasztjuk a fügénket nagy mennyiségű vízzel, akkor nem fog feleslegesen mélyebbre gyökerezni, hiszen igényeit kielégíti az öntözés adta víz. Így felnő a kertünkben egy hatalmas bokor füge, ami az első szárazabb időszaknál sárgulni kezd, és eldobálja a leveleit. A kiskertész meg igazolva érzi állítását, miszerint, ha nem öntözi meg úgy, mint egy rizsföldet, akkor kiszárad. De ne felejtsük el, hogy hazánkban rengeteg füge van, és nagyon sok olyan helyen is vannak tekintélyt parancsoló méretű fügék, ahol alig kap vizet. És élnek, virulnak még a legnagyobb aszályban is.
A másik probléma a folyamatos öntözéssel, hogy kötöttebb talajon gyökérrohadást idézhet elő, mert a füge gyökere nem tűri a pangó vizet. Illetve túlzott vegetatív növekedést válthat ki, ami miatt a növény akár a terméseit is ledobhatja, és intenzív zöld növekedésbe kezd. Ugyanakkor a füge nem egy szukkulens, és a nagy fügetermesztő országokban is öntözik a fügét. Nem elárasztják, hanem általában csepegtető rendszeren keresztük az időjárással harmóniában lassan és egyenletesen juttatják elegendő vízhez. Így a növény nem kezd elburjánzani, de pont elegendő vizet kap ahhoz, hogy kinevelje a terméseit. Hazánkban elegendő csupán a szárazabb időszakokban öntözni a fügét, ami jellemzően a nyári időszakban van. Tavasszal és ősszel hazánkban bőven van elegendő csapadék a füge számára, így az állítás, hogy a füge nagyon vízigényes lenne: nem igaz!
Kapcsolódó cikkek:
- Kell-e a fügét locsolni, avagy mennyi a füge vízigénye?
- A füge gondozása és környezeti igényei
- Az aszály, és a füge...
A füge kétszer terem egy évben (részben igaz)
Érdekes növény a füge, amely több típusba sorolható. Ezen típusok tekintetében a köztudatban még elég nagy a zűrzavar, ami nem csoda, mert a füge igazából csak az elmúlt évtizedben kezte el igazán meghódítani a hazai kiskerteket. Több száz éve vannak fügebokrok hazánkban, sőt, egyes területeken kultúrája is volt (pl: Budai vár és környező területei, mint a Tabán vagy a Gellért-hegy), de jellemzően ez a régi időkben inkább úri huncutság volt, mint kiskerti tevékenység. Hazánk időjárásának változása azonban lehetővé tette, hogy egyre szélesbb körben terjedjen el a füge, mert egyre nagyobb területeken szenved egyre kisebb fagykárokat télen. Ez szép lassan elkezdte népszerűvé tenni ezt a fantasztikus növényt, amelynek fogyasztása rendkívül egészséges.
Egyesek azt állítják, hogy a füge egy évben kétszer terem, egyesek azt mondják, akár háromszor is terem, míg mások azt állítják, hogy csak egyszer terem a füge. De kinek van vajon igaza? Annak, aki három terméshullámot említ, semmiképpen nincs igaza, mert a füge típustól függően egyszer vagy kétszer terem egy évben. A másodtermések azonban időben annyira elnyújtva nőnek, hogy ősszel, mikor elkezdenek érni a másodtermések első fügéi, még mindig jelennek meg újabb, és újabb picike fügék az ágvégeken. Ez azért van, mert az első termés az egy éves ágrészeken nő, ez a rész pedig fix méretű tavaszra. Ezen megejelnik április körül X mennyiségű füge, amelyből valamennyi rendszerint lepotyog, a többi beérik, ha nem túl hideg a tavasz. Ennyi, több nem tud nőni, mert ennyi volt a tavalyi ág hossza.
A másodtermések azonban az ágak fiatal, azévi növekményein jelennek meg a levélhónaljakban. Mivel ezek az ágak – bár őszre lassul a növekedésük – folyamatosan növekszenek, egyre újabb és újabb fügék jelennek meg az ágvégeken. Ez a folyamat a végtelenségig is folytatódna, ha az ősz nem vetne neki véget. De ez nem a harmadik hullám, ez mind a második hullám része. Ez mind oké, de hogy ne legyen ennyire egyszerű a helyzet, vannak különböző típusú fügék.
