Füge metszése – hogyan ne metsszük le előre a termést a fügéről?
A füge (Ficus Carica) metszéséről már több posztomban is esett szó, sőt, önálló cikkben is ejtettem már pár szót a füge metszéséről. Aki tehát olvassa rendszeresen a fügéről szóló, erősen tematikus blogomat, az tudhatja, hogy általánosságban azt az álláspontot képviselem, hogy a fügét nem kell metszeni, mert arra rendkívüli vegetatív növekedéssel, és a termések mennyiségének jelentős csökkenésével reagál.
Ugyanakkor tudom, hogy vannak alkalmak, amikor van létjogosultsága a füge metszésének. Ilyen például az alakító metszés, a fiatalító metszés, a téli fagykárok utáni metszés, vagy a korosabb füge bokrok átültetés előtti visszavágása. És ha már elővesszük a metszőollót, akkor igyekezzünk elkerülni a tipikus hibákat a füge metszésekor...
Mikor kell megejteni a füge metszését?
A Füge metszését a legjobb a tavaszi fagyok után megejteni. Ekkorra már biztosan látszódnak az esetleges fagykárok is, és ennek figyelembe vételével tudjuk elvégezni a munkát. Mint azt már a fügével kapcsolatos tavaszi tennivalók cikkben is leírtam, ilyenkor lehet elvégezni az alakító, fiatalító metszést is, de ilyenkor van ideje annak is, hogy az idősebb, korosabb fügebokrokat felszedjük, majd átültessük máshová, ha időközben kiderült volna, hogy korábban nem a megfelelő helyre ültettük.
Arról, hogy hogyan kell szakszerűen metszeni a fügét, már a fentebb is belinkelt írásokban többször is szót ejtettem, így most nem ismételném önmagamat. Ennek a posztnak inkább az a lényege, hogy bemutassam, hogyan nem szabad metszeni a fügét, ha szép, egészséges és bőven termő fügebokrokat, fügefákat szeretnénk nevelni.
Néhány szó arról, hogyan terem a füge.
Ahhoz, hogy megértsük, miért úgy kell metszeni a fügét, ahogyan kell, először szót kell ejteni arról, mikor, hogyan, és hol hozza terméseit a füge. A hazánkban tartott, és gondozott fügék túlnyomó többsége adriai típusú, amelyre jellemző, hogy beporzás nélkül két hullámban érlel fügéket. Az első hullám termései a tavalyi évben fejlődött hajtásokon nő, a másodtermés pedig az idei hajtásokon fejlődik ki. Azok az ágak pedig, amelyekről letermett mind az első, mind a másodtermés, a továbbiakban termést nem hoznak.
Ez a gyakorlatban úgy néz ki, hogy az ágvégeken terem a füge, de ez egy helytelen megfogalmazás, mert még nem termett hajtások méretüktől függetlenül teljes hosszukban hoznak termést (a legjobb példa erre a japán művelési mód, ahol minden évben új hajtásokat nevelnek, amelyek hossza meghaladja a másfél métert is akár. Ezeken teljes hosszukban terem a füge, majd tavasszal ezeket visszametszik néhány rügyre, és újakat növesztenek a helyükre). Ezért nem helyes "a füge az ágvégeken terem" kifejezés. Ágvégeken a naspolya terem, nem a füge. :)
Metszési hibák, amiket sose kövess el!
És akkor elérkeztünk a mondandóm igazi lényegi részéhez. Mint láthattuk, termés szempontjából a legértékesebbek az egy éves, vagy annál fiatalabb ágak. Az ennél öregebb részeken termés nem várható, csak új hajtások. Ezért nagyon fontos, hogy metszésnél odafigyeljünk néhány fontos dologra.
Ne vágjunk vissza ágakat a felénél, és ne csipkedjük az ágvégeket sem, mert egyrészt ezzel leendő termést vágunk le, másrészt ezzel újabb hajtások növekedésére késztetjük a fügét, ami túlzott elburjánzáshoz vezethet, ami nem tesz jót a fügének, mert ezzel együtt megnövekszik a víz - és tápanyag igénye is. Valamint a sok félbevágott ág mindig elkezd több új hajtást is növeszteni, amitől a bokor elsűrűsödik, a belső részeit nem éri kellő részben a napfény, és a levegő, amitől kevesebb lesz a termés, nehezebben érik be, és utat enged a gombás megbetegedéseknek. Arról nem is beszélve, hogy a metszés miatt az ágon lentebb levő, úgynevezett alvó rügyekből kezd el kihajtani, ami későbbi rügyfakadást, majd ennek következményeként későbbi másodtermés megjelenést eredményez, amelyek a késés miatt nagyobb eséllyel nem fognak beérni őszre.
