Fügés ember

Tavasszal sokszor kerül szóba, hogy mikor lehet kivinni a fügéket a szabadba, és ilyenkor mindig felhívom a figyelmet arra, hogy a lakásban telelt, kihajtott fügékkel ilyenkor rendkívül óvatosan kell bánni, mert a benti környezet teljesen más, mint a kinti. Más páratartalom, más hőmérséklet, más fényviszonyok, más UV sugárzás, és ami nagyon fontos a növények keringése szempontjából: a nappali és éjszakai hőmérsékletkülönbség. Lakásban nappal és éjjel nagyjából egyforma a hőmérséklet, míg odakint a nappali csúcs és a hajnali minimum között akár 20 Celsius fokos különbség is lehet. Ehhez szoktatni kell a növényeket, így a fügét is. De jelen posztomnak most nem ez a fő témája, hanem az, hogy... Mit keres a füge a lakásban télen? Amikor ugyanis arról írok/beszélek, hogy a lakásban telelt fügét mikor és hogyan kell kivinni a szabadba, folyton előkerül a kérdés, hogy de a mi fenének van a füge télen a lakásba, mikor az nem is oda való, és amúgyis mindent is kibír kint is, és itt is -...

Ez a posztom rendhagyó lesz, mert nem önálló cikket írok, hanem összeszedem egy csokorba azokat a cikkeimet, amelyekben olyan fügével kapcsolatos munkálatokról, teendőkről írtam, amelyeknek most, vagy hamarosan van itt az ideje. Március eleje van, mostanra már szinte biztosan elmúlt a komolyabb fagyok esélye, el lehet kezdeni metszeni a fügéket, illetve begyűjteni a dugványnak valókat is. A füge metszése témakörben már több cikket is írtam, így nem kívánom magam ismételni, akit komolyabban érdekel, az alábbi cikkekben találhat érdekes információkat: Amit a füge metszéséről tudni érdemes Füge metszése – hogyan ne metsszük le előre a termést a fügéről? Füge metszése, avagy kell-e metszeni a fügét? Nagyra nőtt fügefák ifjítása, megújítása... Ezért nem érdemes hazánkban japán módszerrel nevelni a fügét De a márciussal nem csak a füge metszésének jött el az ideje, hanem az esetlegesen nem megfelelő helyre ültetett fügebokrok átültetésének is. Most még éppen nyugalmi...

Hamarosan itt a tavasz, és eljön az ideje a füge körüli tavaszi munkálatoknak is. Ilyenkor mérjük fel az esetleges téli fagykárokat, és ilyenkor jön el a füge metszésének is az ideje is. Ilyenkor sokaknak lesz hirtelen kisebb-nagyobb mennyiségben feleslegessé vált füge ágacskája, amiből kis hozzáértéssel akár új növényeket is nevelhetünk. Adódik is rögvest az első módszer a füge tavaszi szaporítására, ami nem más, mint a füge dugványozása tavasszal. Nekem is ilyenkor szoktak lenni eladásra meghirdetett dugványok a füge-fajtagyűjteményem éppen metszett fügefajtáiról , így ilyentájt érdemes sűrűbben figyelni a weboldalt vagy a Facebook oldalamat , ha érdekel a lehetőség. De ha feliratkozol a hírlevélre , biztosan nem maradsz majd le róla.🤠 Természetesen nem csak dugványozással lehet tavasszal szaporítani a fügét, hanem bujtással, vagy tősarjak leválasztásával is. Mindegyik módszerről írtam már korábban önálló cikket, így most ezeket csak részben írom le összegzésként, hogy egy...

Mivel füge-fajtagyűjteményem van, folyamatosan keresem a legjobb fügefajtákat , illetve a legritkább fügefajtákat. Sajnos ezek a fügék a legtöbb esetben nem kertészetkben találhatóak, ahonnan csak úgy rendel az ember egy szép fejlett cserepes példányt, hanem a világ különböző pontjain élő gyűjtőktől kell beszerezni a legértékesebb fügefajták szaporítóanyagait. Ezek a legtöbb esetben egyszerű ágdarabok, azaz fügedugványok, amelyeket a megfelelő gyökereztető közegbe beledugva dugványozással szaporíthatunk . Ez eddig teljesen rendben is van, nincs semmi gond a dugványozással, hiszen már többszáz alkalommal dugványoztam fügét, meg persze sok más egyéb növényt is, de az most nem ide tartozik. 😊 A kellő gondoskodással eldugványozott fügék a megfelelő környezetben (magas páratartalom, minimum 20-22 Celsius fok hőmérséklet) nagyjából a dugányozástól számítva másfél-két hónap alat gyökeresednek. Ez is rendben, láttam sokszor. Vannak az álomszuszék, „lusta” fügedugványok... Azonban néha ...

