Fügés ember

Régóta tervezek már cikket írni a füge ( Ficus Carica)  konténeres neveléséről, hiszen hazánkban is igen sok kicsi kerttel rendelkező háztulajdonos van, és ők is joggal szeretnének fügét. A másik oka, hogy valaki dézsában szeretne fügét nevelni az lehet, hogy olyan helyen él, ahol a füge telente mindig, vagy legalábbis majdnem mindig tövig fagy, vagy annyira súlyos fagykárt szenved, hogy a regenerálódásra fordított folytonos figyelme miatt nem terem az adott helyen a füge gyümölcsöt. Mindezen problémákra lehet megoldás a konténerben nevelt füge. És bár egyes vélemények szerint a fügét nem lehet dézsában tartani, azért érdemes mégiscsak megpróbálni, hiszen ennek a véleménynek ellentmond a világon számos helyen sikeresen tartott dézsás füge. Sőt! Annyira lehetséges, hogy néhány fontos szabályt betartva még gyümölcsöt is érlelnek a konténerben nevelt fügék. A konténeres füge ültetése A füge dézsába ültetését soha ne kezdjük egyből nagy dézsával, mert felesges. A kiválasztott fügét először

Ha azt mondom, így szeptember derekán, hogy naponta ötször-hatszor merül fel a kérdés: vajon beérik-e még idén a fügém, akkor nem is mondtam sokat, hiszen szinte folyamatosan téma a füge érése, Rengetegen aggódnak ilyenkor a fügéjük miatt, pedig még nem is vagyunk olyan közel a szezon végéhez, hiszen kellően jó idő esetén akár még október végén is érhet a füge ( Ficus Carica)  hazánkban. Persze ez sokat függ az adott terület mikroklímájától és a füge fajtájától is, de azért ilyenkor annyira nagyon még nem kell aggódnunk, hiszen a hazai fügeérés másodtermésének most van éppen ideje. Ahhoz azonban hogy eltudjuk dönteni, beérik-e még idén a zöld füge a fügebokron vagy fügefán, először tegyünk egy kis kitérőt, és ismerjük meg a füge gyümölcs növekedésének és érésének folyamatát. A füge növekedése és érése hat szakaszra bontható: növekedés virágzás syconium növekedése magképzés termésfal gyors kifejlődése biólógiai érés Ezeket mindet nagyon nem fogom most részle

Manapság az emberek először szinte mindent a közösségi oldalakon keresnek, és csak utána jönnek az internetes keresők, majd a szakmai oldalak, és talán valahol a sor leges legvégén kullognak az írott szakmai anyagok. Természetesen nem mindenki ilyen, de ez a nagy átlag. A közösségi oldalakon pedig mindenki azt ír, amit akar, és mindenki annyit alkalmaz ebből ebből, amennyit akar. Persze az ajánlások sokszor köszönőviszonyban sincsenek a szakmaisággal, így rengeteg a félre informálás és az ennek következtében előálló csalódások. Így van ez a füge ( Ficus Carica)  trágyázásával kapcsolatban is. A közösségi oldalakon rengeteg téves információ kering arról, hogyan is kellene a fügét helyesen trágyázni. De akkor hogyan kell a fügét trágyázni valójában? A kérdés nem egyszerű, így a válasz sem lesz az. Ugyanis a trágyázás nem arról szól, hogy "szórj oda neki sok nitrogént, mert attól majd jobban nő" . Bár az állítás igaz, a nitrogéntől valóban jobban nő a növény, de ha nincs egyensú

A ( Ficus Carica)   füge szaporításáról már több bejegyzést írtam. Volt már szó a füge duványozásáról , a füge vízben gyökereztetéséről és a füge légbújtásáról , valamint a gyökér- és tősarjas szaporításról . Ebben a részben pedig a füge porbujtását fogom bemutatni, ami nem sokban tér el a légbujtástól, a működése is nagyjából ugyanaz, de azért egy kicsit mégis más. Mi az a porbujtás és mi az a feltöltéses bujtás? A porbujtás, amikor egy növény – ez esetben a füge – egy elég rugalmas ágát lehajtjuk a talajra, ott földdel takarjuk, aztán rögzítjük, majd miután az gyökeret eresztett, leválasztjuk az anyanövényről, és elültetjük. Ugye, hogy nem is tűnik annyira bonyolultnak? Ez azért van, mert annyira egyszrű a füge bujtása, hogy ennél más sokkal egyszerűbb dolgokat nehéz lenne kitalálni. :) A feltöltéses bujtásnál viszont nem szükséges ágat lehajtani. Ha van egy talaj közelből előtörő, már megfásodott ág, akkor annak az ágnak a tövét felkupacoljuk földdel, majd nedvesen tartjuk míg meg

A korábbiakban már több módját is leírtam a ( Ficus Carica)   füge szaporításának , most a füge gyökér- és tősarjakkal való szaporítását fogom bemutatni, ami véleményem szerint egyszerűbb az előzőeknél. De ahhoz, hogy erről beszélhessünk, először tisztázzuk a két fogalmat. Mi az a füge tősarj? A tősarj szorosan az anyafüge mellől előbújó hajtás, amely nem az anyanövény gyökerének egy részéről nő ki, hanem az anyanövény tövéről a gyökerek szintje fölött, de jóllehet, még a talaj szintje alatt. Ezek a sarak nem biztos, hogy rendelkeznek elegendő saját gyökérzettel a leválasztáshoz, ezért mielőtt leválasztanánk egy füge tősarjat, mindenképpen vizsgáljuk meg, hogy alkalmas-e rá. Általában, ha elég ideje van, és tényleg a talaj szintje alól tört elő, akkor saját gyökeret fog ereszteni. Ezt megvizsgálhatjuk, ha óvatosan megkapargatjuk körülötte a földet. Ha azt látjuk, hogy van saját gyökere, és annak mennyisége arányban van a füge tősarj mérteével, akkor a gyökérsarj leválasztásánál leírtak