Fügés ember

Többször tettem már közzé tematikus listát fügefajtákról, mint mondjuk a dézsás nevelésre alkalmas fügék , vagy az aszalásra, szárításra alkalmas fügék . Ez a mostani is egy tematikus gyűjtemény lesz, amelyben a cukor fügéket vagy más néven a mézfügéket fogom egy csokorba gyűjteni. Azért tartom fontosnak ezt, mert egyrészt nagyon sokan vannak, akik rajonganak a mézfügékért, és leginkább ezek az alkalmasak lekvárfőzésre , borkészítésre vagy pálinkafőzésre, így tehát nem csoda, hogy nagy a népszerűségük. Másrészt pedig a mézfügék alkotják a legnagyobb csoportot a fügék között. De először tisztázzuk, hogy mit is jelent az, hogy cukorfüge, vagy mézfüge? A cukorfüge vagy mézfüge (a két elnevezés nagyjából ugyanazt jelenti, a továbbiakban már csak mézfügeként hivatkozok rájuk) egy gyűjtőnév, amellyel azokat a fügéket szokás illetni, amelyeknek nagyon magas a cukortartama, emiatt rendkívül édesek. Egy jobb fajta mézfüge annyira édes, hogy 30-40 dkg elfogyasztása után azt érzi az ember,

A Della Madonna (Ficus carica) füge egy olasz fajta és Bresciában találtak rá, de nekem egy horvát kertészetből sikerült beszereznem, akik viszont azt állítják, hogy ez a fajta az Isztriai-félsziget őshonos fajtája (nem tisztem igazságot tenni) . 😀Sajnos a fajtáról túl sok információt nem találtam az interneten, így előfordulhat akár az is, hogy nem egy önálló fajta, csak valamilyen átnevezett füge. Így vagy úgy, de a fótója alapján nagyon guszta fügének tűnt, így gondoltam, teszek vele egy próbát... És nem csalódtam, mert a Della Madonna egy remekbe szabott füge. Szép nagy (átlagosan 50-80 grammos) , sárga fügéket terem, amelyek kissé hosszúkás alakúak. Bőre teljes érésben inkább sárga, de kevésbé napos helyen zöldes is maradhat. Bőrén a sárga fügékre jellemző barna cukorfoltok jelenhetnek meg teljes érésben, ami nem a romlás jele, szóval nem kell megijedni tőle. Pépje málnavörös vagy eperpiros, és rendkívül édes és lédús és zamatos, amolyan tipikus mézfüge egy kis gyümölcsös íz

A fekete fügelégy (Silba adipata) a közönséges füge (Ficus Carica) egy igen ádáz kártevője, amely a cseresznyelegyekhez, vagy a dióburok-fúrólégyhez hasonló módon károsít. Angol nyelvterületen Black fig fly-nak nevezik, innen ered a közismert rövidítése is, a BFF. Képes a termés egy részét, vagy akár egészét emberi fogyasztásra alkalmatlanná tenni azáltal, hogy a lárvái a termésekbe berágva magukat belülről károsítják azokat. A fekete fügelégy (Silba adipata) a hivatalos források szerint eddig nem volt jelen hazánkban, ugyanakkor az utóbbi két évben hazai forrásokból is kaptam olyan jelzéseket, fényképeket, amelyek arra engednek következtetni, hogy hazánkban is megjelent, nem csak a környező országokban (Ausztria, Németország, Horvátország) . Sőt, idén én is találtam két olyan fügét is augusztus közepe körül a saját kertemben, amelyikben nyüvek voltak, és a Fekete fügelégy tipikus kárképét mutatták. A lárvákat begyűjtöttem, és speciális edénybe raktam, ahol izolált környezet

A most bemutatásra kerülő Egerszegi sárga füge (Ficus carica) , az egyike azon két fügefajtának, amelyik szerepel a magyar fajtajegyzékben. Egy nagyon megbízhatóan termő, sokak által kedvelt sárga óriásfügéről van szó, amelynek nagyon kellemes íze van. De mit is érdemes tudni erről a fajtáról? Az Egerszegi sárga füge erős növekedési eréjű fajta, amely szép, elterülő lombkoronát nevel. Fügéit két terméshullámban is beérleli fügedarázs jelenléte nélkül, tehát adriai (partenokarp) típus . Sárga bőrű fügéi nagyok, akár a 100 grammot is meghaladó tömegűek, amelyeknek pépje jellemzően halványpiros vagy borostyán színű. A termések formája kissé lapított, serlegnyílása enyhén nyitott, ezért figyelni kell, nehogy megtámadják a hangyák vagy a darazsak . Sárga színe miatt azonban a madarakat annyira nem érdekli. Ízét tekintve az egerszegi sárga füge egy nagyon finom, zamatos füge, amely mindezek ellenére leginkább a mézfüge kategóriába sorolható. Figyelni kell rá, mert ennek a fajtának n