Az unifera fügék csak egyszer teremnek. Ezeknek a fajtáknak nincsen első terméshulláma, így akinek ilyenk füge növekszik a kertjében, ne keressen kezelési módot, mert nem beteg a fügéje. Akármit is tesz vele, annak nem lesz első terméshulláma. A kétszer termő fügéket a bifera jelzővel szokás illetni, de ezt a típust kiveséztem fentebb. És van még a San Pedró típus, amelyiknek az első terméshulláma csak akkor érne be, ha beporozná a fügedarász, e nélkül lehullik éretlenül, de második terméshulláma darázs nélkül is beérik beporzás nélkül. Van még a Szmirnai típus, amelynek egyetlen termése sem érik be fügedarázs nélkül, és van a kaprifüge, amelyik pedig csak egy pollenadó hímivarú füge. Ennek jellemzően nincs ehető termése. A füge típusairól, a fügedarázsól és az egyszer/kétszer termő fügékről már írtam önálló cikkeket, akit érdekel olvassa el, most ennél mélyebben nem megyek itt bele a részletekbe. Az biztos, hogy az álítás, miszerint a füge kétszer terem egy évben nem igaz ebben a formájában, vagy legalábbis csak részigazság.
Kapcsolódó cikkek:
- A füge típusai, virágzata és termése
- Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata...
- Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon – lehetséges ez?
- Unifera vagy bifera, azaz egyszer, vagy kétszertermő a füge?
- Tavaszi fügehullás – miért potyognak le éretlenül a fügék a fáról?
- Miért hullik le éretlenül a füge?
A füge leszedés után tovább érik (nem igaz)
Az az állítás, miszerint a füge egy utóérő gyümölcs, legalább annyira makacsan beragadt a köztudatba, mint a középkorban az az állítás, hogy a Föld lapos, és aki elsétál a szélére, az akár le is eshet róla. Sajnos éppen úgy nem is igaz! Ahogy a Föld nem lapos, úgy a füge sem utóérő, ezért akármeddig is gyalogolunk egy irányba a kezünkben egy félérett fügével, két dolog nem fog biztosan megtörténni: sosem fogjuk elérni a Föld peremét, és nem fog menet közben beérni a kezünkben a füge. A füge nem utóérő gyümölcs, és ezen senki sem tud változtatni. A füge érési folyamatai abban a pillanatban befejeződnek, amikor azt leszakítottuk a fáról. Persze laboratóriumi körülmények között elő lehet idézni a továbbérést, de otthon a konyhában nem igen.
Ezért nagyon fontos, hogy a fügét csak akkor szedjük le a bokorról, ha már teljesen beérett, különben csalódás lesz a vége. Olyannyira sok csalódást tud okozni, hogy még fellelhető lesz benne ilyenkor a kellemetlen ízű tejnedv, amitől ragacsos lesz az ember szája. És bár édes a füge, de mégis van egy kellemetlen mellékíze. Ha te is így jártál, ne szaladj rögvest a baltáért, hogy kivágd ezt a vacak ízű fügét a kertedből, hanem fogadd el: bár te úgy láttad, már megérett, de igazából még kellett volna neki két-három nap. Arról, hogy a füge mikor elég érett, illetve a füge éréséről is írtam már önálló cikkeket, így itt ennél jobban ezt nem részletezném, a fejezet alatt ott lesznek a linkek.
Tehát az állítás, miszeint a leszedett füge egy kis tányérkán tovább érik az ablakpárkányban, teljességgel téves. Nem érik tovább, mert a füge nem utóérő. Hogy miért hiszik azt egyesek mégis, hogy tovább érik? Egyszerű fizika az egész, a pontos választ pedig megtaláljátok a kapcsolódó cikkek között.
Kapcsolódó cikkek:
- Tudtad, hogy valószínűleg te is éretlenül eszed a fügét?
- A füge éréséről – avagy beérik-e még a fügém?
A füge sohasem virágzik, de mindig terem (nem igaz)
Ez az állítás természetesen nem igaz. A füge is virágzik, méghozzá igen bőségesen. Egy arányaiban ugyanakkora fügefa és barackfa esetében a fügefán akár 500x is több virág lehet. De vajon hol vannak ezek a virágok? A virágok a fügében vannak benne, ugyanis a füge egy speciális, úgynevezett serlegvirágzat. Ezt nagyjából úgy lehetne elképzelni, mintha megfognánk egy virágos rét négy sarkát, felhajtanánk, batyuba kötnénk és faágakra akasztanánk.
Aztán megismételnénk ezt annyiszor, ahány füge szokott lenni egy fán. Ennyi virág van egy fügefán. Ugye, milyen sok? Szóval a füge igenis virágzik. Most itt nem megyek bele abba, hogy ezt a virágot csak egy speciális rovar, a fügedarázs tudja beporozni. A kapcsolódó cikkek között ott van annak a cikknek is a linkje, akit érdekel, olvassa el. 😉
Kapcsolódó cikkek:
- A füge típusai, virágzata és termése...
- Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata...
- Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon
Amikor fügét eszünk, halott darazsakat is eszünk? (nem igaz)
Ez az állítás abból a tényből ered, hogy a fügedarazsak, miután bemásztak a füge serlegnyílásán át, hogy beporozzák azt, többé már nem jönnek ki. Elpsztulnak a füge belsejében, és ez a tény annyira isnpirálta a médiát, hogy minféle pánikkeltő, és rémisztő címekkel írtak arról cikkeket, hogy aki fügét eszik, az halott darazsakat eszik.
Ez természetesen nem igaz. A füge érése ugyanis közel két hónapot vesz igénybe, és eközben termel egy ficin nevű enzimet, amely teljes egészében lebontja az elpusztult fügedarazsakat, majd felszívja azt tápanyag gyanánt. Persze ez sem hangzik túl jól elsőre, de ettől még megnyugodhatunk: nem eszünk halott darazsakat, mert mire mi megesszük azt a fügét, addigra a füge már megette a darzsat, és meg is emésztette. 😊 Kis szerencsével mi pedig ezt a fügét fogjuk majd megenni. Jó mi?
De nézzük a jó oldalát, az ember esetében legalább nem fordítva van a a dolog, azaz mi esszük meg a fügét és nem ő minket. Pedig némelyik pont úgy néz ki, mint, ami meg akar ennei minket. 😱
Kapcsolódó cikkek:
- A füge típusai, virágzata és termése...
- Fügedarázs (Blastophaga psenes) és a közönséges füge (Ficus carica) kapcsolata...
- Fügedarázs (Blastophaga psenes) Magyarországon
- A füge éréséről – avagy beérik-e még a fügém?
Van önporzó füge (nem igaz)
Nem, nincs önporzó füge. A füge ugyanis nem képes önmagát beporozni. Ennek egyik legfőbb oka, hogy az általunk ismert ehető fügék nem tartalmaznak hímivarú virágokat, csak nőivarúakat. A hímivarú, pollent adó virágok a kaprifügék első terméshullámában található. Fentebb már leírtam, hogy a füge virágzata egy speciális, zárt virágzat. Így könnyen belátható, hogy nem porzódhat be csak úgy önmagától, ahhoz mindenképpen beporzó segítségére van szüksége.
De akkor hogyan lehetséges, hogy mégis beérik a füge a kertben, ha nem is önporzó, meg a beporzó rovara, a fügedarázs sincs jelen az országban? Ennek az oka a partenokarpia. Ez annyit tesz, hogy beporzás nélküli termés érlelés. A fügének ugyanis bizonyos típusai képesek a partenokarpiára, így a terméseik beérnek, csak azokban nem fejlődik ki csíraképes mag. Mielőtt bárki azt mondaná, hogy de igen, mert a magok ropognak a fogaim alatt, közlöm, de nem! Csíraképes magok nem fejlődnek benne. Ami ropog a fogunk alatt, az nem más, mint a maghéj. A maghéj ugyanis kifejlődik, de abban beporzás hiányában csíraképes mag nem lesz, csak levegő. Ezért nem szaporítható a kertünkben lévő füge magról.
Kapcsolódó cikkek:
A füge nem tarható dézsában (nem igaz)
Amikor valaki fényképet oszt meg egy dézsában tartott fügéről az interneten, sokszor találkozni alatta olyan kommentekkel, hogy a füge nem tartható dézsában, az csak kínzás a füge számára. Nem értek ezzel egyet, mert a növények nagy része – közöttük a füge is – elég jól tud alkalmazkodni az edényes tartáshoz. A növények mindig arra törekednek, hogy a lombkoronájuk, és a gyökérzetük arányban álljon egymással. Ha szabadföldbe vannak ültetve, gyökereik nagy területet hálózhatnak be, így lombkoronájuk is nagyobb lehet. Ellenben dézsában korlátozott a hely a gyökérzet számára, így a lombkorona is ezzel arányosan kisebb lesz. De jól megél a füge edényben, és még teremni is fog. Igaz, jelentősen kevesebbet, mintha szabadföldben lenne, de teremni fog. Egy 50 literes edényben tartott fügén akár 60-80 szem füge is teremhet egy szezon alatt, ami ha lekvárfőzésre nem is elegendő, de semmiképp sem jelentéktelen mennyiség. Három-négy dézsás füge pedig már azért szép mennyiséget képes adni.
Dézsás fügék esetében ami fontos, hogy jól válasszunk fajtát, és gondoskodjunk a fügénkről. A dézsában tartott füge rendszeres korona- és gyökérmetszést fog igényelni ahhoz, hogy kielégítően tudjon fejlődni. Lombkoronáját érdemes minden évben igazítani, míg a gyökereit elegendő két évente visszavágni kicsit, hogy erőteljesebben fejlődhessen. Fontos a dézsás tartás esetén a megfelelő tápanyagutánpótlás, és folyamatos, kiegyenlítetett vízellátás is. Így tehát, bár elég melós dolog, és folyamatos odafigyelést igényel, de sikerrel tartható füge dézsában is.
