Fügés ember

Úgy néz ki, nem lehet eleget foglalkozni azzal a témával, hogy a füge tejnedve bár sok hasznos anyagot tartalmaz – és ezt már tudományos kísérletekkel is gazolták –, mégsem az az anyag, amit csak úgy magadra kenhetsz mindenféle kontroll nélkül, mert tartalmaz egy nagyon veszélyes anyagot is, a furokumarint.

Két éve már írtam egy cikket erről a füge tejnedve égési sérüléseket okozhat címmel, de most újra aktuális lett a téma. Még pedig azért, mert az interneten ismét elkezdett keringeni egy cikk, amely szerint a füge nedve aranyat ér, és különféle bőrbetegségekre, sérülésekre, szemölcsökre kenve szinte azonnali gyógyulást hoz. Természetesen ez nem igaz. Sőt! A meglévő bajok mellé újabbakat okozhat a furokumarin nevű anyag miatt.

Éppen ezért érzem annyira fontosnak, hogy újra foglalkozzak a témával, mert azok a médiumok, amelyek ezeket a cikkeket hatás- és kattintásvadász szövegekkel kísérve közzéteszik, megosztják, tovább osztják, roppant felelőtlenül járnak el. Ráadásul még csak véletlenül sem említik meg a hátrányos következményeket, egyszerűen úgy konferálják fel a füge tejnedvét, mintha csak egy ártalmatlan kézkrémről lenne szó.

Miért olyan veszélyes anyag ez a furokumarin?

A furokumarin nevű vegyületet a növény (hiszen nem csak a füge válthat ki ilyen reakciókat) leve, nedve tartalmazza, és a napfény UV-A sugarainak hatására bomlik, aktiválódik, gyulladást okozva a bőrben. Mértéke többnyire attól függ, mekkora mennyiségű növénynedvvel érintkezett a bőrünk, és azt követően mennyi ideig sütötte azt a nap. A fitofotodermatózis tünetei nagyjából egy nap elteltével szoktak jelentkezni, majd két-három nap múlva rosszabbodnak, ami megijeszti az embereket. De ennél sokkal ijesztőbb hatása is van ennek a vegyületnek, hiszen nem csak akkor képes ilyen egészségünkre káros hatást kiváltani, ha hozzáérünk.

Ha furokumarin tartalmú növényt eszünk, az is kiválthat reakciót a bőrön!

Éppen ezért nem célszerű a füge részeit kezeletlen állapotban elfogyasztani. A reakciót okozó anyag a teljesen érett fügegyümölcsből már eltűnik, de a nem teljesen érettekben még megtalálható, és tüneteket okozhat. Enyhe tünetek esetén fontos az általános bőrfertőtlenítés, majd a nyugtató, panthenol-, vagy antihisztamin tartalmú habok, krémek alkalmazása. Súlyosabb tüneteknél már a szteroid tartalmú kenőcsök jönnek szóba.

Kép magyarázata: (a) Foltteszt fügefalevelekkel. (b) A vizsgálati terület a paszta eltávolítása után normális megjelenésű volt. (c) Hólyagképződés a 2. napon. (d) Másodfokú égés jelent meg a hólyagok eltávolítása után az 5. napon.

Ha a fitofotodermatózis a bőrfelszín több mint harminc százalékát érinti, akkor szisztémás, szájon át adott szteroidkezelésre van szükség, de ilyen kezelést sose rendeljünk el magunknak önkényesen. Kérjük ki orvos véleményét előtte! Mindeközben a gyulladt területet a nap elől védeni kell, illetve fontos fényvédőt alkalmazni. A gyulladás egy-két héten belül megszűnik, ha nem kiterjedten van jelen a bőrön. Egy barnán pigmentált folt marad utána, ami olyan, akár egy égési sérülés, hónapokkal később azonban ez is elhalványul.

Végső konklúzió!

Nem feltétlenül mindenkinél okoz ennyire erős tüneteket, mert ez függ az egyén érzékenységétől és attól, mekkora testfelületen érintkezett az adott személy a füge nedvével.  Minden esetre nem szabad elbagatelizálni a témát, mert a még arra nem érzékenyeknél is okozhat kellemetlen tüneteket, vagy gyenge égési sérülésekhez hasonlókat. Érdemes ennek esélyét csökkenteni, és megfelelő ruházatban megközelíteni a fügebokrokat, valamint csak az érett fügét megenni kezelés nélkül. Hő hatására a furokumarin vegyület elbomlik, és nem fog allergiás reakciót okozni, így bátran főzhetünk fügelevél teát vagy fügeszörpöt a füge leveleiből. 

Felhasznált források: aok.pte.hu, www.fugesember.hu