Ezért, ha már metsszük a fügét, akkor tegyük azt helyesen, és az elöregedett részeket az első elágazásig kövessük vissza, és ott egy, vagy maximum két rügy meghagyásával csípjük vissza. Ezzel biztosítjuk, hogy a levágott ág helyébe ne három-öt új ág nőjön, hanem majd csak maximum kettő, amiből később is csak az erősebbet érdemes megtartani. A helyzet nagyjából ugyanez az elfagyott részekkel is, azzal a kivétellel, hogyha azt látjuk, hogy csak a csúcsrügy fagyott el, de az alatta lévő rész él, akkor inkább ne is nyúljunk hozzá.
És ha már megtörtént a rossz metszés, mit lehet tenni?
Ha pedig már megtörtént a baj, és eme cikk olvasására már csak többszöri helytelen metszést követően kerül sor, akkor sincsen nagy gond. A füge helyrehozható könnyen. A több éve is rosszul metszett fügék igen el tudnak burjánzani, és ilyenkor a koronájuk is elég kaotikusan tud kinézni. A baj azonban kitartó, türelmes munkával orvosolható, ha követjük a leírtakat. Nézzük körbe a bokrot, és keressük meg azokat az elágazási pontokat, ahol még nem nevezhető sűrűnek, és elburjánzottnak. Az ilyen résznél az elágazás egyik részét vágjuk vissza 2-3 rügyre.
A másik felét még idén ne bántsuk, mert ha minden ágat visszavágnánk, felborulna a gyökérzet és a lombkorona szükségszerű aránya, amely hosszú időre visszavetné növényünket a fejlődésben. Tehát minden törzsön (ha több törzsű a fügénk) csak egy ilyen erős visszavágást eszközöljünk 2-3 rügyig. Nyáron, az ezekből a rügyekből fejlődött új hajtásokból csak egyet hagyjunk meg. Azt amelyik lehetőleg a bokor központi részétől kifelé nő. A többit tőből vágjuk ki.
Következő évben ismételjük meg ugyanezt a munkafolyamatot az elágazások másik felével. Kitartó munkával maximum két év alatt helyrehozható akár egy évekig is rosszul metszett fügebokor is. Ahogy jön helyre, úgy fog egyre többet teremni, ami motiválni fog minket arra, hogy a jövőben odafigyeljünk a füge helyes metszésére.
Ha megtetszet a cikkem, és felhasználnád saját cikk írására, kérlek jeleníts meg egy hivatkozást, hogy itt található a forrás. Köszönöm előre is. 💚 Nyilván te sem szeretnéd, hogy forrásmegjelölés nélkül elvigyék több órányi munkád eredméynét! A képeket pedig kérlek, csak egészében használd fel vágás nélkül. Legyünk egymásra tekintettel! 😊
LEGYÉL TE IS FÜGÉS EMBER TÁMOGATÓ!
A minőségi fügés szakmai tartalmak létrehozása rengeteg időt és energát emészt fel. Sok-sok utánaolvasást és kutatómunkát kell végeznem ahhoz, hogy a felmerülő fügés kérdéseiteketre, problémáitokra megtalálhassátok a szakmailag is helytálló válaszokat és megoldásokat. Ezt a munkát örömmel és odaadással végzem, mert szeretem a fügét, és nagy örömet okoz számomra, ha segíteni tudok nektek. 😊 Ebben a fáradtságos munkában azonban jól jön a támogatás, ezért arra kérlek titeket, hogy amennyiben módotokban áll, támogassatok, hogy minél több fantasztikus cikket irhassak nektek a fügéről. Mert ezek a cikkek első sorban nektek, fügét kedvelő kerttulajdonosknak szólnak. Emellett a honlap fenntartása is pénzbe kerül, valamint a Farmosi füge-fajtagyűjtemény – amely egyben egy fügés génbank is – gondozása, fenntartása, és az ott végzett kutatómunka is jelentős erőforrásokat emészt fel. Minden támogatás számít, és az összegből függetlenül hatalmas segítség. Mindenkinek előre is köszönöm! Ha úgy döntöttél támogatnál, kattints a támogatás gombra! Ha esetleg csak egy csésze gőzölgő fügekávéra hívnál meg, azt is örömmel elfogadom. 😉
Megjegyzések
Szólj hozzá!