A földközi-tengeri gyümölcslégy (Ceratitis capitata Wiedemann 1824) a rovarok osztályán (Insecta) belül a kétszárnyúak (Diptera) rendjéhez, a légyalkatúak, vagy rövidcsápúak alrendjéhez (Brachycera) és a fúrólegyek családjához (Tephritidae) tartozik. Hazánkban szokás narancslégynek vagy mediterrán gyümölcslégynek is nevezni. Az alábbi cikk Dr. Bodor János szakcikke, amely saját kutatómunkáján alapul, és eredetileg az Agrofórum honlapján jelent meg. A földközi-tengeri gyümölcslégy 1928 óta kisebb-nagyobb szünetekkel került be ismételten Magyarországra elsősorban citrusfélék szállítmányaival, de tartósan megtelepedni mindmáig nem tudott. 2010 decemberében először egy budapesti lakás ablakán tűnt fel egy nőstény példánya. A légy után kutatva aztán több gyümölcsüzletben is megtalálták a kifejlett lárváit a Spanyolországból származó mandarinokban. Ezt követően többször is megjelent hazánkban néhány példánya, és ha tovább melegszik az éghajlatunk, akkor hamarosan akár az is előfor

Mostanában nagyon sok olyan kérdés fut be hozzám, hogy segítsek, mert a füge levelei elkezdtek sárgulni, hullani, vagy végzetesebb esetben akár teljes lombvesztés is történt. Ilyenkor jogosan merül fel mindenkiben a kérdés, hogy mi történik a növénnyel, hiszen az ősz még messze van. Ilyenkor kapom a következő kérdéseket: miért hullik a füge levele? miért sárgulnak el a füge levelei? miért fonnyadnak és hullanak le a fügék? Az ehhez és hasonló kérdések teljesen jogosak, főleg, ha öntözni is szokta a kerttulajdonos a szeretett növényét. A füge leveleinek sárgulásával kapcsolatban korábban is írtam már cikket , ha esetleg úgy érzed, ez a poszt nem ad választ a problémádra, akkor olvass bele abba is, mert abban más oldalról közelítettem meg a témát. Légköri aszály... A füge leveleinek idő előtti hullása, a fügelevelek sárgulása mögött több ok is állhat, de ha csak nincs valamilyen komoly baja a növénynek, akkor valószínűleg a hosszú ideje fennálló kánikula és az ehhez társuló tartó

A most bemutatásra kerülő füge a kereskedelmi forgalomban itthon beszerezhető fügefajták (Ficus carica) közül az egyik legjobbnak számító füge fajta. A legtöbbször csak annyit írna rá, hogy a címkére, hogy Fekete füge, ezért idehaza ezen a néven híresült el. Ezt a fügét az angol nyelvterületeken Mt. Etna, azaz Mount Etna típusnak hívnak, mert az Etna hegység környékéről származtatható. Azért mondom, hogy Mt. Etna típus, ez nem egy bizonyos fajtára, hanem egy egész fajtakörre utaló összefoglaló név, amely alá több egymáshoz rendkívül hasonló, vagy szinte teljesen megegyező fajta sorolható. Mivel magyar viszonylatban a Fekete füge név ragadt rá, így én is így fogok rá hivatkozni. Ezeket a fügéket számos néven ismerik és terjesztik, többek között: Hardy Chicago, Takoma Violet, Gino’s Black, Sal’s EL/GS, Maryland Berry, Zingarella, Rossi Dark, Marseilles Black, Keddie, Malta Black, Black Greek, Spanish Unknown, Dark Portuguese, Salem Dark, Black Bethlehem, Macool, St Rita, Kesarani,

Hazai beszerzési forrásokat tekintve igen ritkán lehet megbízhatóan aszalható fügefajtát találni. Ezért is lehet nagy jelentőségű a most bemutatásra kerülő Fán aszalódó füge (Ficus carica) , amely nem hogy képes megaszalódni, de ezt rögvest a fán megteszi nekünk, hogy ne kelljen a különféle aszalás eljárásokkal vacakolnunk. Mindezek mellé egy világos bőrű füge, konkrétan zöld. Nem csak éretlenül, de teljes érésben is az, ami miatt nem nagyon figyelnek fel rá tollas barátaink, így a madarak okozta kár konkrétan 0%-ra tehető. Ennyi bevezető után akkor szólnék néhány szót a Fán aszalódó fügéről. Ez a fajta Harcz Endre felfedezett fügéje, és beszerezni is nála lehet (tőlem ne is kérjétek, nem fogok sem dugványokat eladni belőle, sem pedig eladásra nem fogok belőle szaporítani) . A növekedési erélyéről nem tudnék egyelőre megbízhatóan nyilatkozni, mert nálam konténeres füge. Mivel nekem vannak ennél jobbra értékelt aszalódó fajtáim, egyelőre nem tervezem kiültetni. Az, hogy nekem jo