Kapcsolódó cikkek:
- A füge dézsában nevelése, avagy füge a balkonon...
- Dézsás nevelésre alkalmas fügefajták
- A füge trágyázása
- Füge metszése – hogyan ne metsszük le előre a termést a fügéről?
A fügének hazánkban nincs kártevője (nem igaz)
Ez a kijelentés igen régről származik, és mára már nagyjából teljesen el is felejthetjük. A hazai klíma folyamatos változásának köszönhetően nem csak a füge számára lesz egyre nagyobb terület alkalmas az élethez, hanem a füge kártevőinek is. Itt most nem célom a teljesség igényével a füge minden kártevőjét felsorolni, de többek között elég régóta jelen van a füge-levélmoly, és új inváziós kártevője lehet a fügének a nem rég hazánkban is megjelent füge-levélbolha is.
Ezek mellett a fügét károsítják a hazai klímán már megszokott egyéb kártevők is, mint a pajzstetvek, a poloskák, a kabócák, gyümölcslegyek, muslicák. Az érett, vagy esetleg túlérett fügéket pedig előszeretett dézsmálják a hangyák, darazsak, méhek és még a katicák is. Így tehát teljes biztonsággal kijelenthető, hogy sajnos számos kártevője van hazánkban a fügének, és az előrejelzések szerint még újabbak is fognak majd megjelenni, mint féldául a fekete fügelégy, amely rohamosan közelít hazánkhoz.
- Füge-levélmoly (Choreutis nemorana), a füge legfőbb kártevője.
- Füge-levélbolha (Homotoma ficus) – hogyan védekezzünk ellene?
- A füge kártevői és kórokozói, avagy hogyan védjük meg a fügénket...
A fügét nem kell metszeni (részben igaz)
Ez egy örök vita a kiskerti fügekedvelők között, és nincs is alapérvényű igazság. Azt azonban tudni kell, hogy helyes metszéssel minden növény – így természetesen a füge is – optimális méret és terméshozam arányra állítható be. A rosszul metszett füge burjánzani fog, és a termésmennyiség rovására túlságos vegetatív növekedéssel bünteti a nem túl hozzáértő gazdát. Azonban egy jól metszett füge magassága kordában tartható, hogy ne kelljen tűzoltó létráról szüretelni, illetve kellően szellőssé tehető, hogy a korona belsejében is beérjenek a fügék. A jó metszéssel több, és jobb minőségű fügénk lehet, mintha nem metszenénk.
Én mégis sokszor javaslom, hogy ne metsszük a fügét. Ez azért van, mert egy családi ház kertjében álló füge kielégítő mennyiséget tud teremni a család számára metszés nélkül is, és nem kell félni a rossz metszés következményeitől. Emellett, amikor a füge eléri a fajtájára jellemző végső méretet, akkor növekedése lelassul, és a vegetatív burjánzás helyett többet fog teremni. Ezért mindig azt szoktam tanácsolni, hogy csak akkor álljon neki valaki metszeni a fügét, ha biztosan tudja, mit csinál.
Kapcsolódó cikkek:
- Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét?
- Füge metszése – hogyan ne metsszük le előre a termést a fügéről?
- Nagyra nőtt fügefák ifjítása, megújítása...
A fügét nem kell öntözni (részben igaz)
Fentebb már írtam a füge vízigényéről, amely évente nagyjából 400 mm. Ezt azonban szereti a vegetációja alatt nagyjából kiegyenlítetten megkapni. Azért csak nagyjából kiegyenlítetten, mert a tavaszi vegetatív növekedés során több vizet igényel, mint a nyári/őszi termésérleléskor. Hazánkban az évi csapadékmennyiség valahol a 400-600 mm között mozog, amely akár elegendőnek is lenne nevezhető a füge számára.
De sajnos a helyzet ennél sokkal árnyaltabb. Alapvetően igaz, hogy a füge nem igényel sok vizet, de azért mégsem egy sivatagi kaktuszfaj, amely hónapokig elvan víz nélkül. A füge megtanulta kezelni a száraz időszakokat, így nagy aszályban sem pusztul el egykönnyen. Akkor meg minek locsolnánk, igaz? Azért, mert a füge az aszály okozta stesszre úgy reagál, hogy először megszabadul a párologtató felületétől, a leveleitől, majd ha ezt követően sem jön csapadék, elkezdi ledobálni a terméseket is. Nyilván ez már az extrém szárazság, amely azért ritka hazánkban. Alapeset, hogy nem kell locsolni a fügét mindaddig, amíg folyamatosan van egy is csapadék. De a nyári aszályban igenis meghálálja az öntözést a füge is. A nyári forró, száraz időszakokban legalább két naponta érdemes a füge lombkoronája alatta talajt megöntözni.
Kapcsolódó cikkek:
A füge nagyon egészséges (igaz)
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!