A füge szaporítási módjairól már nagyon sokszor írtam a Fügés ember oldalain, és az olvasói visszajelzések alapján még mindig a dugványozás a leginkább kedvelt szaporítási mód. Ebben talán közre játszik a természet azon csodája, hogy egy darabka botból teljesen önálló, új növényt hozhatunk létre, amely már-már a teremtés érzetét adja az embernek. Pesze ez enyhe túlzás, de saját magam is rendkívüli csodálattal figyelem minden évben az újabb és újabb dugványaim fejlődését. Írtam már korábban magáról a dugványozásról önálló cikket , de posztoltam már az ültetőközegekről is. A mostani cikk két dologra lesz kihegyezve: mikor érdemes gyűjteni a dugványokat, és milyen közegben a legsikeresebb a dugványozás. Ezen írásomhoz felhasználtam két tanulmányt, amelyeket a cikk végén (is) linkelni is fogok. Mikor érdemes begyűjetni a dugványokat? Azt már leírtam korábban, hogy az év bármely szakában gyűjtött fügedugvány képes meggyökeresedni, de a tavaszi dugványok a legéletképsebbek. Egy Brazíliáb...

A füge szaporításával már igen sokat foglalkoztam a blogon. A mostani bejegyzésemben a különböző közegekről szeretnék írni, amelyekben a gyökereztetést elvégezhetjük. Azt már a füge dugványozása cikkemben leírtam, hogy amíg a levágott füge vesszőn meg nem jelennek az első gyökerek, addig semmiféle tápanyagra nincsen szüksége a dugványnak. Addig mindössze kettő dologra van szüksége. Oxigénre, és vízre. Ennyi bőven elegendő a füge vesszők gyökereztetéséhez, a tápanyagokra akkor lesz szükség, amikor már a gyökerei révén fel tudja venni azokat a növény. Amíg a dugványunk gyökeret nem ereszt, addig a lehető legtisztább közegre van szüksége. Ugyanis a nem megfelelő közegben nem kaphat elég oxigént, és a szellőzés hiányában berohad, vagy éppen a közegben lévő szerves anyagok bomlását előidéző gombák, és baktériumok a dugványunkat is elkezdik lebontani, még mielőtt az gyökeret ereszthetne, és akkor szintén elkorhad a dugvány. Mindezek fényében akkor ejtsünk most pár szót a különböző közegekr...

A füge (Ficus Carica) egy nagyon könnyen és többféle módon is szaporítható növény. Ugyanakkor nem mindegy, hogy melyik szaporítási módot mikor alkalmazzuk. Vannak olyanok, amelyek vegetációs időszakban sikeresebbek, és vannak olyanok, amelyek nyugalmi időszakban sikeresebbek, ezért mindkét időszakban érdemes más-más szaporítási módot alkalmazni. Szintén más módszer ajánlott akkor, ha a szaporítani kívánt füge egy zárt helyen van, ahol bármikor hozzáférünk, és megint más abban az esetben, ha mondjuk közterületen van, ahol nem csak mi, hanem bárki más is bármikor hozzáférhet. És újfent más módszer szükségeltetik akkor, ha egyáltalán nem, vagy csak igen korlátozottan férünk hozzá az adott fügebokorhoz. A különböző szaporítási módokba most nem mennék bele atomi részletességgel, hiszen ezekről már sokszor esett szó a blog hasábjain. A jelen cikk arra a kérdésre hivatott választ adni, hogy melyik módszert mikor érdemes választani.