A Black Donov füge (Ficus carica) Kiril Donov Bulgáriai kertészetében (Palm Center of Bulgaria) létrejött fajta, amely valószínűleg egy Michurinska-10 magonca lehet. A Black Donov nevet eleinte ideiglenesnek szánták, de végül rajta maradt a fügén. Az érdekessége ennek a fügének, hogy a kertészet „common type”, azaz beporzást nem igénylő fajtaként hirdeti ezt a fügét. Sajnos ez az információ téves, ugyanis több ismerősöm is vásárolt tőlük ebből a fügéből, de még soha egyiknél sem érett be egyetlen szem sem. Sok-sok füge jelenik meg rajta, de mind lehullik éretlenül. Jómagam is így kaptam ezt a fügét, hoyg az egyik ismerősöm szaporított nekem a sajátjából, mert tudta, hogy nekem vannak a farmosi gyűjteményemben kaprifügék és fügedarazsak is. Kíváncsiak lettünk, hogy vajon nálam beérnek-e rajta a fügék. És igen, itt, a fügedarazsas környezetben már az első évben fügét érlelt a Black Donov. Mégpedig nem is akármilyet... Black Donov füge nálam dézsás tartású, így növekedési erélyé

Az Agrárszektor portálon olvasható egy cikk arról, hogy világviszonylatban hol mennyit fügét termesztenek, illetve ehhez mérten a cikk második felében pedig a hazai fügehelyzetről olvashatunk. Ehhez a második részhez járultam hozzá egy interjú keretében adatokkal, információkkal. Ebből a cikkből idézek egy részletet kedvcsinálónak, akit érdekel a teljes írás, az agrarszektor.hu hasábjain olvashatja el... [...] A magyar füge kedvelők leginkább csak „fügésember”-ként ismerik Medve Zsoltot, aki Farmoson alapította meg füge fajtagyűjteményét és e növény kapcsán igen széles körben tájékoztatja az érdeklődőket, például a www.fugesember.hu oldalán keresztül is. A növény magyarországi helyzetéről beszélgetett vele az Agrárszektor. Mióta van füge Magyarországon, és volt e valaha tervben az üzemi termesztése? Amiről én tudok, azok Mátyás király fügéi. Két éve jártam a budai Várban, és a várkapitányság munkatársainak kíséretében megtekintettem az ottani fügéket. Ekkor esett szó arról,

Nem titok, hogy nem csak szeretem a fügét, mint növényt, mint gyümölcsöt, de szeretek különböző fügés receptekkel  is kísérletezni. Arról már írtam cikket, hogy a füge levelének fogyasztása számos előnyös hatással lehet az egészségünkre , és készsítettünk már fügelevél teát is. Most pedig a füge leveléből készült szörpöt próbáltam ki, és úgy éreztem, nektek is be kell, hogy mutassam. Az interneten sok féle fügelevél szörp receptet lehet találni, amelyek közül némelyikben egészen elképesztő hozzávalók is vannak, amelyektől éppen hogy csak pont egészséges nem lesz. Én az egyszerűségben hiszek, és abban, hogy a befőzés szabályait betartva nincs szükség tartósítószerekre sem, ezért az én receptem teljesen egyszerű. Ha pedig a kristálycukrot helyettesítjük valamilyen édesítőszerrel, akkor még inkább egészséges lesz a végeredmény. A fügelevélből főzött szörpnek kimondottan különleges íze van, ami vagy ízleni fog, vagy nem. Nekem nagyon ízlik, kimondottan frissítő hideg szódával, szóval

Kedves Fügés ember olvasók! Amióta a weboldal fenntartását és a cikkek megírásához szükséges kutatómunkát, valamint a rengeteg munkaórát van lehetőségetek támogatni , azóta többen is éltetek ezzel a lehetőséggel. Ezért nagyon hálás vagyok, hiszen nagyon sok időt töltök az idegennyelvű szakmai anyagokba bújva, hogy azokból egy-egy fontos témában szakmailag minél helytállóbb és értékesebb tartalmakat készíthessek nektek. Szintén nagyon sok idő az a kutatómunka, amit a fügékkel kapcsolatban végzek, mint például a kártevők vizsgálata, megfigyelése, majd ezekből használható és a kiskertekben is alkalmazható szakmai tanácsadó jellegű cikkek megírása, előállítása. Köszönöm, hogy a közösségi fenntartás keretein belül adományaitokkal, támogatásaitokkal hozzájárultok ehhez a gigászi munkához. Már most is lehet több módon is támogatni a Fügés ember weboldalt és annak törekvéseit, de idén júliustól egy újabb támogatási mód vált elérhetővé. Támogatás üvegvisszaváltással! 2024 július 1-től