Én a füge kis mennyiségű szaporítására nagyjából 100%-ban vízben előgyökereztetett füge dugványokat használok, amelyeket a megfelelő időben teljesen egyszerű általános virágföldbe ültetek. A füge vízben gyökereztetéséről már írtam korábban cikket, amelyet meg is szoktam osztani az érdeklődőkkel. Azonban mindezek ellenére a fügés közösségi tereken rendszeresen felmerül a kérdés, hogyha vízben gyökereztetjük a fügét, akkor azt mikor lehet elültetni, és vajon milyen közegbe. Erről szeretnék most egy nem túl hosszú cikket készíteni. Miért vízben gyökereztetem a dugványokat? Én azért szeretem a füge vízben gyökereztetését, mert láthatóbb a folyamat, mintha rögtön valamilyen nem átlátható közegben (föld+perlit, föld, vermikulit, kókuszrost) teszem ezt. Először is én az egyszerűség híve vagyok, ezért nem vásárolok össze mindenféle gyökereztető közeget. Nekem pedig fontos, hogy lássam a gyökeresedés folyamatát, mert fajta-gyűjtő lévén sokszor veszek különleges füge fajták dugványaiból Európ...

A fügét több módon is szaporíthatjuk, és ezen szaporítási módokról külön-külön posztokban írtam már korábban, illetve még fogok is a jövőben. Ezt a posztot mintegy áttekintő, gyűjtőposztnak szánom, ahonnan az összes füge szaporítási módszer elérhető egy lapról, illetve rövid leírást találhatsz itt a különböző szaporítási módokról, és ha valamelyik megtetszik, akkor megmutatja, arról hol olvashatsz bővebben... A füge dugványozása A dugványozás tulajdonképpen nem más, mint egy növény lemásolása (klónozása) . A dugványozással az utód az alannyal teljesen megegyező genetikával rendelkezik, mert nem megtermékenyítés (növények esetén beporzás) útján történik a szaporítás, hanem a növény egy részét (a füge esetében szárrészt) nedves közegbe dugva arra ösztönözzük, hogy járulékos gyökereket képezzen. Röviden így foglalnám össze a dugványozás lényegi részét. Különböző növények különböző mértékű hajlamosságot mutatnak a járulékos gyökerek fejlesztésére. Szerencsénkre a füge rendkívül jól gyöke...

Akik olvasták korábbi blogbejegyzéseimet a fügéről ( Ficus Carica) , tudhatják, hogy nem vagyok híve a füge vízben történő gyökereztetésének. Ennek legfőbb oka, hogy a füge egy rendkívül könnyen gyökeresedő növény. Ha egy darabkáját zsinórra kötjük, belógatjuk egy 80% páratartalmú helyiségbe, akkor akár ültető közeg híján is gyökerezni kezd. Persze, így nem maradna életben, ezt csak azért írtam le, hogy szemléltessem, mekkora is a füge hajlandósága a járulékos gyökerek képzésére. A füge gyökeresedési hajlandóságáról, a dugványban lejátszódó hormonális folyamatokról valamint arról, milyen az ideális dugvány, a füge szaporítása - 1. rész: dugványozás című cikkemben írok bővebben, ha érdekel a téma, érdemes elolvasni azt is. De akkor miért ellenzem sokszor oly makacs módon a füge vízben gyökereztetését? A megfelelő ültető közegbe dugva a füge dugványt akár magára is hagyhatjuk több hétre, ha gondoskodtunk arról, hogy megfelelő legyen a számára a páratartalom. Egy PET palackot félbe v...

Köztudott, hogy a magról történő szaporítás nem megbízható, mert biztos, hogy az anyanövénytől eltérő tulajdonságú növényt, növényeket fog eredményezni. Ezért a magról történő szaporítást nem nagyon használjuk akkor, amikor egy bizony növényt szeretnénk lemásolni, vagy úgymond klónozni, ha annak tulajdonságai számunkra előnyösek. A füge ( Ficus Carica) magról történő szaporításnak általában csak a fajtanemesítésnél van jelentősége, amikor kimondottan az a cél, hogy ugyanarról a növényről, minél több tőle eltérő tulajdonságú utódot hozzunk létre, amelyek között a tulajdonságaik alapján válogatni, szelektálni tudunk. Innen ered a fajtaszelekció kifejezés. Ezen kívül jelentősége a magról történő szaporításnak nincsen, házikerti körülmények között a kertészetek nem is ajánlják, mert egyrészt általában ezek nagyon későn fordulnak termőre, másrészt - mint fentebb írtam - kiszámíthatatlan az utód milyen tulajdonságokkal fog rendelkezni. Ezért ha az alannyal (anyanövény) megegyező tulaj...